KÖLYÖK

Ez a baj a magyar oktatással az OECD szerint

2016. január 2., szombat 11:16

Nem régen napvilágot látott az OECD Education at a Glance jelentése, melynek adatai meglehetősen lehangoló képet festenek a magyar oktatásról, a tanárok fizetésétől egészen a felsőoktatásban való részvételig több téren is.

A felmérés egyik fontos megállapítása az volt, hogy az összes OECD ország közül Magyarországon van a legkevesebb órája az általános iskolásoknak. Míg az átlag (tehát nem a legmagasabb érték, hanem a 34 ország átlaga) 7570 óra, nálunk ez negyedével kevesebb, csak 5553 óra.

Közben folyamatosan azon sírnak a szülők, a tanárok, a gyerekek (és mi is), hogy milyen fáradtak és leterheltek az általános iskolások. Ezt az ellentmondást szerettük volta feloldani: hogy lehet, hogy rekordkevés az óraszám, a gyerekek mégis alig bírják. Úgyhogy utánajártunk.

A jelentés adatait alapul vevő számítás szerint Magyarországon egy alsósnak átlagosan napi 4,8, egy felsősnek pedig napi 5,5 tanórája van. Ez valóban nem tűnik soknak, viszont akinek van gyereke, az nem is ezt tapasztalja, sokkal inkább a nulladik és a hetedik-nyolcadik órákkal küzdenek nap mint nap. 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa, Imre Anna segített kibogozni az adatokat és összefüggéseket, köszönet érte. A kutató szerint az alapvető különbséget az okozza, hogy Magyarországon – igen, a tanév is – de az alapfokú oktatás ideje is viszonylag rövid. Míg itt (és még másik 6 országban) 8 osztállyal vége is az alapoktatásnak, a legtöbb, összesen 25 OECD országban 9 évfolyamos az alapoktatás, további öt államban pedig 10 évig is eltart, ami rögtön negyedével-nyolcadával növelheti az óraszámot. Ebben a mezőnyben tehát a magyarországi általános iskolai oktatásra fordított idő elég kevésnek mutatkozik.  

Magyarországot ezért a szomszédos Ausztriával érdemes összehasonlítani, ahol szintén nyolcosztályos az „általános iskola”, az oktatás szerkezete is hasonló, és az éves iskolai napok és a tanítási szünetek is nagyjából ugyanolyan hosszúak, mint itt. Ausztriában naponta átlagosan kb. 50 perccel több az egy napra jutó formális oktatási idő az általános iskolásoknak, ami körülbelül egy tanórának felel meg, így ott a 8 év alatt összesen 6417 óra az, ami nálunk 5553, - mindkettőt 60 perces órában értve.

A másik, szintén fontos magyarázat, hogy módszertani okokból csak a kerettantervben rögzített kötelező, illetve szabályozás szerinti, "szándékolt" óraszámot lehet beleszámolni a formális oktatási időbe. Vagyis lehet, hogy a gyereknek kötelezően 4,8 tanórája van egy nap, de ehhez hozzá jön a nem kötelező keret, amit az iskolák fel is használnak, beépítenek az órarendbe, és a tapasztalat szerint minden napra jut is egy. Ilyen például felzárkóztatás/tehetséggondozás, az énekkar, a különböző szakkörök, stb. Mivel ezek ingyen vannak, (és egyébként is benne van az órarendben), a gyerekek el is járnak rájuk, de az OECD által közölt nemzetközi számításokban nem szerepelnek. Viszont legalább mindenkinek elérhetők, így csökkentik a társadalmi különbséget, ami elég fontos szempont.

Imre Anna oktatáskutató szerint jövőre javítja a statisztikát az is, hogy a felmenő rendszerben bevezetett kerettanterv már az összes évfolyamot érinteni fogja, így 5973-ra nő a formális óraszám. Ám ez még mindig elég messze van az OECD átlagtól.

A harmadik faktor pedig azok az iskolán kívüli különórák, amelyeket főleg a magasabban képzett, jól szituált szülők „várnak el” a gyerekektől. A statisztikába nyilván ezek sem számítanak bele, a gyereket viszont mindenképpen fárasztják, terhelik.

