KETTŐS LÁTÁS

Ha a nő keres jobban...

2010. február 10., szerda 07:23

A diplomás, házasságban élő pároknak a legnagyobb az esélyük az anyagi gyarapodásra – állítja egy nemrég publikált amerikai kutatás, amely azonban több más érdekességgel is szolgál. Ezek szerint egy férfinek gazdag és iskolázott nővel érdemes igazán kezdenie. Akié a több pénz, az hordja a nadrágot, vagy győz a szerelem demokráciája, és mindenki egyenlő? A Díványon Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) gondolta végig a kérdést.

Tari Annamária

Gazdag és iskolázott nővel érdemes igazán...
Akié a több pénz, az hordja a nadrágot vagy a szerelem demokráciája győz, és mindenki egyenlő?
Egy 2007-es amerikai felmérés szerint jobb anyagi kilátásai vannak a házasságban élő értelmiségieknek, mint az egyébként jól kereső egyedülállóknak. Ráadásul több olyan házasság is köttetett, melyben a nő magasabb iskolázottságú és több jövedelemmel rendelkezik. A nagyobb gazdasági hatalom a családban is érvényesül, a tekintély és a döntések nagy része a nő kezébe kerül.
Nem biztos, hogy nálunk is hasonló adatokra bukkannánk. Magyarországon évente sokkal több diplomás repül ki a felsőoktatási intézményekből, mint ahány aztán álláshoz is jut. Dunát lehet rekeszteni pl. a kommunikáció és média szakos hallgatókkal, akik közül – lássuk be – sokan a „nem is tudom, mi legyek” gondolattal sodródtak erre a pályára. Túlképzés van nagyon sok szakon, ami aztán egyet jelenthet: vagy módosítani kell az íven, vagy diplomás munkanélküliként kell kivárni valamilyen lehetőséget.
A családi kassza alakulása tehát nem feltétlenül azon múlik, hány értelmiségi él együtt.
Azonban a pénz körüli érzelmi viszonyok hasonlóan átrendezhetik a hagyományos nemi szerepeket. A klasszikus férfi pozíció – a családfenntartó, financiális biztonságot adó jellemzőkkel – a rendszerváltás óta némiképp átalakult nálunk is, mert a fogyasztói társadalomban a pénz szerepe és ennek érzelmi következménye egyre jelentősebb. A nemi szerepek hagyományos felosztását megváltoztatta az a tény, hogy sok háztartásban a nő keres többet, ami felülírja érzelmileg is a domináns férfi és az alárendelt női pozíciót. A nagyobb fizetés pedig majdnem mindenkinél a „nadrág” hordását is jelenti majd, mert leterheltsége következtében türelme, toleranciája csökken. Sokszor látjuk, hogy a kirobbanó konfliktusok és párkapcsolati problémák hátterében a túlhajszoltság áll, aminek következtében a béke és a nyugalom távozik a hétköznapokból. Aki a több pénzt hozza haza, karakterétől függően fog reagálni megváltozott szerepére. Vannak nők, akik valóban keményednek, vagyis határozottá és kontrollálóvá válhatnak. Léteznek olyanok is, akik kompromisszumot kötve továbbra is a közösbe teszik a többet és nem szólnak bele az élet menetébe, de ettől még párjukkal a realitást mindketten tudják. A konfliktusok hátterét tudattalan érzelmek adják, a „több pénz több hatalom”, még egy párkapcsolatban is. Sok nő érez indulatokat, mert - ki nem mondottan - azt gondolja, párja is lehetne ambíciózusabb, hajtósabb, hogy ne ő legyen „felül” gazdasági szempontból. Ez viszont sokszor közölhetetlen vélemény, ezért átalakulva olyan haraggá válhat, ami a felszínen ingerlékenységet, parancsolgatást, dominanciát jelent. Azok a párbeszédek, amik a: „- Mi van veled?, - Semmi. Mondom, hogy hagyjál csak fáradt vagyok...” alapon indulnának, eleve kudarcra vannak ítélve. A valóságot mindenki fél megbeszélni, mert számonkérés és követelőzés sejlik fel, ha az indulatok megjelennek. Ha egy otthon lévő férfi a vacsorát főzi, miközben nője éppen hazaér a szokásos munkaidejéből, akkor látjuk, hogy még gyerekkorunk mesekönyveiben másképp szerepelt ez a kép, mert „apa mosdik, anya főz” és nem fordítva. Ha az élet viszont másképp diktálja, akkor a felcserélt szerepek kompromisszumot is jelentenek, amihez egymás valódi szeretete és az őszinteség a biztosíték…

