Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A védelemhez fontos tudni, hogy a hideg vagy a csapadék károsítja-e az adott növényt, és hogy mivel és hogyan fedje be. Tuti tippek a kertészmérnöktől.
A növények számára a tél a pihenés ideje, ám a mai kertekben már sokszor nemcsak olyan növényeket talál, amelyek gond nélkül átvészelik a hideg hónapokat, hanem olyanokat is, melyekre a fagy akár végzetes is lehet. A részben télálló növények helyzete ráadásul rosszabb, mint cserepes társaiké: utóbbiakat ugyanis nemes egyszerűséggel be lehet menekíteni a fagy elől, ám sok kerti növénnyel ezt már nem lehet megtenni.
Mi az, ami árt?
Mielőtt nekiállna a kert téliesítésének, a veszélyeztetett növényekről el kell döntenie, pontosan mi is árt nekik a télben. Hiszen sok esetben egyáltalán nem a fagy az, ami a gondokat okozza, sokkal inkább a téli csapadék. Ez igaz a csöves szárú díszfüvek, a télálló kaktuszok, és más sziklakerti növények esetében is.
Ha a csapadék a fő veszélyforrás, vagyis a cél az, hogy a lehető leghatékonyabban el tudja vezetni a hólevet vagy téli esőt a növénytől, mielőtt a fagyással károkat okozna benne. A legegyszerűbb megoldás az, ha már beültetéskor gondol erre, és lejtős területen kapnak helyet ezek a növények. Ha ez utólag már nem megoldható, akkor lehetőség szerint olyan takarást kell alkalmazni, ami a nedvességet tartja távol. A víz pangását sík területen kupacozással oldhatja meg, de ebben az esetben is már az ültetésnél kell gondoskodnia arról, hogy a növény kiemelkedjen a síkból.
Ha azonban a hideg jelenti a gondot, a lehetőségek között a takarás lesz a legkönnyebb és legolcsóbban kivitelezhető megoldás.
„Egyes növényeket a már említett felkupacolással a földdel takarhatjuk. Ezt tipikusan a rózsatöveknél szoktuk alkalmazni. A másik takaróanyag maga a növény: a fűfélék esetében nemcsak azért kell kora tavasszal visszavágni a fűcsomókat, mert különben télen az üreges szárba is folyhat a víz, hanem az elpusztuló levéltömeg a növény tövén hagyva kiválóan szigeteli, és közben a vizet is elvezeti a növényről. A takarást még szalmával és a lehulló, a legjobb esetben kemény lombbal is meg lehet oldani - kemény lombja van például a tölgyeknek. Ha lehet, kerüljük a műanyagokat, mert ezek nem eresztik át sem a levegőt, sem a párát.
A felsoroltakon kívül a frissen, napos helyre ültetett fiatal fenyőféléket és lomblevelű télizöld növényeket (pl. kecskerágót, babérmeggyet) nádszövettel érdemes takarni a téli napsugárzás elől. Ezeknek a növényeknek a gyökerei őszi ültetés esetében még nem szőtték át a talajt elég mélyen, ezért fagy idején nem tudják a lombjukat a mélyebb földrétegekből elért vízzel ellátni. Bár teljesen télállóak, így mégis kiszáradhatnak a tél folyamán.
A mediterrán származású, vagy a téli csapadékra érzékeny növények a következő évben a tövükről, a talajszint alatt nem sokkal található rügyekről hajtanak ki. Ezeket kell védeni, tehát ezért kell a növények tövét betakarni. A magas törzsű rózsák szemzési helyét és a nemes részét is be szokták szalmával töltött zsákkal bugyolálni, mert erős fagyban megsérülnek a szövetei" – mondja Kálmán Kata, a Kertelünk Kft. ügyvezetője.
Fontos, hogy a műanyag fóliával nagyon óvatosan bánjon. Ez ugyanis nem engedi lélegezni a növényt, miközben a párát is bent tartja. Ez pedig hosszabb távon kedvez a gombáknak, és bár a fagyot valóban kivédheti vele, tavasszal a betegségek miatt küzdhet majd problémákkal. Ha nincs más, csak a műanyag, akkor a lehetőségekhez mérten biztosítsa, hogy a pára is távozhasson, mégse jusson túl hideg a takarás alá.
És mi legyen a fákkal?
Mit tehetünk abban az esetben, ha olyan fagyérzékeny fákat szeretnénk nevelni, mint a füge? Hiszen egy idő után avarral kupacolni kissé nehéz feladat lenne. Szerencsére egy hálóval és kitartó levélgyűjtögetéssel ez is megoldható.
„Egy fagyérzékeny növény többnyire még takarással sem növekszik meg túl nagyra, ha kitett, fagyzugos helyre telepíti. A sűrű szövésű háló növények köré rögzítése, majd lombbal való feltöltése célravezető lehet, de az egyenként könnyű levelek ilyen mennyisége magas növények esetében, főleg megázva, nagyon nehézzé válik csapadékos téli időjárás esetében. A nádhálóval való körbetekerés is sokat segíthet. Ahol a füge, gránátalma, télálló banán könnyen telel, ott általában nagyméretűre növekednek, és csak az erősen fagyos telek károsítják őket. Az első két növényt, ha felkupacolással védjük, akkor túléli a fagyot és a tövéről tavasszal ki tud hajtani. Az olyan növények helyét, amelyek mindig a földből hajtanak újra, az erős fagyok érkezte előtt is fedhetjük takaróanyaggal” – fűzi hozzá a szakértő.
