KÖLYÖK

Öt veszélyes dolog, amit engedj meg a gyereknek!

Primilla 2017. március 23., csütörtök 07:17

Van a gyereknek bicskája? Nincs? Akkor legalább egy öngyújtója? Mert kéne!

Az ön gyerekének van zsebkése? Csak egy kis bicskára gondolunk, nem ilyen félméteres machetére, nincs abban semmi, nagyon hasznos szerszám. Nincs? Jó, de legalább egy öngyújtója? Az sincs? Hogy miért?

Egy számítógépekkel foglalkozó tudós, Gever Tulley, aki nem mellesleg a Tinkering School (kb: Barkácsiskola) nevű program megalapítója, úgy véli, hogy minden gyereknek a kezébe kellene adni kést, hagyni kell, hogy játsszanak a tűzzel, és még másik három ilyen hasonlóan hajmeresztő dolgokat csináljanak.

A gyerekek ugyanis nemcsak szívesen csinálják ezeket, rendszerint be is bizonyosodik, hogy nem hülyék, és igenis tudnak felelősséggel bánni az eszközökkel, ha megbíznak bennük, ráadásul egy csomót okosodnak, ügyesednek közben. Nézeteit egy TED előadásban fejti ki, amikkel ugyan nem kell egyetérteni, de mindenképpen érdemes megismerkedni velük, és fontolóra venni.

shutterstock 32126950

A Barkács Iskola egy nyári program, ahol a gyerekek megtanulnak elkészíteni, megépíteni mindenféle dolgokat, amiket megálmodtak, és ehhez elektromos szerszámokat is kapnak a kezükbe. Időnként persze érik vágások és horzsolások is őket, de nagyobb baj még nem történt. Vagyis, ha történt volna, gondolom, megemlítette volna az előadásában (vagy nem).

Minden esetre Tulley szerint olyan világban élünk, amiben lépten-nyomon gyermekbiztonsági szabályokba botlunk: minden műanyagra rá van írva, hogy fulladásveszély, ráírják a bögrére, hogy lehet, hogy forró ital van benne, és lassan ott tartunk, hogy minden túl éles egy tíz év alatti gyereknek, ami nem úgy néz ki, mint egy golflabda. Vagy, hogy a saját kedvenc témámat említsem: az ikeás függönyösszehúzóval nem lehet összehúzni a függönyt, nehogy megfulladjon tőle a gyerek három méter magasságban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

MBA, külföldön, ingyen? Pályázat!

Dívány 2017. március 22., szerda 16:46

Tippek menő helyekre vágyóknak.

Remek pályázati lehetőségre hívta fel a figyelmet az eduline, egy ciprusi MBA programra lehet jelentkezni, két pályázó 50 százalékos, egy jelentkező pedig 100 százalékos támogatást nyerhet el a kiírás szerint.

A Times legutóbbi rangsora szerint a Ciprusi Egyetem a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között van, az MBA programjuk pedig 10,250 euró értékű, ennek támogatására lehet pályázni, a jeentkezési határidő március 31.

shutterstock 90557392

Van máshol is!

Nem ez az egyetlen MBA ösztöndíj persze a világon, még a legnagyobb egyetemek is kínálnak ilyen programokat, így mindenképpen érdemes körülnéznie annak, akit éppen ez érdekel. A teljesség igénye nélkül, a világ top intézményei ezt ajánlják:

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kamasz gyereked van? Viselkedj úgy, mint egy szobanövény!

Aladár 2017. március 21., kedd 11:44

Bármilyen műfaj hívei vagyunk is gyereknevelés terén, szigorú szülők, barátkozós szülők, vagy épp holisztikusak, mire a gyerek tinédzser lesz, valószínűleg szükség lesz némi finomhangolásra. Ebben a helyzetben jöhet jól a szobanövény alapú gyereknevelés.

Álcázzuk magunkat szobanövénynek

Lisa Damour a New York Timesban megjelent cikke amellett foglal állást, hogy amire a tinédzsereknek leginkább  szükségük van szüleiktől, az a csendes, rejtőzködő életmód. A növények nem mozognak, nem hívják fel magukra a figyelmet, és semmi esetre sem beszélnek. Olvadjunk bele a háttérbe, ne kérdezősködjünk, és ne lássunk el senkit kéretlen tanácsokkal. Ne bombázzuk a gyereket nap rendszerességgel iskolai határidőkkel kapcsolatban. Természetese, ha lecsúszik valamiről, azért mi leszünk a hibásak. 

shutterstock 561661186
Távolról sincs vége, olvasson még »

Jogokat adjon, ha szófogadó kamaszt szeretne!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. március 20., hétfő 17:19

A gyereknevelésben a következetesség az egyik leggyakrabban használt, de a szülőkből leginkább gondterhelt sóhajtozást kiváltó szó. Igaz, félreértések is fűződnek hozzá.

