Ennyi valójában az ember normál testhőmérséklete

Olvasási idő kb. 3 perc

Elemzések szerint az emberi test átlagos hőmérséklete valamelyest visszaesett a 19. század óta. A témát vizsgáló szakemberek a változás lehetséges okaira is kitértek új tanulmányukban.

A legtöbb ember általában csak akkor ellenőrzi a testhőmérsékletét, ha attól tart, hogy láza van, mert éppen valamilyen fertőzéssel vagy megfázással küzd. Az aktuális érték ugyanakkor nemcsak az esetleges betegségtől függ, hanem az életmódtól kezdve az életkoron át a környezeti hőmérsékletig számos tényező befolyásolhatja. A Medical News Today szerint a testhőmérséklet ezen túlmenően szorosan összefügghet a metabolikus egészséggel, vagyis az alapanyagcserével is, ami az élettartamra és a testméretre is kihatással lehet.

Milyen a normális testhőmérséklet?

Egy Carl Reinhold August nevű német orvos 1851-ben egy város 25 ezer lakójának megkérdezésével állapította meg, hogy az emberi test normális testhőmérséklete 37 Celsius-fok. Az újabb analízisek és kutatások viszont azt mutatják, hogy az érték manapság már alacsonyabb lehet ennél.

Egy 2017-es, 35 ezer ember bevonásával, 250 ezer mintán alapuló brit kutatás például arra jutott, hogy az átlag 36,6 Celsius-fok (szájon át mérve). Lehetséges, hogy a különbség a mérőeszközök közötti különbségekből ered, vagy a friss eredményekből levonható a következtetés, hogy általános egészségünk és életkilátásaink javuló tendenciát mutatnak?

A Stanford Egyetem kutatócsoportja három adatsort vizsgált meg a történelem különböző korszakaiból, így összesen 677 423 mérési adat felhasználásával alakítottak ki egy modellt, amiből a következő megállapításokat szűrték le:

  • A mai férfiak testhőmérséklete átlagosan 0,59 fokkal alacsonyabb, mint azoké volt, akik a 19. század elején születtek.
  • Hasonlóképpen, a nők testhőmérséklete 0,32 fokkal csökkent az 1890-as évektől napjainkig.
  • A testhőmérséklet átlagosan 0,03 fokot csökkent minden egyes évtizedben.

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy a csökkenés a hőmérők technológiai fejlődéséből adódik-e, de az elemzések ezt nem támasztották alá. Dr. Julie Parsonnet, az egyik vezető kutató ezért úgy fogalmazott, át kell gondolnunk, amit a testhőmérsékletünkről gondoltunk, mert az, amit gyerekkorunkban tanítottak nekünk – vagyis hogy a 37 fok lenne a normális –, már nem állja meg a helyét. Mivel azonban az értéket a nemi hovatartozás, az adott napszak és az életkor is befolyásolhatja, a kutatók nem javasolják a jelenleg érvényes szabvány frissítését (az amerikai felnőttek számára).

A mért értéket számos tényező befolyásolhatja
Fotó: Thomas_EyeDesign / Getty Images Hungary

Mi okozhatta a testhőmérséklet csökkenését?

Dr. Parsonnet szerint leginkább az, hogy élettani szempontból már nem vagyunk ugyanazok, mint egykor, mivel megváltozott a környezet, amiben élünk, beleértve az otthonunk hőmérsékletét, a mikroorganizmusokkal való érintkezésünket, illetve az élelmiszereket, amelyekhez hozzáférhetünk. Hiába hisszük tehát, hogy az ember nem változik, fiziológiai értelemben nagyon is.

A szakember úgy gondolja, hogy az idő múlásával nemcsak a testhőmérsékletünk, hanem az alapanyagcserénk is mérséklődött (ez határozza meg, hogy testünk működéséhez mennyi energia szükséges). Ez abból fakadhat, hogy a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk kitéve a gyulladásoknak.

Idézőjel ikon

A gyulladások különféle fehérjéket és citokineket termelnek, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és növelik a hőmérsékletet.

A tendenciához emellett az is hozzájárulhat, hogy a modern fűtési rendszereknek és a légkondicionálásnak köszönhetően optimálisabb körülmények között élünk, így szervezetünknek nem kell annyi energiát fordítania az állandó testhőmérséklet fenntartására.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?