Horváth Gergely

Vegyük a hagyományos szereposztást: a férfi keres, a nő az otthon teendőivel foglalkozik. Mit állítunk? Azt, hogy a háztartás vezetése, a gyereknevelés és társai a család szempontjából -bár nem forintosíthatók-, egyenértékűek az anyagi erőforrás biztosításával. Ez a klasszik családmodell. A másik verzióban a nő hozza be a pénzt, a férfi pedig… mit is csinál? Leginkább keresi azt a szerepet, amivel hasznosnak tudja magát. És keresi azt az érvet, amivel elfogadhatóan megindokolhatja magának, hogy most mi van. Mert az, hogy egy nő sokat keres, természetes lehet, de az, hogy egy férfi hosszú távon elveszítse a család számára oly fontos vezető szerepét, bizony sok veszélyforrást tartogat. A pénz ott diktál, ahol hagyják. Sok családban és párkapcsolatban valóban hatalmi eszköz az anyagi körülmények biztosítása, nevezetesen, hogy az dönt, aki keres. Csakhogy sem a család, sem a kapcsolat nem a kapitalista vállalkozások logikája mentén szerveződik, hiszen amíg ott a (többségi) tulajdonos dönt, addig itt senki nem tulajdonol senkit. Legalábbis elvileg. Az ugyanis az óhatatlan, természet-adta kódolásunk, hogy feltételezzük: aki képes megkeresni a család fenntartásához szükséges javakat, az vélhetően rendelkezik azzal a tapasztalattal és átlátással, amely a család ügyeinek sikeres navigációjához kell. Ezért dönthet az, aki keres, és nem azért, mert nála a kasszakulcs. Tehát akármilyen nemű a családfenntartó, elsősorban bölcsnek kell lennie, nem pedig diktátornak. Csak van egy kis probléma. A pénzkereset még nem feltétlenül jár bölcsességgel. Feszültséggel és önteltséggel viszont gyakran. Az, ha egy nő keres jól, kihívás elé állítja a párt: hogyan tudnak olyan értelmes, valós szereposztást létrehozni egymás között, amely igazi feladatot ad a férfinek is?! Itt már szigorúan az egyéni megoldások földjén járunk, és ahol sikeresen működik a modell, ott biztos, hogy erős a kötelék. De ez egy különösen vékony mezsgye, hiszen a férfi fokozottan sérülékeny, miközben a dolgozó nő még inkább ingerlékeny. Tény, hogy működhet, de az is tény, hogy nem ez az alapbeállításunk. A siker attól függ, mennyire vagyunk nyitottak az élethelyzetünk változására. A fenti kutatás szerint korunkban a férfiak már sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy gazdagabb és okosabb nővel éljék le az életüket, mint harminc évvel ezelőtt. A modell tehát elfogadottabb lett. Kérdés, hogy a férfiúi önbecsülés indexe hogyan változott ugyanezen idők során. Kétlem, hogy növekedett volna. Mégis, a fent említett kutatási eredmény alapüzenete számomra mégis: az együtt. És talán nem a két kereső megléte a lényeg, hanem az egymás képességeinek kibontakoztatásban nyújtott kölcsönös segítség, az érzelmi biztonság és a közös cél. És így jutunk igazán egyről kettőre.
Tari Annamária Tari Annamária Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik.
Horváth Gergely Horváth Gergely

Rádiós műsorvezető, író 1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.

Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta