Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Sir Edmund Hillary és serpája, Tendzing Norgaj például egy brit Himalája-expedíció tagjaiként.
„Megfogtuk a gazfickót!” – nyilatkozta történelmi tettéről Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, amikor segédjével, a nepáli Tendzing Norgajjal 1953. május 29-én délelőtt 11 óra 30 perckor első ízben értek fel a világ legmagasabb hegycsúcsának számító, 8848 méter magas Mount Everestre.
A keleti világban Csomolungmaként („a világ anyja”), a nyugati emberek által pedig Everestként ismert hegycsúcsról majdnem kereken száz évvel korábban, 1852-ben állapították meg, hogy a Föld legmagasabb pontja. Nevét a felfedezést tevő Sir George Everest brit mérnök után kapta. 1922-ben kíséreltek meg először hegymászók eljutni a világ tetejére, és bár az első expedíció sikertelenül végződött, az ausztrál George Finchnek sikerült egészen 8320 méterig eljutnia. Finch és társai a következő években többször is újra megpróbálkoztak az Everest meghódításával, kísérleteik azonban tragédiával végződtek. 1923-ban hét serpa veszítette életét, egy évvel később pedig George Mallory és Andrew Irvine hegymászók rejtélyes körülmények között eltűntek, és máig nem tudni, sikerült-e felérniük a csúcsra. A ’30-as években, majd a második világháború után számos ország szervezett expedíciókat a Csomolungmára. 1952-ben svájci hegymászóknak majdnem sikerült célba érniük, 200 méterre a csúcstól azonban mégis vissza kellett fordulniuk.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az 1919. július 20-án Aucklandben született Edmund Percival Hillaryt visszahúzódó, álmodozó gyerekként ismerték társai, aki gyakran a könyvekben keresett menedéket a valóság elől. A hegymászás iránt tizenhat éves korában, egy osztálykirándulást követően kezdett el érdeklődni. Idővel szenvedélyévé vált a mászás, profi hegymászóvá képezte magát, és elhatározta, hogy meg fogja hódítani az Everestet. A második világháborúban navigátorként szolgált az új-zélandi légierőnél, majd apja hivatását követve méhészként dolgozott. Csatlakozott az Új-Zélandi Alpinistaklubhoz, és folyamatosan edzette magát a nagy megmérettetésre. Az Új-Zéland déli szigetén található Déli-Alpok csúcsait mászta, hogy felkészítse magát a fagyos, jeges körülményekre. 1951-ben utazott először a Himalájába egy új-zélandi hegymászócsoport tagjaként, ez az expedíció azonban kudarcot vallott.
Két évvel később beválogatták egy brit Himalája-expedíció tagjai közé, így ismét lehetőséget kapott eljutni a világ tetejére. A csapat 1953 májusában próbálkozott a hegy meghódításával, oxigénpalackkal felszerelkezve folyamatosan, táborról táborra haladtak a csúcs felé. A csúcsra való feljutást először a Tom Buordillon–Charles Evans-páros kísérelte meg május 27-én, azonban száz méterrel a csúcs előtt csődöt mondott a légzőkészülékük, ezért vissza kellett fordulniuk. A következő lehetőséget Hillary kapta, aki serpája, Tendzing Norgaj társaságában május 29-én hajnalban indult el a táborból. A nehéz körülmények dacára a párosnak szerencséje volt: délelőtt 11 óra 30 perckor sikerült eljutniuk a legmagasabb hegycsúcsra és ezzel örökre beírniuk magukat a történelembe. A két hegymászó kezet fogott és megölelte egymást, majd nagyjából tizenöt percet töltöttek a csúcson.
Mindkettejüket hősként ünnepelte a világ, Hillaryt és az expedíció vezetőjét, John Huntot II. Erzsébet királynő egy hónappal később lovaggá ütötte. Tendzing – mivel nem volt a Brit Nemzetközösség polgára – Brit Birodalmi érdemrendet kapott. A hős serpa nem szűkölködött az elismerésben: Indiában és Nepálban egyesek szó szerint istenként kezdték tisztelni őt, Buddha reinkarnációjaként tekintettek rá. Tendzing mindig kétségesen elismerte, hogy Hillary lépett először a csúcsra, ő pedig a második volt. Mint mondta: „Ha szégyennek számít, hogy én értem fel másodiknak a Mount Everest csúcsára, akkor együtt kell élnem ezzel a szégyennel.”
Hillary később többször is visszatért a Himalájára, de nem kísérelte meg újból elérni az Everest csúcsát. 1958-ban egy új-zélandi expedíció tagjaként a Déli-sarkra is eljutott. Később Nepálban telepedett le, ahol a helyiek jólétének megteremtésén munkálkodott. Nevéhez fűződik huszonhét iskola, több kórház, repülőtér, híd és kolostor megépíttetése, emellett részt vett a nepáli vízvezetékek kiépítésében, a tanárképzésben és az erdőgazdálkodásban is. Első felesége és lánya 1975-ben tragikus körülmények között, egy repülőgép-balesetben veszítették életüket, amikor Katmanduból egy kis falucskába utaztak, hogy meglátogassák az ottani kórház felépítésén dolgozó családfőt. Hillary később másodszor is megnősült, egy repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt barátja özvegyét vette el. Fia, Peter Hillary szintén hegymászó lett, és 1990-ben eljutott az Everestre.
Hillary a politikával is megpróbálkozott, 1985-től négy évig Új-Zéland indiai, nepáli és bangladesi nagyköveteként szolgált. Számos elismerést kapott, 1995-ben a brit Térdszalagrend lovagi fokozatával tüntették ki, 2003-ban, történelmi tettének ötvenedik évfordulóján megkapta a nepáli állampolgárságot. Ő az egyetlen személy, aki még életében rákerülhetett az új-zélandi bankjegyekre, portréja az ötdollároson szerepelt. 2008. január 11-én, nyolcvannyolc éves korában hunyt el Aucklandben, szívroham következtében.
Olvasnál még kultbaiteket? A tegnapi kultúraadagot itt találod:
