Miért tolja a macska a fenekét az arcomba?

Olvasási idő kb. 2 perc

Megfigyelted már, hogy a macskád rendszeresen úgy helyezkedik, hogy a hátsóját az orrod alá dughassa? Vajon mit akar ezzel mondani?

Egy macska mellett soha nem unalmas az élet. Tele van különös szokásokkal, és amikor már azt hiszed, hogy sikerült kiismerni, mindig képes meglepni valami újjal. Ami azonban számodra furcsának tűnik, az a macska részéről nagyon is érthető viselkedés lehet. Idetartozik a fenékdugdosás is, amire a PopSugar adott magyarázatot.

A bizalom jele lehet

Habár a macska ilyesfajta közeledése kissé kellemetlenül érinthet, valójában nem akar vele rosszat. Sőt, valószínűleg éppen azt akarja kifejezni, hogy kedveli a társaságod és megbízik benned. A feneke sérülékeny terület, hiszen ha megfordul, nem láthatja, ha támadás készül ellene, és nem is tudja megvédeni magát – mutat rá Joanna Woodnutt állatorvos.

A másik ok, amiért a macska az arcodba dughatja a fenekét, hogy meg akar jelölni – főleg, ha közben égnek áll a farka. Ez hasonlóképpen értékelhető, mint amikor két macska egymáshoz dörgölőzik, ami szintén barátságos gesztusnak számít. Az állat általában csak azokat tünteti ki vele, akik a legszűkebb köréhez tartoznak.

Nem elrettentésnek szánja
Fotó: ablokhin / Getty Images Hungary

Talán a szagával próbál üzenni

Dr. Woodnutt szerint a macskák leginkább szagok útján kommunikálnak egymással, ezért az embereknél is gyakran megpróbálkoznak vele. Hogy hogy jön ide a fenekük? Hát úgy, hogy ott vannak a legfontosabb illatmirigyeik, amik a nemükről, életkorukról és egészségükről is információkat hordoznak. Ha tehát a cicád feléd fordítja a hátsóját, elképzelhető, hogy az állapotáról akar informálni, vagy így szeretné a tudtodra adni, hogy valami baja van. Amennyiben láthatóan viszket neki, illetve a farka tövénél elvékonyodott a szőr és/vagy irritáció tapasztalható, érdemes állatorvoshoz fordulnod, mert bolhacsípések miatti allergia is okozhatja.

Dr. Bodó Andrea állatorvos kérdésünkre megerősítette, hogy a macskák számára rendkívül fontos a szagingerekkel (vagyis feromonokkal) történő kommunikáció. Illatmirigyek találhatók a pofájuk környékén, az emlőjüknél, a talppárnáik között és a végbélnyílásuk körül is, valamint a váladékaikban, így a vizeletükben is. „A fenék mutogatása nemcsak kommunikációs eszköz, hanem a bizalom jele is lehet” – tette hozzá.

A szeretetét is közvetítheti

Ha a macskád feléd fordítja a hátsóját, talán azt akarja közölni, hogy mennyire szeret – véli dr. Claudine Sievert, aki ezt ösztönös cselekedetként értékeli, ami abból fakadhat, hogy az anyja kölyökkorában végignyalogatta. Ha a macskád sok figyelmet kap, így jelezheti, hogy még többet kér. Ha meg akarod köszönni, csak vakargasd meg a farkánál. Meglátod, hálás lesz érte!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.