Erre valók a kis szegecsek a farmered zsebénél

Olvasási idő kb. 2 perc

Valószínűleg te is észrevetted már a farmered első zsebeinek sarkainál lévő apró rézszínű szegecseket, és talán már elgondolkodtál rajta, vajon mi értelmük van. Díszítés? Márkajelzés? Netán valamilyen rejtett funkció van a háttérben? Ezek a kis fém szegecsek nem véletlenül kerültek a zsebek fölé, és a farmer történetének egyik legfontosabb részét mesélik el.

Sok hétköznapi tárgy rejt magában olyan apró részletet, amelyről a legtöbben nem is sejtik, miért van ott, pedig kifejezetten azért születtek, hogy megkönnyítsék az életünket. Például a mosdó kis lyuka megakadályozza, hogy túlcsorduljon a víz, a hátizsákokon található hurok pedig nem dísz, hanem rögzítési pont. Ezek az apró, sokszor észrevétlen részletek bizonyítják, mennyi zseniális ötlet rejlik mindennapi tárgyaink mögött, amit a hétköznapokban észre sem veszünk.

Erre jók a szegecsek

A szegecsek eredetileg praktikus célt szolgáltak. A 19. század végén a munkások gyakran panaszkodtak, hogy nadrágjaik zsebei gyorsan kiszakadnak a nehéz szerszámok használata miatt. Levi Strauss, a farmernadrág atyja és Jacob Davis szabó 1873-ban szabadalmaztatták azt az ötletet, hogy a zsebek sarkait kis rézszegecsekkel erősítsék meg.

Idézőjel ikon

Ez a találmány forradalmasította a munkaruházatot, hiszen így a farmer jóval tartósabbá vált, és megszületett a ma ismert ikonikus nadrág.

A kis szegecsek strapabíróbbá tették a farmert
Fotó: Tetra/Winslow Productions / Getty Images Hungary

A farmer, amit mindenki szeret

A fém szegecsek tehát eredendően nem díszek, hanem növelik a farmer tartósságát. 

Idézőjel ikon

Emiatt lett a farmer a bányászok, építőmunkások és cowboyok kedvenc ruhadarabja.

Az eredeti cél teljesen funkcionális volt, de a divat világában a szegecsek jelenléte már inkább stíluselemenek számít.

A legtöbb modern farmernél a szegecsek a hagyomány miatt is maradtak meg, nem pedig a tartósságért. A gyártók ugyanis ma már jóval erősebb varrástechnikákat és anyagokat használnak, de a jellegzetes kis elemek nélkül a farmer egyszerűen nem lenne ugyanolyan.

Tudtad, hogy a farmer viselése akár refluxhoz is vezethet? Ebből a cikkünkből kiderül, hogy miért. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.