A következetesség átláthatóságot, a következmények kiszámíthatóságát jelenti a gyerek számára, és azt, hogy nem írják felül a szülő hangulatai, illetve a szülő és gyerek közti érzelmi játszmák a közösen lefektetett szabályokat.

De azt nem jelenti, hogy "amit mondtam, a körülményektől, időközben történt változásoktól függetlenül szó szerint úgy kell, hogy bekövetkezzen", és nem mond ellent a rugalmasságnak sem. Ha például beígértem jutalomként, hogyha lefordít nekem egy szöveget németre, kap egy koncertjegyet, nem válok attól következetlenné, ha rábólintok, hogy lecserélje a jutalmát valami hasonló nagyságrendűre, mert időközben rájött, inkább másra vágyna.

shutterstock 110040512
Távolról sincs vége, olvasson még »

Egyre több gyereknek nincs fogalma arról, mi az a reklám

Aladár 2017. március 19., vasárnap 15:35

Ahogy egyre több felhasználó szünteti meg a kábeltévé előfizetését, és vált streaming szolgáltatásokra, egyre több gyerek akad, akinek fogalma sincs, mi fán terem a reklám. Mindezt a Netflix reklámmentes online jelenlétének köszönhetjük.

 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Pornóba futott a gyerek? Ezt mondja neki!

Primilla 2017. március 18., szombat 11:14

A gyerek szexuális nevelése szempontjából az internetpornó nagyjából annyira hasznos, mintha egy szlengszótárt adnánk a kezébe egy tudományos esszé megfogalmazásához. Ugyanakkor, míg a jelenlegi szülők korosztálya akkor látott először cicisnőt, amikor egy szerelőműhely öltözőjében járt, vagy a benzinkút vécéjében talált egy ottfelejtett magazint, manapság egy félresikerült Google kereséssel, mintegy véletlen, rázúdulhat a gyerekre a pornográf bőségszaru.

Vagyis ne áltassuk magunkat, a gyerek nagy valószínűséggel nem cseppenként fog hozzájutni az információhoz – állítja a Fatherly magazin cikke, mi meg jogosnak találjuk a felvetést, úgyhogy szülőként nem árt felkészülni a dologra. Annál is inkább, nehogy csak ott álljunk hülyén, és jobban lesokkolódjunk, mint ő, amikor a húsvét közeledtével gyanútlanul rákeresett a nyuszimuszi kifejezésre, de egészen mást talált, mint amire számított.

shutterstock 589448078

Cindy Pierce, szexuális oktató, és a Sexploitation: Helping Kids Develop Healthy Sexuality In A Porn-Driven World (magyarul nagyjából Hogyan vezessük a gyerekünket az egészséges szexualitásra egy pornóvezérelt világban) című könyvében arra tanítja a szülőket, hogy hogyan beszéljenek a gyereküknek a pornográfiáról úgy, hogy megfelelő érzékenységet is mutassanak, ugyanakkor reflektáljon a valóságra, amit mondanak. Például, amit a Playboyban látnak, az nem a színtiszta igazság, és ezzel jó tisztában lenni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez történik, ha szuperhősök szedik a szemetet

Dívány 2017. március 15., szerda 17:35

Mit tehet egy 12 éves, aki szerint lényeges, hogy a társadalom minden rétegében élők fontosnak és erősnek érezzék magukat? Például rajzolhat különleges szuperhősöket. Ez eddig talán nem lenne annyira hatékony, kivéve, ha a kiskamasz ezzel pénzt is gyűjt, méghozzá pont a fent említett jótékony célra.

Így rajzolt össze eddig valamivel több mint 2200 dollárt (kb: 600 ezer forintot) a 12 éves Sasha Matthews, aki egyébként már három képregényt is jegyez, és most azt találta ki, hogy bárki önként jelentkezőt megörökít szuperhősként, ha kap egy fényképet és egy leírást, mivel foglalkozik az illető. Az elkészült művekért felajánlott adományokat pedig az ACLU (American Civil Liberties Union - Kb: Amerikai Civil Jogokért Szövetség) kapja.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így változik a család élete, ha telefont kap a gyerek

Primilla 2017. március 15., szerda 10:14

Hónapok óta rágja a fülem a lányom egy saját jogú telefonért, amihez saját telefonszám és adatcsomag is tartozik, ami csak az övé, és nem valaki másnak a levetett darabja, szóval egy olyan „igaziért”. Nemrég elérkezett a tizedik születésnapja, és hosszas megfontolás után úgy ítéltem meg, hogy kiérdemelte, megkaphatja a hőn áhított telefont.

Persze tudom, hogy a születésnapi, karácsonyi ajándékot nem azért kapja a gyerek, mert megérdemelte, de a telefon mégiscsak más kategória, ahhoz azért bizonyos érettséget kell mutatni. Bevallom, előtte kemény hónapokon át teszteltem a lányom, amiről ő is tudott, és mivel nagyon szerette volna a telefont, igyekezett nagyon megfelelni a feltételeknek.

Bizonyos érettség és megbízhatóság előfeltétel

Nulladik, és rendkívül pozitív és gyökeres változásként tartjuk számon, hogy a gyerek lassan fél éve semmijét nem veszítette el, halleluja! Odafigyel az utolsó radírjára is, és habár időnként kell pótolni a dolgokat, mert elfogynak, de már egészen más a helyzet, mint régen, amikor szinte minden napra jutott egy elvesztett, és soha elő nem kerülő tárgy, kardigántól komplett kottamappákig. Mert hát, amíg elveszíti a dolgait, hogy is beszélhetnénk saját telefonról?

shutterstock 403782565

Azt is mindig figyeltem, hogy hogyan használja a laptopját, miket nézeget és olvasgat, milyen oldalakat, programokat és alkalmazásokat használ. Úgy látszik, hogy minden egyezségünket betartja, például akármekkora volt a csoportnyomás, abbahagyta bizonyos, egyáltalán nem az ő korosztályának való vloggerek követését, és lemondott a saját Facebook-profilról is. Tegyük hozzá, szabály szerint, hivatalosan nem is lehetne 13 éves kor alatt, habár sok osztálytársának van már, és a magam részéről ehhez tartani is szándékozom magam. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miért mindig az a fontos, mik NEM vagyunk?

Koncz Andrea 2017. március 13., hétfő 06:41

ÉN szoptatom a gyereket (és nem adok tápszert, mert az gáz). ÉN hordozom a gyereket (és nem rakom babakocsiba, mert az gáz). ÉN vega vagyok (és nem eszem húst, mert az gáz). ÉN magyarosan eszem (és nem urizálok, mert az gáz). ÉN gurmé vagyok (és nem igénytelen, mert az gáz). 

ÉN keresztény vagyok, ÉN hetero vagyok, ÉN hazafi vagyok, ÉN liberális vagyok, ÉN jobboldali vagyok, ÉN jó vagyok, mert az a jó, amiben én hiszek. 

Észrevették már, milyen szinten határozza meg az életünket az a rengeteg minden, ami NEM vagyunk? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Cigány jöhet az osztályba, fogyatékos kösz ne

Primilla 2017. március 12., vasárnap 15:15

A méltányosság egy szép és magasztos eszme az oktatásban, de inkább csak mások bőrére kísérletezzenek vele. A gyakorlatban, saját kontóra, ha lehet, inkább ne jöjjenek az osztályba sem eltérő képességű, se cigány, leginkább pedig fogyatékkal élő gyerekek.

Nagyjából így foglalható össze annak az online felmérésnek a méltányos oktatásról szóló része, amit az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete készített tavaly ősszel pedagógusok, diákok és szülők megkérdezésével. A kérdőív alapját a Civil Közoktatási Platform által megfogalmazott követelések jelentették, és több mint ötezren töltötték ki, igaz, az utolsó kérdésig csak kétharmaduk jutott el.

A felmérésben többek között azt vizsgálták, hogyan vélekednek a kitöltők három hátrányos csoport: a kevésbé jó képességű, a cigány és a fogyatékkal élő gyerekek együttneveléséről, más szóval inklúziójáról.

shutterstock 210172747

Ha az összes válaszadót nézzük, hatvan százalékuk gondolja úgy, hogy a különböző teljesítményt nyújtó gyerekeket közös osztályban kell tanítani, ahol a pedagógus egyénre szabja a tanítást. A cigány gyerekeket a nem cigány gyerekekkel a megkérdezettek 65 százaléka szerint kell együtt nevelni.