Most, hogy már tudjuk az okokat, még mindig nem dőlhetünk hátra sajnos. Két okból sem. Az Education at a Glance című felmérés ugyanis arra is kiterjed, hogy a formális oktatási idő hány százalékában oktatnak nem fő tantárgyakat (olvasás, írás, irodalom, matematika, természettudományok, nyelvek), hanem olyasmit, amit mi egy előző cikkünkben kissé rosszindulatúan, és természetesen nem egészen komolyan „töltelék tantárgyaknak” neveztünk. Nos, ez az arány Magyarországon jóval meghaladja az OECD átlagot, nálunk alsóban 41, felsőben pedig 46 százalék, míg a felmérésben szereplő országok átlaga 33 és 35 százalék volt 2012-ben.

Ezen pedig a kerettanterv sem változtatott, vagyis igen, csak nem jó irányban, ugyanis a mindennapos tesivel és a hit- és erkölcstannal sikerült heti öt nem fő tantárgyat betenni. Bár sokan a szavazásunk szerint ezt egyáltalán nem bánják. Mások meg igen.

Vagyis, nőtt ugyan az óraszám az utóbbi években, csakhogy nem a minőségi óraszám, amivel a hatalmas tananyagot kissé szellősebbé, emészthetőbbé lehetne tenni. Ezen segíthetne például, ha a nyáron belebegtetett tervek valóra válnának, és – alapos és megfontolt előkészítés után – itt is 9 évfolyamos lenne az alapfokú oktatás. További haszonként pedig elkezdenénk közelíteni az OECD átlaghoz, ami így önmagában ugyan semmit nem jelent, viszont több idő lenne az alapkészségek megerősítésére, ami megint csak csökkentené a társadalmi különbségeket.

Csak hát a tapasztalatunk inkább az, hogy azok a változások, amit valóban meglépnek, az egy hirtelen döntés kérdése, és nem készítik elő, hanem a gyakorlatban majd kiforrja magát (pl. a mindennapos tesióra tornaterem nélkül, vagy az iskolák KLIK alá rendelése, közben azt sem tudják, hogy kinek kell megvenni a krétát). Amit viszont alaposan előkészítenek, abból nem lesz semmi (pl. szociális életpálya munkacsoport évek óta van, az életpályamodell meg még mindig sehol).

                                                                                                                             

KOMMENTEK

  • 2016.01.02 12:35:08TávoliGalaxis

    Kicsit ciki, hogy oktatáSSal kapcsolatos a cikk, de már a főcímben helyesírási hiba van...

  • 2016.01.02 13:04:19cardiobascularis

    Amíg olyanok botcsinálta szerencsétlenek írnak újságot, akik (vagy már inkább amik) a címben le bírják írni 1 s-sel, hogy oktatásal, addig az ilyenek ne keressék azt, hogy más területen mi a hiba.

    A milliónyi egyéb hibát ne is említsük a cikkből.

    Az indexes újságírásnál minden sokkal jobb minőségű. Az oktatás is.

  • 2016.01.02 14:07:18deneskata

    Hogy lehet az alsós átlag 4,8 óra, mikor egy kis elsősnek is majdnem minden nap 6 órája van?
    Felsőben, hetedikben soha nincs 6 óránál kevesebb.
    Erre is érvényes az, amit Churchill mondott: Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam.

  • 2016.01.02 14:31:28cardiobascularis

    olyanok = olyan

  • 2016.01.02 14:37:23indapass

    Azt is megnézték a statisztikusok, mennyi elsajátítandó lexikális tananyag van belenyomorítva ebbe az óraszámba??

    Ajánlanám figyelmükbe, hogy idén pl. hetedikben a XIX. sz közepétől a második világháború végéig kell eljutnia a gyerekeknek heti 2 tanórában (48-as forradalom utántól; magyar ÉS világtörténelem).
    Emésztetlenül halad át rajtuk az adatdömping.

  • 2016.01.02 15:19:19bértrollbosszantó_kovi1970

    Sajnos nem (csak) az óraszámmal van a probléma...

    @deneskata: Matekzseni! 6*3/4=4.5

  • 2016.01.02 17:53:30aranypatko

    Ez is hamis adatokon alapszik ,mint minden magyar statisztika!
    Hazudnak ,még akkor is amikor csak kérdeznek!

