Ez a mindennapi időtöltés segíthet a demencia megelőzésében

Olvasási idő kb. 2 perc

Vannak olyan tevékenységek, amelyek segítségedre lehetnek a demencia megelőzésében: ez ráadásul nem is nehéz!

A hétköznapi szokásoknak nagyobb szerepe lehet, mint gondolnád. Erre utal egy tanulmány eredménye is, amely érdekes tanulságokkal szolgált a képernyő előtt töltött idő agyműködésre gyakorolt hatásáról. Mint kiderült, a tévénézés egy bizonyos életkor felett megnövelheti a demencia kockázatát, egy másik, hasonló szokás viszont éppen ennek az ellenkezőjét teszi. 

Így hat az agyra a képernyő előtt töltött idő

A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikált tanulmány keretében a kutatók több mint 146 ezer 60 évesnél idősebb alanynál értékelték a neurológiai hanyatlás mértéket egy 12 éves időszakra vonatkozóan.

A túl sok tévézés tényleg elbutítja az embert
Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

Az eredmény azt mutatta, hogy azoknál az alanyoknál, akik több időt töltöttek tévézéssel, 24 százalékkal magasabb arányban jelentkezett a demencia, míg azoknál, akik inkább a számítógépezést részesítették előnyben, 15 százalékkal csökkent a kockázata.

Bár a két tevékenység valamilyen szinten hasonló, hiszen mindkettőhöz a képernyő előtt kell ülni, teljesen más módon stimulálják az agyat, aminek – főleg hosszú távon – jelentős hatása lehet.

Miközben a televíziózás kognitívan passzív tevékenységnek minősül, vagyis kevés agyi aktivitást igényel, addig a számítógépezés kognitívan aktív szokás, amely több agymunkával jár.

Az agymunka segíthet a demencia megelőzésében
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

A demencia megelőzéséhez az agy stimulációja a kulcs

Kutatások szerint a demencia elkerüléséhez a mentális stimuláció lehet az egyik leghatékonyabb, mindenki számára elérhető eszköz. A British Medical Journal 2021-es tanulmánya kimutatta, hogy

a kognitív aktivitást igénylő munkát végzőknél 23 százalékkal alacsonyabb a demencia kockázata.

Noha a szellemi hanyatlásban sok más tényező, így az étrend, a genetika, illetve a környezeti hatások is közrejátszhatnak, a fentiek azt mutatják, hogy a neurológiai betegségek megelőzéséhez érdemes rendszeresen időt szakítani az agy megfelelő stimulációjára. A kutatások egy része azt sugallja, hogy ez különösen fontos lehet a 60. életév betöltése után, mivel a folyamat egy ponton túl visszafordíthatatlanná válhat.

A tévézés másik hatásáról szól ez a cikünk: vajon veszélyes sötétben nézni kedvenc műsorod?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?