A legkevésbé a fogyatékkal élők inklúziójával értenek egyet a válaszadók, csak 32 százalék gondolja úgy, hogy az épekkel egy csoportban lenne jó (pedig tudunk jó példáról), 42 százalék úgy véli, hogy oké, járhatnak velük egy intézménybe, de lehetőleg külön csoportba. Ráadásul leginkább maguk a diákok utasítják el, hogy egy osztályba járjanak fogyatékos kortársaikkal, a szülők már sokkal elfogadóbbak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért másmilyen a nevelés, mint ahogy elképzeltük

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. március 11., szombat 18:30

Sokan már előre elképzelik, milyen szülők lesznek, hogyan fogják nevelni a gyereket. Ha valakinek elég élénk a fantáziája, talán már látja maga előtt a kamaszt is, és meg tudja mondani, hány éves lesz, mikor először okostelefont kap, és mit fog tenni, ha nem tanul elég jól a gyerek. Csakhogy ebből az elképzelésből kimarad, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen az a gyerek.

Elméletben tudjuk, a gyakorlatban azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy különböző gyerekekre másfajta eszközök és nevelési módszerek hatnak jól. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy is igazán nem a módszerek, technikák hatnak, hanem amilyenek vagyunk, de ez részben tudattalan, és kívül esik az irányításunkon, úgyhogy foglalkozzunk most azzal a résszel, ami a mi elhatározásunkon múlik.

shutterstock 521972521

A pszichológia temperamentumnak nevezi azokat a sajátosságokat, amik már a legkisebb babánál is megfigyelhetők. Vannak elméletalkotók, akik több, vannak, akik kevesebb fő vonást határoznak meg, de abban ma már egyet értés van, hogy nem „tiszta lappal” születik a gyerek a világra, hiszen idegrendszeri különbségeket mutatnak, és ebből fakadnak olyan eltérések, hogy például mennyire jól tolerálja a csemete a változást, hogy mennyire érzékeny, mennyire aktív stb.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit keres egy vödör béka az út egyik oldalán?

Puskás Pálma 2017. március 10., péntek 09:38

Itt a tavasz, végre egy kicsit félretehetjük a legót, kirakóst, videójátékot, és mehetünk a gyerekkel a... játszótérre? Persze, oda is, de ha ennél picit többre vágynánk a főváros környékén és országszerte is remek gyerek- és családbarát tavaszköszöntő programok várnak a természetben.

És melyik gyerek ne szeretné elmesélni hétfőn a suliban, hogy barlangban túrázott, éjszaka lesett meg vadállatokat vagy élő békákat pakolt vödörszám? Na ugye!

Mutatjuk a kedvenceinket!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bezzeg az én időmben a fiatalok tudták, hol a helyük!

Brownie 2017. március 9., csütörtök 08:19

"A mai szülők szokatlanul engedékenyek és túlvédők, aztán csodálkoznak, hogy a gyerekeik úgy viselkednek, mintha körülöttük forogna a világ.  Egocentrikus és nárcisztikus felnőttek válnak majd belőlük, mert mindent a fenekük alá tolnak."

Ilyen és ehhez hasonló általánosítások ihlették meg Alfie Kohnt, a gyermeknevelés elismert szakértőjét Az elkényeztetett gyerek legendája – Hogyan neveljünk józan lázadókat? című könyv megírására, ami nemrég jelent meg magyar fordításban.

Melegen ajánljuk ezt a kritikai gondolkodásra ösztönző kötetet azoknak, akik csak egy kicsit is kételkedtek már az olyan elvek és módszerek létjogosultságában, mint például az önfegyelem erőltetése, a jutalmazás és büntetés szükségessége vagy a „Jobb, ha hozzászoksz...” kezdetű mondatok mantrázása.

Egyébként pedig minden szülőnek, aki önállóan gondolkodó, boldog és sikeres gyereket szeretne nevelni. A könyv leglényegesebb üzeneteiből szemezgetünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kanyarójárvány Romániában: mit jelent ez nekünk?

Puskás Pálma 2017. március 8., szerda 15:15

Makó klassz hely, mégsem szívesen utaznék most oda a hathónapos gyerekemmel. Ugyanis nincs beoltva kanyaró ellen, hiszen ezt az oltást csak 15 hónapos korukban kapják a gyerekek, az ennél fiatalabb csecsemők így nem védettek a betegséggel szemben. Igaz, a kanyaró önmagában nem feltétlenül súlyos betegség, a védőoltás szükségességét inkább a betegség szövődményei támasztják alá.

ds00331 im00266 ans7 measlesthu

De mi ez a kanyaró, és hogyhogy napjainkban ismét felüti a fejét? Elmagyarázzuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így merjen egy kislány nagyot álmodni!?