  • 2016.01.02 18:38:07Hajnalka Molnár

    Én csak azt nem értem, miért nem abból indulunk ki soha, hogy valójában mire van szüksége a gyereknek? Miért is az OECD ilyen-olyan statisztika az etalon?

  • 2016.01.02 20:55:45bonebear

    Szóval ez a baj, a kevés óraszám. Be..rok...A suszter maradjon a kaptafánál, a dívány meg a bulvárnál.

  • 2016.01.03 04:17:17Bambano

    az első mondatban még mindig legalább két hiba van.
    hát ezért sz.r a magyar oktatás.

  • 2016.01.03 12:08:12wmiki

    A világ összes országában a tudomány nevű szekta dogmáit magoltatják, hogy önálló gondolkodásra képtelen biorobotokat állítsanak elő.
    Szóval itt a baj a (magyar?, már megint magyarozik az index???) oktatással.

  • 2016.01.03 14:22:29lüke

    A zoktatasért a gyenge oktató és a még gyengébb oktatáspolitika felel

  • 2016.01.03 16:27:15Six

    wmiki! megint kiengedtek! ez ám a jó hír!

  • 2016.01.03 20:01:44bocinet

    Lehet ezen vitatkozni bármeddig, de a számok nem hazudnak.

    Az óraszám pedig tényleg nagyon kevés, sokkal több idő kellene arra, hogy a diákok elsajátitsák azokat a képességeket amikre szükségük lenne.
    Az óraszám pedig nem a 6-7-8-9. órával növelendő, hanem az oktatás idejének megnövelésével, vagyis nem kell 2 hónap szünet egy évben...

    Valamint nem kell agyonterhelni a gyermekeket mindenféle plusz elfoglatsággal. Amennyiben nem hagyunk nekik elég időt kikapcsolódni, pihenni, ne várjuk el, hogy menni fog nekik a tanulás...

  • 2016.01.04 09:50:22indapass

    @bocinet

    A tavalyi nyárra gondolva nem tudom, mit is lehetne a 30+ fokos tantermekben tanítani a gyerekeknek... Hogy éljünk túl Afrikában??

    Személy szerint szívesen engedem a gyereket az általa választott sportra, zenére, szakkörre menni. Sokkal több értelmét látom, mint bemagolni a fűzfák fajtáit (ld. környezetismeret alsóban).
    (Megy neki a tanulás így is, csak éppen néha ő sem látja az értelmét, és EZ a gáz).

  • 2016.01.04 20:07:02Gyűrött Papír

    @indapass

    "A tavalyi nyárra gondolva nem tudom, mit is lehetne a 30+ fokos tantermekben tanítani..."

    Kérte a KLIK tavaly, hogy az igazgató írja meg, mennyi klímakészülékre lenne szüksége az iskolának.
    Lehet összeesküdni, hogy ez mire is kell...

  • 2016.01.05 09:15:33ZYLO

    Nem lehet, hogy más országokban délután 3-4-ig van tanítás? Nálunk a délutánt napközinek vagy max. szakkörnek nevezik, ezért nem számít bele a tanítási órákba.

  • 2016.01.05 09:32:33egysmás

    "Az óraszám pedig nem a 6-7-8-9. órával növelendő, hanem az oktatás idejének megnövelésével, vagyis nem kell 2 hónap szünet egy évben..."

    Persze, a gyereksanyargatásos ötletek azok mennek.

    Nem az alapképzés hosszát kell növelni!
    Áh, dehogy!
    Nem értelmesen kell felhasználni azt a napi 8 (nyolc) órát, amit a gyerekek kötelezően az iskolában töltenek!
    Az ugyanis fájna!
    Meg különben is!
    Azzal dolgozni kell!
    Nem!
    A legegyszerűbb, ha elvesszük a szünetet!
    Minek a gyereknek szünidő, ugye! Olyankor úgyis csak a baj van vele!

