Észrevetted már, hogy mintha a lefagyasztott étel a kiolvasztás után valahogy más lenne, mint amikor eltetted a mélyhűtőbe? Itt a magyarázat!
A fagyasztás abból a szempontból mindenképp praktikus megoldás, hogy a mélyhűtőben tárolt élelmiszereknek hosszabb az eltarthatósági idejük, és ez lehetővé teszi, hogy akkor se kelljen koplalnod, ha épp kiürült a hűtő és/vagy nem tudsz elmenni a boltba. De vajon mi történik ekkor az étel belsejében? Igaz, hogy megváltozik tőle a szerkezete? Az élet nagy kérdéseit vizsgáló sorozatunkban szakértő segítségével szegődtünk a válaszok nyomába.
Most akkor jó ötlet fagyasztani, vagy sem?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére azt mondta, bár nagyon sok alapanyag és készétel van, amit le lehet fagyasztani, ezeket lehetőség szerint eleve fagyasztott formában érdemes megvásárolni.
![]()
Az otthoni fagyasztást csak akkor javasolnám, ha valamiből akkora mennyiség lenne, hogy a fogyasztás előtt biztosan megromlana.
Hogy miért? Azért, mert a fagyasztód vagy a mélyhűtőd fagyasztási technológiája merőben különbözik az üzemekben használt eljárástól. Miközben otthoni körülmények között csak úgynevezett lassúfagyasztást tudsz végezni, addig iparilag kizárólag gyorsfagyasztást alkalmaznak. A szakember szerint a különbség a kritikus hőmérsékleti tartományban – ami 0 és –5 Celsius-fok közé esik – töltött időből fakad. Ezt azért nevezik kritikusnak, mert ezen a hőfokon az élelmiszer sejtjeiben lévő sejtnedv hosszúkás, hegyes kristályok formájában fagy meg, ami jelentősen károsítja a sejtfalat. Ezzel szemben alacsonyabb hőmérsékleten apró, homokszerű kristályok keletkeznek.

Az otthoni fagyasztás hátránya tehát az, hogy az étel hosszabb ideig marad az említett tartományban, ami valóban kihat a szerkezetére. Amíg fagyott állapotában van, semmi szokatlant nem fogsz látni rajta, amikor viszont felengeded, azt tapasztalhatod, hogy sok vizet enged, illetve megváltozik az állománya, mivel a sérült sejtfalon keresztül kiolvadt sejtnedv jelentős része elszivárog. Ezzel szemben a gyorsfagyasztásnál a termék rövidebb időt tölt a kritikus tartományban, vagyis gyorsabban fagy meg, így a sejtfal kevésbé károsodik, és nem befolyásolja annyira számottevően kiolvasztása utáni minőségét.
Mire figyeljek, ha mégis fagyasztanék?
Ha az otthoni fagyasztás mellett döntesz, mert nem akarsz kidobni valamit, Traszkovics Zsolt a következőket tanácsolja:
- A fagyasztó hőmérsékletét állítsd minél alacsonyabbra, a fagyasztani kívánt terméket, alapanyagot pedig lehetőleg hidegen, előhűtve tedd bele.
- Az ételt kisebb adagokban (ha megoldható, akár kilapítva) fagyaszd le, hogy a hideg a lehető leghamarabb behatolhasson a belsejébe.
- Ne zsúfold túl a fagyasztót, mert ez csökkentheti a hatásfokát.
- A világosabb húsú zöldségeket, mint amilyen a karfiol, főzd elő, hogy hosszabb ideig megőrizzék minőségüket. A szakember a következő módszert javasolja: amit le akarsz fagyasztani, azt egy percre merítsd forrásban lévő vízbe, hideg vízzel hűtsd vissza, alaposan csöpögtesd le, majd csak ezután rakd be a fagyasztóba.
- A kiolvasztást soha ne szobahőmérsékleten, hanem a hűtőben végezd. Ezzel elkerülheted, hogy az étel túl gyorsan melegedjen fel, ami a káros mikrobák elszaporodásához és toxinok termelődéséhez vezethet.
























