Ennyi valójában az ember normál testhőmérséklete

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elemzések szerint az emberi test átlagos hőmérséklete valamelyest visszaesett a 19. század óta. A témát vizsgáló szakemberek a változás lehetséges okaira is kitértek új tanulmányukban.

A legtöbb ember általában csak akkor ellenőrzi a testhőmérsékletét, ha attól tart, hogy láza van, mert éppen valamilyen fertőzéssel vagy megfázással küzd. Az aktuális érték ugyanakkor nemcsak az esetleges betegségtől függ, hanem az életmódtól kezdve az életkoron át a környezeti hőmérsékletig számos tényező befolyásolhatja. A Medical News Today szerint a testhőmérséklet ezen túlmenően szorosan összefügghet a metabolikus egészséggel, vagyis az alapanyagcserével is, ami az élettartamra és a testméretre is kihatással lehet.

Milyen a normális testhőmérséklet?

Egy Carl Reinhold August nevű német orvos 1851-ben egy város 25 ezer lakójának megkérdezésével állapította meg, hogy az emberi test normális testhőmérséklete 37 Celsius-fok. Az újabb analízisek és kutatások viszont azt mutatják, hogy az érték manapság már alacsonyabb lehet ennél.

Egy 2017-es, 35 ezer ember bevonásával, 250 ezer mintán alapuló brit kutatás például arra jutott, hogy az átlag 36,6 Celsius-fok (szájon át mérve). Lehetséges, hogy a különbség a mérőeszközök közötti különbségekből ered, vagy a friss eredményekből levonható a következtetés, hogy általános egészségünk és életkilátásaink javuló tendenciát mutatnak?

A Stanford Egyetem kutatócsoportja három adatsort vizsgált meg a történelem különböző korszakaiból, így összesen 677 423 mérési adat felhasználásával alakítottak ki egy modellt, amiből a következő megállapításokat szűrték le:

  • A mai férfiak testhőmérséklete átlagosan 0,59 fokkal alacsonyabb, mint azoké volt, akik a 19. század elején születtek.
  • Hasonlóképpen, a nők testhőmérséklete 0,32 fokkal csökkent az 1890-as évektől napjainkig.
  • A testhőmérséklet átlagosan 0,03 fokot csökkent minden egyes évtizedben.

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy a csökkenés a hőmérők technológiai fejlődéséből adódik-e, de az elemzések ezt nem támasztották alá. Dr. Julie Parsonnet, az egyik vezető kutató ezért úgy fogalmazott, át kell gondolnunk, amit a testhőmérsékletünkről gondoltunk, mert az, amit gyerekkorunkban tanítottak nekünk – vagyis hogy a 37 fok lenne a normális –, már nem állja meg a helyét. Mivel azonban az értéket a nemi hovatartozás, az adott napszak és az életkor is befolyásolhatja, a kutatók nem javasolják a jelenleg érvényes szabvány frissítését (az amerikai felnőttek számára).

A mért értéket számos tényező befolyásolhatja
Fotó: Thomas_EyeDesign / Getty Images Hungary

Mi okozhatta a testhőmérséklet csökkenését?

Dr. Parsonnet szerint leginkább az, hogy élettani szempontból már nem vagyunk ugyanazok, mint egykor, mivel megváltozott a környezet, amiben élünk, beleértve az otthonunk hőmérsékletét, a mikroorganizmusokkal való érintkezésünket, illetve az élelmiszereket, amelyekhez hozzáférhetünk. Hiába hisszük tehát, hogy az ember nem változik, fiziológiai értelemben nagyon is.

A szakember úgy gondolja, hogy az idő múlásával nemcsak a testhőmérsékletünk, hanem az alapanyagcserénk is mérséklődött (ez határozza meg, hogy testünk működéséhez mennyi energia szükséges). Ez abból fakadhat, hogy a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk kitéve a gyulladásoknak.

Idézőjel ikon

A gyulladások különféle fehérjéket és citokineket termelnek, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és növelik a hőmérsékletet.

A tendenciához emellett az is hozzájárulhat, hogy a modern fűtési rendszereknek és a légkondicionálásnak köszönhetően optimálisabb körülmények között élünk, így szervezetünknek nem kell annyi energiát fordítania az állandó testhőmérséklet fenntartására.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.