Dívány 2017. március 8., szerda 15:12

Mit tanítanak a mesekönyvek a lányokról? A lányoknak? Ez derül ki ebből a háromperces videóból. Indulunk egy mesekönyvekkel teli polccal, amiből először kiveszik azokat a könyveket, amelyekben nem szerepelnek férfiak, aztán azokat, amiben nincs női szereplő. Aztán azokat, amiben nem szólalnak meg a női karakterek. Végül azokat, ahol vannak beszélői női szereplők, ám boldogulásuk a történet szerint külső karakterektől függ (herceg, varázserejű kisegér, stb.) Mi marad a teli polcból? 

giphy (1).gif

Hát nem sok. Alig néhány olyan mesekönyv maradt a polcon, ahol vannak férfi és női szereplők, utóbbiak is szóhoz jutnak, sőt, tevőlegesen kovácsai saját szerencséjüknek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Cicaharc és barátnő-féltékenység: tízévesen durvul a helyzet

Primilla 2017. március 7., kedd 12:23

Hetek óta felfokozott lelkiállapotban ér haza a tízéves lányom az iskolából, és csak úgy dől belőle a szó. Hatalmas konfliktusokról számol be: ki, kivel, mit csinált, mit mondott, és mi volt rá a csattanós válasz. Látszik, hogy érzelmileg mélyen benne van ezekben a dolgokban, de hiába figyeltem nagyon, nem derült ki semmi különös. Nem bántják, nem közösítik ki, és nincs is a dolognak egyértelmű okozója vagy kárvallottja, de még tartós sztorija sem. Egyszerűen csak beindult az osztályban a lányok között a cicaharc.

Mint egy szappanoperának, minden egyes napnak megvan a maga nagy eseménye és konfliktusa, és ennek megfelelően főszereplője, győztese és vesztese, valamint az egyik, illetve másik oldal klikkje, sleppje, akik ugyanolyan szívvel-lélekkel beleállnak a világra (bár leginkább csak aznapra) szóló botrányba, mint a közvetlen érintettek. És persze borzasztóan undokok a másik térfélen állókkal.

shutterstock 415951426

A klikkek szerencsére állandó mozgásban vannak, szó sincs két részre szakadt osztályról, minden nap másik konfliktusba és másik térfélre fújja a lányokat a szél, ami bizonyos szempontból mégiscsak szerencse. Egy azonban mindig állandó: a barátnőpárok mindig együtt mozognak, mert az már-már kőbe van vésve, hogy ki kinek a barátnője, és jaj annak, aki közéjük merészel állni. A legtöbb konfliktus is ebből adódik: valaki játszani szeretne a barátnőpár egyik felével, aki szívesen benne is lenne a dologban, a másik viszont olyan féltékenységi jelenetet rendez valami mondvacsinált ürüggyel, mintha legalább is a házasságát kellene megmentenie a gonosz harmadiktól. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Heti 14 óra edzés: nyer vagy veszít a gyerek az élsporttal?

Koncz Andrea 2017. március 6., hétfő 07:41

A gyerekeim heti körülbelül 13-14 órát edzenek, versenyszezonban - tavasszal és ősszel - erre jönnek rá hétvégénként a versenyek, havonta 1-2, néha vidéken, néha külföldön, és a szövetségi bajnokságok, amik az év legnagyobb versenyei országos szinten. Ezen kívül heti 5 tornaórájuk van, amiből ugyan kettőről kérhetnének felmentést a versenysport miatt, de eszük ágában nincs, szerintük az egész iskolai napnak a tesi a legjobb része. 

Számtalan kutatás bebizonyította már, hogy mennyi haszna van, ha a gyerekek sportolnak. De most ne arról beszéljünk, mennyire jó ez, hanem arról, hogy vannak olyan speciális nehézségek és dilemmák, amik a sportoló gyerekeket és a szüleiket érintik, különösen, ha versenysportról beszélünk.

Arra gondoltam, leírom, mik azok a leggyakoribb kérdések, amikkel találkozni szoktunk ezzel kapcsolatban. És azt is, hogy - bár persze nem biztos, hogy igazam van - miért gondolom, hogy összességében többet nyernek ezzel, mint amit veszítenek/feláldoznak.

Ez persze csak egy sport, és egyetlen egyesület, de más versenysportoló gyerekek szülei nagyon hasonló dolgokról számolnak be, ezért néhány dolog talán általános érvényűnek is mondható.

