Gömbölyded idomok ízlés szerint

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kövérkés, elhízott, puffadt női és férfi idomok töltik meg a teret a kortárs képzőművészet egyik legjellegzetesebb alakjának, a kolumbiai Fernando Boterónak a festményein. Se Ádám, se Éva, de még Marie Antoinette sem menekülhet a deformálódástól.

Galéria ikon

8

Fernando Botero kolumbiai festő műveiből nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Galéria: Fernando Botero kiállítás
Fotó: Kováts Dániel

Szép kerekre hízott, túlsúlyos és pirospozsgás alakok – többnyire tökéletesen kifejezéstelen arccal – népesítik be a Szépművészeti Múzeum Botero-kiállítását, amely a kolumbiai művész utóbbi 20 évben készült munkáiból válogat.

Az 1932-ben született Fernando Botero sikerének egyik kulcsa kétségtelenül az önmagához és az általa kialakított, félreismerhetetlen stílushoz való hűség. Képei és szobrai ugyanis lemoshatatlanul magukon hordják a botero-i látásmódot, azt a különös esztétikát, amelyet ezer közül is megismer az ember. Ez pedig igencsak ritkaságszámba megy a jelenkori képzőművészeti törekvések és alkotók rengetegében.

Az ember is csak gyümölcs

Talán Picasso, vagy éppen Van Gogh egészen sajátos formavilágának egyedisége hasonlítható Botero-éhoz: zömök, bábu-, illetve babaszerű alakjai, bár emberek, leginkább élő csendéleteknek, emberi plüssfiguráknak tűnnek.

Nem véletlenül, hiszen a művész bevallása szerint sohasem pszichológusként vagy filozófusként, hanem egyszerűen festőként közelít a témáihoz, és tulajdonképpen úgy érzi, mintha folyamatosan gyümölcsöket festene. A kiállításon ilyen jellegű, különböző gyümölcsöket és virágokat megörökítő képekkel is találkozunk, a vicces az egészben mégis az, hogy a beállított portrék és csoportképek valahogy ugyanezt a hatást érik el.

Túlsúlyos, karikatúraszerű figurák a vásznon

Semmiféle érzelem nem tükröződik a pufók férfiak, nők és gyerekek arcán, akik feltételezhetően animációs formában is hasonlóan pozitív hatást keltenének. A régről ismert, beállított családi fotók hagyománya és a kuplerájok, budoárok világa egyaránt megjelenik az itt látható képeken, de a Botero kedvenc témái közé tartozó bikaviadal és a cirkusz is szép arányban képviselteti magát.

A játékos, rajzfilmfigura-szerű karakterek esetlenségét helyenként csak fokozza a pucér valóság megmutatása: az alkotó nem átall egy hatalmas méretekkel megáldott, zuhanyzó nőt hátulnézetből megmutatni, a festő keze alatt pedig még az első emberpár is groteszk húsgombóccá amortizálódik. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy kellemetlen lenne, amit látunk, csupán arra vagyunk rákényszerülve, hogy némileg átfogalmazzuk magunkban a széppel és az esztétikummal kapcsolatos meggyőződésünket.

Múlt és jelen kommunikál

Egészen érdekes például, ahogy Botero Ádámja és Évája párbeszédbe kezd a mellette látható, Hans Baldung Grien-féle, többszáz éve keletkezett emberpár-ábrázolással. Az ilyenfajta kommunikációra bőven találunk példát a kiállításon, Botero ugyanis előszeretettel gondolja újra a művészettörténet legnagyobb festményeit: legyen szó Van Eyck Az Arnolfini házaspárjáról, Velázquez egyik alkotásáról, vagy éppen magáról a Mona Lisáról.

Galéria ikon

8

A művész, Fernando Botero egyik képe előtt
Galéria: Fernando Botero kiállítás
Fotó: Kováts Dániel

„Ha egy másik művész alkotását használjuk modellként, az olyan, mintha a mű festői erejével mérnénk össze magunkat”- vallja a mester, aki szerint, ha ilyen esetben az alkotó eredeti esztétikai állásfoglalás mentén közelít, az újonnan születő festmény is eredeti műalkotás lesz. Bevallása szerint az ilyen másolatok lehetővé teszik számára, hogy meghatározza az alapelveit. A régebbi korokba való visszakacsintás talán annak is köszönhető, hogy Botero rajong az itáliai művészet és a quattrocento (az itáliai reneszánsz képzőművészet 1400 és 1500 közé tehető szakasza) iránt.

A „legkolumbiaibb” művész

Bár azt állítja, hogy nincs különösebb célja az alkotásainak, nem hordoznak úgynevezett üzenetet, 2005-ben egy egész sorozattal, az Abu Ghraibbal fejezte ki felháborodását az iraki háborúban meggyalázott foglyok meghurcolása miatt, de a kolumbiai drogkartellek erőszakos cselekedeteire is művekkel reagált.

A hírek szerint évente csak egy hónapot tölt Kolumbiában, mégis „a legkolumbiaibb élő művész”-nek nevezi magát, ami nem utolsósorban a semmivel össze nem téveszthető, az általános trendekkel szembemenő, egyedi stílusával van némileg összefüggésben. Lenyűgöző és humorral teli kompozíciói január 23-áig várják, hogy a magyar közönség is megcsodálja őket.

Kelemen Éva
Kelemen Éva
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.