Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nemcsak a lélegzetünk, hanem a vizeletben található ammónia is nyomra vezetheti őket.
Először is mondjunk köszönetet a bőrünket átütő miniatűr vérlufiknak: ha nem jönnek létre úgy 145 millió évvel ezelőtt a gusztustalan kis förmedvények, nem lenne szavunk a vonatokon, mozikban és aluljárókban ólálkodó, és egy-egy védtelenebb pillanatunkban ránk csimpaszkodó embertársainkra. Persze az humánalkalmatlankodók legalább nem terjesztenek agyhártyagyulladást és nyúlpestist, és külön rájuk méretezett csipeszt sem árusítanak a gyógyszertárak.
A Haller-szervet kellene leszerelni róluk
A Kárpát-medencében amúgy körülbelül két tucat kullancsfaj aktív, bár nem mind terjeszt potenciálisan halálos kimenetelű fertőzéseket. Viszont sokan közülük egészen konkrétan vadásznak ránk, ahogy persze más emlősökre is. Ehhez az elülső lábaik végén helyet kapó összetett érzékszervet, az ún. Haller-szervet használják fel, aminek segítségével képesek érzékelni a levegőbe kerülő szén-dioxidot, ammóniát, és a fajtársaik által kibocsátott feromonokat is. Ez azt jelenti, hogy a leheletünk, vagy egy erdős területen eldobott gyors pisi az, ami nyomra vezeti a kis parazitákat. A Popular Science anekdotája szerint így is fogják be őket a tudósok: egy-egy szárazjég tömb kihelyezése után néhány órával kisebb csorda gyűlik össze belőlük a csali körül.
A fül mögé igyekszenek
A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak,de alapvetően mindenhol megtalálhatóak, ahol van egy talpalatnyi zöld. A téli hideget és a kánikulai meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak. A fűben vagy bokrok lombjain várnak zsákmányukra, és nem, nem rontanak nekik áldozatuknak, hanem átkapaszkodnak rájuk, ezért is látni olyan példányokat, amelyek mintha integetnének a kis lábaikkal.
Ha egy kullancs sikeresen landolt, sok esetben nem is teketóriázik tovább, és azonnal lyukat fúr az áldozatába. Akadnak azonban válogatósabb példányok is, ők ilyenkor útnak indulnak, és keresnek egy erekben gazdag és könnyen megfúrható testrészt. Ezért van az, hogy a kutyákat kiszemelő vérszívók sok esetben a fül mögött területen vernek tábort. A fűrészes szájszerv csípését nem valószínű, hogy megérezné az áldozat, a kullancs ugyanis van olyan jószívű, hogy érzéstelenítőt is bead az eljárás előtt.
Ha kullancsot találunk valakiben vagy valamiben, fontos, hogy minél előbb eltávolítsuk azt, az egy napon belül eltávolított kullancsok ugyanis nagy valószínűséggel nem voltak még képesek fertőzést okozni. A legfontosabb ilyenkor, hogy a megfelelő célszerszámra a bőrbeásott szájszervhez minél közelebb gyakoroljunk csak nyomást, mert ha utótestét is összenyomjuk, akkor rosszabb esetben a testünkbe visszafecskendezett kórokozók fertőzéseket okozhatnak.
Mi szem-szájnak ingere
A leggyakoribb általuk terjesztett betegségek közé tartozik a már említett kullancsencephalitis, a nyúlpestisnek is becézett, hirtelen lázzal, nyirokcsomógyulladással és fekélyekkel járó tularémia, valamint jellegzetes gyűrűs kiütésekkel, illetve ízületi fájdalmakkal és szívkárosodással járó Lyme-kór. Mivel hetek is eltelhetnek, mire a tünteket komolyabbra fordulnak, érdemes minden apró jellre odafigyelni, és ha bármi gyanúnk van, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Ezt javasolja az ÁNTSZ
Használjunk kullancsriasztó szereket, amelyeket a bőrünkre, esetenként pedig a ruházatunkra juttathatunk. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása.
Figyeljünk a ruházatra! Ha a túra/séta során világos színű ruházatot viselünk, akkor azon könnyebben észrevehetjük a ránk kapaszkodó, sötét színű kullancsokat.
Takarjuk el bőrt! Erdei-mezei séta során jó szolgálatot tesz a zárt cipő és a hosszú zokniba betűrt hosszú nadrág, ezzel is nehezítjük, hogy a kullancs megtalálja a harapható bőrfelületet.
Vizsgáljuk át a magunkat! Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát. A korai eltávolítás a kórokozók átvitelének megakadályozására is alkalmas.
Oltass! A kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással.
A tejet mindig forralva igyad! Mivel a megfertőzött haszonállatok teje is közvetítheti a vírust, fontos a nyers kecske- és tehéntej fogyasztás előtti forralása, amellyel a kórokozó elpusztítható.
Dokumentálj! A kullancseltávolítás után maradt sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a sebben marad az apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor, mint egy apró szálka, idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