  • 2016.01.05 10:38:18Angéla Fekete

    A baj az, hogy felesleges órák vannak dögivel, a kölkök meg amúgy se tanulnak. A tesik, az erkölcs, a rajz és az ének simán lehetne kevesebb, úgyse érdekel senkit, kivéve a viktátort. Heti 1 ének váltva a rajzzal és némi művészettörténettel, ami érdekes, mondjuk diavetítés/youtube és zenehallgatás alap infóval, tesit meg oldják meg délután, aki akar mozogni, a többi úgyis csak lébecol a sarokban vagy lóg, na ennek nincs értelme. A többi tárgyat meg lehetne rendesen elmondva, nem csak felelés után azt mondva, hogy köv. órára a 215-219. oldal, röpdoga....
    A bioszt is lehetne lényegretörően, sok videóval, az legalább megmaradna a fejekben, amit látnak is, stb.
    A szünet meg tényleg sok. Uff.

  • 2016.01.06 13:49:08Kincseim

    Herótom van a szünetet csökkenteni erőltetőktől. Az oktatási rendszerünk nem a nyári szünet hossza miatt gyenge. Amúgy miért irigyeljük a gyerekektől a hosszú szünetet, amikor nekünk megadatott??? Akkor nem zavart? Csak most, hogy mi dolgozunk, akkor a gyerek is szenvedjen az iskolában??? A frusztrációikat ne a gyerekeken éljék már ki! És csak mellesleg: a klíma sem lesz megoldás, mert kötőhártya gyulladástól kezdve egy rakás problémát okoz. Mi van azzal a gyerekkel, aki nem bírja???
    Barátok kinn élnek Németországban. Ott többször, ha jól emlékszem hat hetente szünet van.Nyáron pedig hat hét a szünet. DE! Június közepétől kirándulni járnak: túráznak, állatkertbe mennek, ottalvós bulik az ISKOLÁBAN, stb. Barátaink szerint néha van tanítás is, de csak ismétlés.... És a gyerekek nyelvet tanulnak, nem kötelező hit és erkölcstanra járnak. De a nyugatiak amúgy is hülyék, csak mi vagyunk okosak...

  • 2016.01.06 19:51:58bocinet

    Értem én, hogy több szünetet a gyereknek, merazjó...
    Viszont abban mi a jó, hogy a gyerek napi 8-10 órában zsibbasztja az agyát az iskolában, ahelyett, hogy csak napi 4-6 órában lenne az iskolában a többi időben pedig kikapcsolódhatna. A pihenést nem lehet tartalékolni, hogy majd nyáron pihenek, addig meg hajtok...
    Arról ne is beszéljünk, hogy mennyi ideig tud ténylegesen is odafigyelni a gyerek, vagy felnőtt...

  • 2016.01.06 20:54:25indapass

    @Kincseim
    Ha az általad leírt a német modell lenne (ami tudtommal tartományonként eltérő lehet), akkor azon menne a vekengés, hogy hogyan oldjam meg a gyerek elhelyezését 6 hetente, nincs annyi szabim... Ugyanez megy persze a nyári szünet miatt is. :-/
    És hiába jobb a tagolt tanév, én sem tudom, hogy oldják meg odakint. Táborok?
    No meg azért csak kevesebb a forró nap arrafelé, itt a medencében, ha bent reked a hőség, attól kódulunk.

    @bocinet
    Igazad van, fölösleges annyi időt ott tölteni. A kérdés, akkor hova tennéd, míg a szülő dolgozik (elvben 14 éves korig felnőtt felügyelet nélkül nem is hagyhatod, és ha bármi történik, a szülő felel). Nálunk a suli gyerekmegőrző is.

    Nincs is nálam a bölcsek köve. De hogy nem a bent töltött idő növelése a megoldás, az biztos. Tempócsökkentés, lexikális anyag rostálása, az elmélyült tudás megszerzésére és begyakorlására elég idő, és ezzel párhuzamosan differenciálás, hogy a gyengébb és az erősebb is megfelelő kihívást találjon.
    Csak ez nem olyan egyszerű.

  • 2016.01.06 20:59:15bocinet

    indapass: ámen

SZÓLJON HOZZÁ!

OnGo beszámolók

  • Szicília
    Szicília Körutazás Lipari-szigeteki kitérõvel......
  • Dominika A Karib-tenger vad szigete...
  • Pápua Új-Guinea A kézfogások országa.... ahol minden megtörténhet...

Hirdetés