Erőszakosabbá teheti a fiatalokat az antidepresszáns

Olvasási idő kb. 2 perc

Majdnem másfélszeresére nőhet az erőszakos bűnesetek száma a fiataloknál, az idősebbekre viszont a szernek nincs ilyen hatása.

Az antidepresszánsok legtöbbet használt alcsoportja, az SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók) igen hasznos szerek: a depresszióellenes hatás mellett a szorongásos kórképek többségében, például pánikbetegségben, szociális fóbiában vagy kényszerbetegségben is javítják a tüneteket, egyes szerek pedig az evészavarokon is segíthetnek. A kamaszok és fiatal felnőttek körében viszont csak nagyon óvatosan lenne szabad alkalmazni: egy friss tanulmány szerint ugyanis ebben a korosztályban növelhetik az agresszív bűncselekmények gyakoriságát.

Gyakoribb bűncselekmények

Egy nagyszabású svéd kutatás során több mint 850 ezer személyt vizsgáltak, és arra jutottak, hogy az idősebb korosztályban az SSRI-k semmiféle kapcsolatban nincsenek az agresszív bűncselekményekkel. A fiatalok esetében azonban más a helyzet: az SSRI-használó fiatalok 43 százalékkal nagyobb eséllyel követtek el valamilyen erőszakos bűncselekményt SSRI-t nem szedő kortársaikhoz képet. Az összefüggés a 15 és 24 éves kor közötti résztvevőkre volt igaz.

A kutatók a svéd gyógyszerfelírási adatbankból dolgoztak, innen nyerték ki a több mint 850 ezer SSRI-szedő páciens adatait, majd összevetették őket a svéd bűneseteket regisztráló adatbankkal. A 15-24 éves korosztályban az SSRI-szedés majdnem másfélszeresére növelte annak esélyét, hogy az illető erőszakos bűncselekményt követett el – ez fiúk és lányok esetében is igaz volt.

Gyógyszer és alkohol

Mivel a kutatás csak a két adatbank összevetéséből állt, az oksági tényezőkről igazából nem lehet sokat tudni. Az SSRI-típusú szerek, különösen a beállítás kezdetén növelhetik az irritabilitást, nyughatatlanságot okozhatnak, és az erőszakosság mögött akár ez a mechanizmus is állhat. Az eredmények emellett azt is mutatták, hogy az SSRI-t szedő fiatalok körében gyakoribb volt a túlzott alkoholhasználat is, és lehet, hogy az agresszív cselekedetek nem közvetlenül gyógyszerhatáshoz, hanem közvetve, az alkohol hatásaihoz köthetők.

Gyógyszer vagy pszichoterápia?

A kutatók szerint ezt az információt nagyon óvatosan kell kezelni, hiszen ha az agresszív cselekményektől való félelmükben a páciensek elutasítják a gyógyszerszedést, akkor ugyan lehet, hogy az agresszív bűncselekmények esélye csökken, de megnő a kezeletlen depresszió és azok szövődményeinek a gyakorisága: azaz több öngyilkosságra és kórházi bentfekvésre kell számítani. Azaz a tanulság nem az, hogy jó, akkor 24 éves kor alatt senki ne szedjen antidepresszánst, hanem az, hogy csak valóban indokolt esetben szedjük ezeket a gyógyszereket, és ezekben az esetekben is legyünk tisztában a lehetséges mellékhatásokkal, kockázati tényezőkkel. Súlyos esetekben a gyógyszerek nagy szolgálatot tehetnek.

A kamaszkori depresszió és szorongásos kórképek esetén egyébként is a pszichoterápia lenne az első választandó kezelési forma, hiszen ezeknek a kórképeknek a gyógyításában a pszichoterápiás kezelések is bizonyítottan hatásosak. Magyarországon pszichoterápia néhány intézményt leszámítva elsősorban magánrendelés keretei között érhető el, de a gyerekek és kamaszok a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál (Nevelési Tanácsadók) is kaphatnak pszichológiai segítséget, sok helyen pszichoterápiát is, így probléma esetén érdemes itt is érdeklődni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.