reform iskola

Budapesti kerületekben az Eduline 2021-es nyilvántartása alapján 12 Waldorf-iskola állt már rendelkezésre, 2022-ben pedig további 33 intézmény vidéken. Ugyanakkor, mivel a Waldorf-elv értelmében iskoláik alulról szerveződő, szülői kezdeményezésre jönnek létre, és nem hatósági döntés alapján, bármikor elindulhat egy új intézmény megnyitására irányuló szándék. Ezt pedig a lelkes szülőknél általában tettek követik, és kétkezi munkával, gyakran saját maguk hozzák létre az intézményt.

Egészen az 1900-as évek elejéig kell visszanyúlni

Rudolf Steiner osztrák polihisztor, a filozófia doktora, az antropozófia világnézetének megalkotója mozgalmában az ókori keleti bölcsességeket ötvözte a modern nyugati tudományos gondolkodással. Ebben a haladó szellemben egy gyermeknevelésről tartott előadása keltette fel Emil Molt, a Waldorf Astoria cigarettagyár tulajdonosának érdeklődését. Az iparmágnás éppen a gyári munkásainak gyermekeiről szeretett volna gondoskodni egy nekik szánt iskola létesítésével, hogy a csemeték jó kezekben legyenek addig is, amíg a szüleik lendületesen gurítják előre Waldorf gyárának a szekerét.

A reform iskola kezdetei

Molt a gyár egyik épületét ajánlotta fel az iskola létesítésének helyszínéül az első, 1919-ben induló mintegy 256 tanuló és 12 rögtönzött pedagógus számára. A tanári gárda kemény magjának kiválasztott ismerősök és dolgozók között ott volt a cigarettagyáros felesége, Berta Molt is, de volt közöttük orvos, író, művészettörténész és matematikus is. Nekik egy 14 napos gyorstalpaló pedagógiai szeminárium alatt Steiner átadta a Waldorf-szellemiség lényegét, és összesen pár héten belül a teljes felkészülés befejeződött, mivel például az oktatáshoz nem tartottak igényt tankönyvekre.

Napjaink Waldorfjai

A Waldorf-iskolák több száz év távlatából napjainkig is sok mindenben maradtak hűek eredeti elveikhez. Az epochális rendszerben, vagyis tantárgyak helyett 3-4 héten keresztül tartó tudományterületekbe rendezett, gyakorlati fókuszú oktatásban ma is leginkább a gyerekek saját jegyzeteire támaszkodnak tankönyvek helyett.

Egy-egy epocha komplex módon fogja át a hozzá tartozó tudományokat, közben támogatva a gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődését és egyéni véleményük, világlátásuk kialakulását.

Mindennek az értékelése sem a hagyományos ötös skálán számmal, hanem szöveges módon történik a többnyire nyolc helyett tizenkét évfolyamos Waldorf-iskolákban. Az intézményeikre szintén jellemző 13. évfolyam már kifejezetten az érettségire készíti fel a diákokat, akik a Waldorf mellett hagyományos bizonyítványt is kapnak, így könnyen épülnek be a hagyományos közoktatási keretek közé is.

Szerveződési keretek

Már Molt és Steinek idejében is, a Waldorf-iskola egy autonóm, szabad pénzből finanszírozott létesítmény volt, amely sem egyházi, sem állami fenntartás alá nem tartozott, így mentesült azoknak az ideológiai befolyásától is. A Waldorf-iskolák ma is fenntartóiktól elkülönülő, szakmailag és szervezetileg önálló jogi személyek, önigazgató, a feladatok delegálásának elvén működő intézmények saját kerettantervvel. Waldorf-gyereknek lenni külön életformát vár el az egész családtól, hiszen a szülők aktívan részt vállalnak az intézmény fenntartásában szellemi síkon, valamint gyakorlati, azaz fizikai megvalósítás és anyagi támogatás terén is.

Ilyen ez a gyakorlatban

Minderről megkérdeztünk olyan gyakorló Waldorf-családot, ahol a szülők két kezük munkájával alakítottak át egy közösen bérelt lakást a környékbeli hasonló korú és gondolkodású szülőkkel vállvetve Waldorf-óvodának.

„Az óvodaalapításra úgy emlékszünk vissza, mintha csoda történt volna velünk – meséli Nárcisz. „Amikor az első gyerekünk az óvodáskor felé közeledett, összeverbuválódott a környékbeli hasonlóan gondolkodó szülőkből egy bohém, izgalmas, élettel teli közösség, akik mind arra vágytak, hogy gyermekünknek egy biztonságos közeget találjanak, a családi burok egyfajta kiterjesztését.

Mint amikor egy sütemény tésztája összeáll egésszé, úgy kerekedett ki a mi óvodánk is a sok hozzávalóból.

A kétgyermekes édesanya szerint a közös alkotás szoros barátságokat és örök élményeket adott, és ahogyan ő fogalmazott, a befektetett energia megsokszorozódott. „A gyermekünknek egy biztonságos és szeretettel teli mesevilágot adott, nekünk, szülőknek pedig egy új szemléletet, életformát, intenzív egymásra figyelést” – sorolta Nárcisz, majd hozzátette: ez a szemlélet az élet minden területén hatással van a döntéseikre. 

Ha szívesen nézegetsz képeket régi idők iskoláiról, ezt a galériánkat neked szánjuk.