(Fontos tudni, hogy a lányaim velük egykorú lányokkal edzenek együtt, női edzőkkel, egy olyan sportban, ahol nincs dopping, egy olyan sportlétesítményben, ahová szülőként bármikor be tudunk menni, így tisztán a sportról tudunk beszélni, és egy csomó olyan nagyon kritikus dolog nem merül fel, ami más sportokban vagy körülmények között esetleg igen: nincs edzői terror, bántalmazás és fizikai erőszak, nem találkoznak az öltözőben csicskáztatással, vagy számukra túl korai ingerekkel, nem etetnek velük kis színes tablettákat, amiket a medence aljáról kell felhozni, stb. Tehát kemény, de sok szempontból megnyugtatóan biztonságos közegben lehetnek élsportolók.)

A fotókat köszönöm Alinak, Annának, Barbinak, Dalminak, Emmának, Hannának, Lénának, Nadinnak, Natinak, Noninak, Szofinak, Szonjának, és persze az anyukáiknak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Több egyházi iskolás, kevesebb vallásos fiatal

Primilla 2017. március 5., vasárnap 14:55

Habár 2010 óta ugrásszerűen megnőtt az egyházi iskolák, így az ezekbe járó gyerekek száma, mégis egyre kevesebb fiatal tartja magát vallásosnak. Be kell tehát látnunk, tévedtünk, amikor annak idején azt írtuk, az egyházi iskolákban vallásos gyerekeket nevelnek. A valóság inkább az, hogy csak próbálkoznak, de hosszú távon gyakorlatilag sikertelenül, sőt, egyre romló hatékonysággal.

Pontosabban, ha a pillanatnyi helyzetet nézzük, igazunk volt: az egyházi iskolákban valóban a keresztény hitre nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket, aztán, ahogy ezek a gyerekek kilépnek az iskolából, a vallásos érzület és a templomba járás úgy elmúlik, mintha sosem lett volna. Legalább is ez derül ki a Magyar Ifjúság 2016 kutatásból, aminek az egyik fejezete a vallásossággal foglalkozik.

A kutatás a 15-29 éves fiatalokra fókuszál, és azt látjuk, hogy évről évre egyre kevesebben tartják magukat vallásosnak. Ez a trend nem most kezdődött, hanem már jó régen, 2000-ben például a fiatalok 28 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem vallásos, 2008-ban 35 százalékuk, és 2016-ban pedig már a korosztály 41 százaléka jelentette ki, hogy egyáltalán nem hisz semmiféle istenben.

shutterstock 548358673

Sőt, még azoknak az aránya is csökkent valamennyire, akik a "maguk módján vallásosak", tehát nem valamelyik egyház tételes tanítását követik, hanem a saját elképzeléseik szerint hisznek valamiben.

Ez pedig azért különösen furcsa, mert 2010-től egyre több, korábban önkormányzati fenntartású iskolát vettek át az egyházak, és öt év alatt (2015-ig) megduplázódott az ilyen általános iskolába járó gyerekek száma. Az egyházi gimnazisták aránya ez idő alatt 15-ről 20 százalékra nőtt, a szakközépiskolákban pedig 2,6 százalékról 10,8 százalékra ugrott az arányuk, vagyis megnégyszereződött. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tanítani kell a kamaszt nemet mondani!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. március 3., péntek 17:57

A szülők többsége egyet ért abban, hogy a kamaszok szemtelenek, és akkor is ellentmondanak, amikor nem kellene. Távol áll tőlük a szófogadás, tehát ha valamire, akkor arra kellene őket megtanítani, nem pedig a tiltakozás „művészetére”. Csakhogy ez nem egészen így van.

Ha a tini otthon biztonságban érzi magát, akkor szemtelenkedni is fog. Aki nyugodt afelől, hogy a vitát is kibírja a kapcsolata anyával, apával, meri próbálgatni a szárnyait, mer ellentmondani, akár olykor élesen, keresetlenül is. Ha ez teljesen kimarad tizenéves korban, az nem feltétlenül jó jel, bár átmenetileg kényelmes szülői szemszögből.

Ám az, hogy valaki szembeszegül anyával és apával, még nem jelenti, hogy éles helyzetben, például egy tekintélyszeméllyel szemben, vagy újszerű közegben, ahol nem érzi otthon magát, is felismeri, hogy most a másik átlépett egy határt, amit nem lett volna szabad, hogy most ellenkezni, tiltakozni kell.

shutterstock 343178783
Távolról sincs vége, olvasson még »

A játékgyártók csak röhögnek

Primilla 2017. március 1., szerda 18:09

Szemet vetett a gyerek a Játékra, aztán, ahogy megneszelte, hogy közeledik a névnapja, elkezdte következetesen kívánni. Reggel-este mondogatja, hogy mennyire szeretné, sőt, milyen nagy szüksége van rá. Álmodozik róla, és sztorikat talál ki, én meg tudom, hogy nem fogja megkapni. Van egy kis baj ugyanis a Játékkal: harmincezer forintba kerül.

