Ezért moss 60 °C felett

Olvasási idő kb. 3 perc

A mosógépben megtelepedő baktériumok által okozott fertőzés főleg a legyengült immunrendszerű, idősebb emberekre jelenthet veszélyt.

A háztartásokban is használt mosógépek tökéletes táptalajt biztosítanak a baktériumok számára, beleértve az embert is megfertőzni képes rezisztens törzseket – írja egy tanulmányra hivatkozva a Popular Science. A szakemberek szerint az alacsony hőfokú mosás hatástalan a kórokozókkal szemben, amelyek a készülékben lévő állóvízben szaporodhatnak el, majd átterjedhetnek egyik töltetről a másikra.

Honnan származik a felfedezés?

Egy német kórház újszülött intenzív osztályáról, ahol a szülők és a csecsemők ruháit ugyanazzal a készülékkel mosták. A vizsgálatok kimutatták, hogy a 2012–2013 közötti időszakban egyes újszülöttek – bár nem szenvedtek fertőzésben – a gyógyszerrezisztens Klebsiella oxytoca baktériumot hordozták. A kórokozók a rájuk adott kötött sapkákon és zoknikon keresztül terjedtek el.

A kórházi környezet egyik sajátossága, hogy ahol víz van, ott elszaporodhatnak a baktériumok – világít rá Erica Hartmann, a Northwestern Egyetem professzora, aki a beltéri környezet mikrobiológiai vizsgálatára szakosodott, de a szóban forgó tanulmány elkészítésében nem vett részt. Szerinte a mosogatókról és lefolyókról köztudott, hogy a baktériumok gyűjtőhelyeinek számítanak, a mosógépekre viszont a legtöbben nem is gondolnak.

Egyes baktériumok számára ideális környezetet jelent a mosógép
Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

Miért nem pusztulnak el a mosógépben?

Mint kiderült, a mosógép gumitömítése és mosószeres rekesze ideális környezetet teremt a Klebsiella törzsek felvirágzásához. Már csak azért is, mert az energiatakarékosság jegyében manapság sokan már hideg vagy langyos vízben mosnak, miközben ezek a baktériumok csak 60 Celsius-fok feletti hőfokon pusztulnak el.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a mikrobák hogyan kerültek a kórházban lévő készülékbe, de a közeli mosogatóból is kimutatták őket. A tanulmány szerzői, Daniel Exner és Ricarda M. Schmithausen megjegyezték, ez a mosógéphez csatlakoztatott vízhálózaton keresztül normál esetben nem történhetne meg, ezért valószínűleg a szennyes lehet a ludas, amiben korábban megtelepedtek a kórokozók.

Fontos tisztázni, hogy a probléma nem az, hogy a mosógépekben véletlenszerűen halálos baktériumok jelenhetnek meg, eltéve láb alól a mit sem sejtő családtagokat, hanem az, hogy a készülék, amiről úgy gondoljuk, hogy a higiéniánkat szolgálja, átviheti őket az egyik családtag fertőzött ruháiról a másikra.

Mit lehet tenni ellenük?

A tanulmány szerzői szerint az egészséges, rendezett körülmények között élő emberek kevésbé vannak kitéve a veszélynek, de nem árt észben tartani, hogy a normál mosási hőfok nem elégséges a baktériumok teljes elpusztításához. Azokon a helyeken pedig, ahol legyengült immunrendszerű emberek élnek, tervezésbeli változtatásokra lenne szükség, hogy a mosógépek ne tudják elterjeszteni a kórokozókat.

Hartmann rámutatott: kórházi környezetben ugyan nagyon is indokolt, hogy fokozottan ügyeljenek a higiéniára és folyamatos harcot vívjanak a baktériumokkal, ám otthoni körülmények között – még ha egy immunhiányos szülőt vagy nagyszülőt gondozunk is – nincs szükség ennyire drasztikus lépésekre, ezért a kórokozóktól tartva felesleges lenne kidobni a mosógépet. Csinálhatunk akármit, a baktériumok mindenhol jelen vannak, főleg egy olyan helyen, mint egy családi ház.

Ha mégis szeretnél tenni valamit, hogy megelőzd a bajt, moss 60 fok feletti hőfokon, illetve próbáld szárazon tartani a kritikus pontokat, hiszen ahogy fentebb már szóba került, ahol állóvíz van, ott baktériumok verhetnek tanyát. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.