Mi okozza az esőszagot? És miért érezzük olyan kellemesnek?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az esőszaghoz általában kellemes érzetet társítunk. Ezért is annyira üdítő, amikor egy nagy zuhé után szélesre tárjuk az ablakot, vagy egy frissítő sétát teszünk.

Az esőillat olyannyira létező dolog, hogy külön tudományos neve is van. Úgy hívják, hogy „petrichor”, ami a görög petra, vagyis a kő, illetve az ichor, vagyis az istenek vére szavakból áll össze. Az elnevezés két ausztrál kutatótól származik, akik még az 1960-as években kezdték tanulmányozni a jelenség eredetét.

Ez okozza az esőszagot

A jellegzetes esőszagnak két forrása lehet. Az egyik a geozmin nevű anyag, amit a Streptomyces nemzetséghez tartozó actinomycetes baktériumok állítanak elő – írja a Howstuffworks. Ezek a mikrobák száraz időben spórákat termelnek a talajban, amelyek a nedvességgel érintkezve szabadulnak fel. Ahogy esni kezd az eső, a folyadékcseppek felverik, majd szétterítik a spórákat a levegőben, mi pedig belélegezzük őket. Innen ered a jellegzetes, földes illat, melyet az esőszaggal azonosítunk.

Idézőjel ikon

Minél tovább tart a szárazság, az illat annál intenzívebben jelentkezhet.

Az esőszag másik felelőse egy olaj, amit a száraz időszakokban a növények választanak ki, hogy a magvak kicsírázását gátolják. Az illékony olaj a környező felületeken, így például a sziklákon gyűlik össze, majd az eső hatására vegyületei a levegőbe áramlanak. Az eredmény itt is hasonló, mint a fenti forgatókönyv esetén. Egyfajta friss, átható illat marad utána, ami a legtöbbünk számára kellemesnek hat.

Az eső illatát szinte mindenki szereti
Fotó: Nevena1987 / Getty Images Hungary

A jelenségben közrejátszik egy harmadik tényező, nevezetesen az ózon is, amely a koronakisülésként ismert folyamat következtében a villámcsapások közelében nagy mennyiségben termelődik. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a villámok szétválasztják a légkörben található oxigén- és nitrogénmolekulákat,

így az újraalakuló molekulák egy részéből ózon keletkezik. Ennek sajátos, klórszerű, szúrós szaga van, ami néha a viharok előtt is tetten érhető a levegőben. Amikor valaki azt mondja, hogy érzi a közelgő esőt, akkor az valójában abból adódik, hogy a szél még az esőcseppek érkezése előtt odafújja az ózon illatát.

Van, amikor az ózon is érződik a levegőben
Fotó: Revolu7ion93 / Getty Images Hungary

Hogy az esőszagot miért találjuk olyan kellemesnek, az egyelőre nem teljesen világos. Az egyik elmélet szerint evolúciós okai lehetnek: a kutatók úgy vélik, hogy a rajongás őseinktől ered, akiknek gyakran a túlélése múlott azon, hogy milyen gyakran esett az eső.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?