Direkt nem mondom meg egyébként, hogy konkrétan miről van szó, mert akkor mindenki a Játékot kezdené el megítélni, és nem a szituációt: sosem venne a gyereknek ilyet, hülyeség, vagy a legjobb játék, minden pénzt megér, szóval maradjunk annyiban, hogy nagyjából tök mindegy, hogy mi az. Képzeljenek csak el egy játékot, akármit. A gyereknek úgyis más szempontjai vannak, mint egy felnőttnek, különben ez a cikk egy kubai nyaralásról szólna, és nem egy fröccsöntött szarról. Egy harmincezer forintos fröccsöntött szarról.

Szóval, a gyerek vágyakozását látva kezdtem meginogni, ej, nem is olyan nagy pénz ez a kisfiam öröméért. Aztán belegondoltam, mennyit kell dolgozni ennyiért, és mi mindent lehetne vásárolni harmincezer forintból, aminek értelme is van. Mondjuk kaját egy hétre. Teljes tavaszi ruhatárat, mert néhány hónap alatt persze mindent kinőtt. Átmeneti cipőt mind a két gyereknek. Igaz, Kubába pont nem mehetnénk el belőle, de egy hétvége Sopronban, egy szerényebb szálláshelyen simán kijönne belőle négyünknek, ilyenkor tavasszal, úgyis verhetetlen a környék.  Végül már ott tartottam, hogy bármi, minden fontosabb és értelmesebb, mint a Játék, amivel mondjuk, nem is állok túl távol a valóságtól.

Csak hát egy perc múlva már el is szégyelltem magam: micsoda anya vagyok én, aki ilyen racionalitásokkal jön, ahelyett, hogy azt nézné, hogy a gyerek minek örül. Mert hát a szeretet definíció szerint az, amikor az ember azt adja a másiknak, amire neki szüksége van. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Készüljön: hamarosan gilisztát eszik majd a gyerek!

Dívány 2017. február 28., kedd 17:44

A YouTube-os internetes kihívások úgy söpörnek végig az iskolákon, mint az influenzajárvány, hiszen ki ne reménykedne benne, hogy pont az ő videóját kapják fel és nézik meg milliónyian. Mi szülők általában utolsóként értesülünk róla, mi épp a menő.

De ha szeretné tudni, mi várható, akkor itt a következő, ez pedig a gumicukor vs valódi dolog kihívás. Nagyon egyszerű, két ember kell hozzá, akik elé letakart tálakat tesznek párosával, egyik alatt a gumicukor van, másik alatt a valódi dolog. Nem hangzik nagyon rossznak, ha kólás, cseresznyés vagy hamburger alakú gumicukorra gondolunk. Csakhogy van békás, gilisztás és bajuszformájú is. És van, aki ezeket tényleg megeszi. Mármint az igazit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek lesznek az idei év sztárjátékai fiúknak

Dívány 2017. február 26., vasárnap 16:07

A napokban tartották a New York-i játékvásárt, ahol a gyártók bemutatják, milyen nagy durranásokkal készülnek. A Popularmechanics kiválogatta a kínálatból azokat, amiért a kiskamaszok és kamaszok nyaggatni fognak minket idén. Íme:

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat szuper olvasnivaló kiskamaszoknak

Primilla 2017. február 26., vasárnap 13:04

Korosztályának megfelelő irodalommal jól tartott gyerekek előbb-utóbb már nem elégszenek meg bármivel, hanem elkezdenek csemegékre vágyni. Ez egyébként nagyon helyes, melyik szülő ne lenne boldog és büszke, amikor észreveszi, hogy a gyerek kimondottan igényes irodalmi téren.

Igaz, ez az „igényesség” persze egészen mást jelent a gyerekeknél, mint a felnőtteknél, de akinek kiskora óta a napi rutin részét képezi az olvasás (előbb persze szülő által, majd önállóan), az előbb-utóbb válogatni kezd.

