Parole, parole, parole - szólt az olasz sláger a Toldi moziból egyik hétköznap este. Mikor beléptem, füstös klubhangulat fogadott. Beljebb merészkedtem. Az Alkalmi Kapcsolatok Társulatával merültem bele a dolce vita és a la vie en rose életérzésbe.Összebújt párok ropták a táncparketten, fiatalok és idősek kórusban énekelték a népszerű olasz, majd francia dalokat. Kellemes bor társaságában ültem le meghallgatni a nem is annyira alkalmilag társult színésznőket, Nemes Szabinát, Takács Pankát és Palóc Esztert akiket nemsokára a pécsi POSZTon is láthatunk. A fergeteges koncert után a három díva arról mesélt, hogyan találtak egymásra öt éve Ascher Tamás workshopján Zalaszentgróton.
Francia groteszk és a kis Piaf
- Ez tulajdonképpen egy színjátszó tábor volt, ott ismerkedtünk meg - kezdi Panka. - Majd Eszter felhívott minket, hogy van egy francia darab, és szeretné, ha együtt csinálnák meg. A társulat egyébként a darab fordítójának, Csete Borbálának köszönheti a nevét. A készülő produkció (Noelle Renaude:Mádám Ka) filmes klipekből, jelenetekből állt, amelyeket össze kellett kötni valamivel. Egyértelmű volt, hogy egy francia groteszk darabhoz, amely tele van francia humorral, francia dalok kellenek. Egy szál zongorával kísértük le őket, volt köztünk sanzon, gyerekdal, gúnydal. Korábban egyikünk sem koncertezett, és mindhármunknak nagyon megtetszett a dolog - emlékszik vissza a színésznő, aki Eszterrel, Szabinával és közös zenekarukkal négy éve koptatja a budapesti klubok színpadát. Felléptek már az összes underground helyen, a Tűzraktértől a Pótkulcson át a Toldi moziig, ahol magyar, francia, és olasz dalokkal szórakoztatják közönségüket.
- Eszter az elegancia, a dáma, Szabina a bohóc, a kismadár, a kis Piaf, én pedig karakterizálok - így jellemzi magukat Panka. Persze azt kihangsúlyozza, hogy ők színésznők, nem zenészek vagy énekesnők, így fő érdeklődési körük a színház... Ez egy kísérlet csupán. A színházunk kapta az Alkalmi Kapcsolatok Társulata, azaz az AKT SZÍNHÁZ nevet, és a zenekar is viseli - veszi át a szót Eszter, aki azt is elmeséli, hogy bár ebben az évadban a koncertekre koncentrálnak, emellett mindhárman játszanak is. Igyekeznek szakmán belül megoldani a megélhetést. Nem könnyű. Panka rendszeresen fellép gyerekelőadásokban, míg Szabina például a Jóban-rosszban sorozatban alakítja Hollai Tünde nővér szerepét.
„Nem vagyunk divatban"
- Fontos megemlíteni, hogy tavaly egy ideig dolgoztunk László Boldizsárral is, aki kivált a Cotton Club Singersből, és belekezdett egy önálló produkcióba. A Boldi és a keresztapák című show-ban három kurtizánt játszottunk, néhány betétszám erejéig - meséli nevetve Eszter. A lányok egyébként a koncertekre a harmincas évektől egészen a kilencvenes évekig terjedő időszakból válogatják a slágereket, amelyek műfajilag is vegyesek.
- Nehéz érvényesülni egy ilyen minőségi dologgal a mai kommersz világban. A klubok rendszeresen visszahívnak bennünket, fesztiválokra is mennénk, de az nagyobb falatnak tűnik, hiszen nincs mögöttünk menedzseri csapat. Sajnos most az elektronikus zene hódít, ez a trend, ezért mi nem vagyunk divatban. Ennek ellenére a táncparketten minden korosztály megtalálható, a mi elegáns produkciónk nem korosztályfüggő - vélekednek a lányok, akik azt is bevallják, hogy három ilyen erős egyéniségnek nem mindig könnyű együtt dolgozni.
- Igyekszünk idejében megbeszélni mindent, mielőtt a probléma kialakulhatna. Azért is választottuk ezt az utat - vagyis hogy egyikünk sem szerződött kőszínházhoz -, mert itt őszinték lehetünk, és nem kell kompromisszumokat kötni. Egymáshoz csiszolódtunk, egymással fejlődtünk, haladtunk előre pozitív irányban emberileg és szakmailag is. Ma is mindhárman járunk énektanárhoz, jómagam Oláh Sándorhoz Panka Berecz Beához, Eszter pedig Decsi Ágneshez. Nagyon büszke vagyok erre a kis színházra. A magunk urai vagyunk, rajtunk múlik minden, ez a nehezebb út, de ha jól sikerül, a vége nagyon jó lesz - szólal meg a „kis Piaf", azaz Szabina, aki hozzáteszi: stabil háttér nélkül nem biztos, hogy boldogulnának. Ő több mint négy éve él boldog párkapcsolatban, Eszter családjából nyeri az erőt, Panka pedig épp első kisbabáját várja.
- Mivel ő lesz az első gyerekem, nincs tapasztalatom - mondja, - de azt tudom, hogy minél előbb szeretnék visszakerülni a színpadra. Ez természetesen majd a babától függ. Egyelőre szereti, ha énekelek és táncolok. Ha túl hangos neki a zene, akkor elkezd rugdosni, hogy menjünk haza. A kicsi jobb, ha minél hamarabb hozzászokik a hangos zenéhez, hiszen anyukája, a másik két dívával együtt arról álmodik, hogy egyszer majd nem csak kis klubokban, de akár Olaszország, Franciaország, és persze New York színpadain ereszti ki a hangját.
A zenekarral legközelebb A POSZTon találkozhatunk, Pécsett a Kultúrkertben június 7-én, este 8órától.
AKT ZENEKAR:
Palóc Eszter - ének, Takács Panka - ének, Nemes Szabina - ének
Tóth Gábor / Kéménczy Antal - zongora, Beöthy Árpád / Schneider Szilveszter - dob, Németh Krisztina - szaxofon, fuvola, Harmati Máté - basszusgitár
Fotó: Szász Marcell, Radványi Norbert