Abszolút szubjektív módon összegyűjtöttünk néhány könyvet az utóbbi hónapok olvasmányélményeiből. Olyan köteteket ajánlunk, amiket a közelünkben fellelhető gyerekek (7-12 évesek) kifejezetten szívesen vettek a kezükbe, bár inkább az a helyes kifejezés, hogy le sem akarták tenni, ezért magabiztosan tudjuk javasolni őket. Ha kedvük van, próbálják ki, hátha szintén beválnak!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Engem gyászol a gyerek, pedig kösz, jól vagyok

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. február 24., péntek 14:06

Gyerek és gyász: két olyan téma, ami nem egyszerre szokott eszünkbe jutni. A gyermekkor, kamaszkor a gondtalanság ideje, vagy annak kéne lennie – gondoljuk felnőttként, a veszteségekkel ráér az ember később is szembesülni. Holott sokféle módon találkozik a gyerek is a gyásszal, akkor is, ha nem történik olyan tragédia a családban, mint például a szülők korai elvesztése.

A lélektan gyásznak nevezi azt, amikor az ember elveszít valamit, ami fontos volt számára, amit szeretett vagy biztonságot jelentett neki. Nemcsak valakinek a halála lehet ilyen, hanem az is, ha egy korábbi barát elutasítja a fiatalt, felé már nem hajlandó szeretetteli gesztust tenni, és gyász a szakítás is.

shutterstock 91889813

De az is hasonló veszteségélményt jelent, ha ennél absztraktabb dologról kell lemondani, elengedni, például az igazságos, biztonságos világba vetett hitet: ez történik, ha valami súlyos igazságtalanság éri azt ember, és nincs rá orvosság. És az is hasonló, ha kiderül, valamilyen mély vágyunk nem teljesülhet, például azt mondja a zongoratanár a diáknak, barátkozzon meg a gondolattal, hogy valószínűleg nem lesz belőle hivatásos zenész, noha ő erre készült.

Sőt, az is, ha el kell költözni a városból vagy lakásból, ahol kicsi korunkat töltöttük, aminek ismerjük az illatait, ahova meghitt emlékek kötnek, hiszen úgy éreztük, az is hozzánk tartozik, és mintha valamit magunkból is ott kellene hagyni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Legoland Nyíregyházán? Update: kamu volt!

Dívány 2017. február 23., csütörtök 13:28

Update: a Privátbankár írta meg, hogy a bejelentés - ami egyébként a Magyar Közlönyben is megjelent - valójában a jelek szerint egy hatalmas blöff volt: a Merlin Entertainment ugyanis nem tud ilyen tervekről, és nem is szándékozik semmilyen Legolandot nyitni Nyíregyházán.

És ez volt az eredeti hír:

Egész pontosan Legoland Discovery Center épül Nyírgyházán - jelentette be a város polgármestere, és a Magyar Közlöny. És, hogy mi a különbség a Legoland és a Legoland DC között?

Mindkettő ugyanannak az angol vidámparkos birodalomnak - Merlin Entertainments - a terméke, a DC a Legolandok kisebb, beltéri változata, jellemzően 3 ezer négyzetméter körüli alapterülettel. Benne legóból épített modellek és attraciók, és egy kisebb területű "Miniland", ahol a környék nevezetességeit építik fel a kockákból. Olyasmikre lehet még számítani a Discovery Centerekben, hogy megtudhatjuk, hogy készül a legó, tanulhatunk modellépítést profiktól, és általában van egy 4D mozi is.

Emellett néhány vidámparkos jellegű attrakció is helyet kap (ami általában nem hullámvasút), és PERSZE lehet az ilyen helyeken szülinapot tartani, van éttermi rész, és bolt, ahol nem meglepő módon vehetünk legót. Szóval egy nagy, profi, és vélhetően nem olcsó játszóházat kell elképzelni.

Legoland Discovery Center jelenleg 18 van a világon, ebből három európai (kettő Németországban, egy Angliában), és van egy Isztambulban is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27

Blogok, amiket olvasunk

OTTHONTÉRKÉP Megéri lakást venni átalakuló környéken?

Nézzük a Józsefváros metrótól és a belvárostól is mindössze 10 percnyire lévő Magdolna negyedét, aminek a rehabilitációjára nemrég 3,8 milliárd forintot költöttek. Jó befektetés?

STRANGE Két tavaszi fotósorozat Axente Vanessával

Két képsorozat fiatal magyar büszkeségünkről, az elsőt Charlotte Wales, a másodikat Vincent van de Wijngaard készítette.

PRAXIS Orvos vagyok, de a mentősöktől meghalhattam volna

Orvos vagyok. December elsején kaptam a második infarktusomat, a mentők helyszínen hagytak. Annak ellenére, hogy közöltem, hogy ez a második, felismerem, EKG pozitív volt. A büntetőeljárás folyik.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés