Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár milliós pluszjuttatást is eredményezhet, ha valaki jól választja meg, hogy még idén vagy 2026-ban igényli a nyugdíját. Különösen azok érintettek, akik az idei év végéig betöltik a nyugdíjkorhatárt vagy teljesítik a Nők40 feltételeit, illetve azok, akik 2026-ban érik el a 65 évüket.
Azoknak, akik 2026-ban betöltik a 65. életévüket, vagy az új évben teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó feltételeket, hasznos tudni, hogyan számítják az ellátást jövőre. A NyugdíjGuru, dr. Farkas András kilenc lépésben foglalta össze az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Így számítják a nyugdíjat 2026-ban
Hasznos tudni, hogy a teljes elismert szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva meghatározható, hogy hány teljes évnek felel meg az összes szolgálati idő. Ez az évszám határozza meg a nyugdíjskála szerinti szorzó mértékét, amely például 30 év esetén 68%, 40 évnél 80%, 45 évnél pedig 90%.
A számítás során csak a teljes évek számítanak, a töredékévek nem.
Járuléktalanítani és adótlanítani kell a kereseteket
Az átlagszámítási időszakban fontos lépésként az 1988. január 1-je óta szerzett, járulékalapot képező kereseteket minden évben az adott időszakra érvényes szabályok alapján „járuléktalanítani” kell. Az 1988 óta szerzett, járuléktalanított éves kereseteket ezután az adott évre előírt szabályok szerint „adótlítani” is kell.
Az így kapott, járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket minden évben meg kell szorozni a megfelelő valorizációs szorzóval, amely nem alkalmazható a nyugdíjmegállapítás éve és az azt megelőző év, vagyis 2026-ban a 2025-ben és a 2026-ban szerzett keresetekre.
A jövőre közzéteendő valorizációs szorzók várhatóan átlagosan 10 százalékkal haladják meg a 2025-ös mértékét.
Következő lépésben a kapott, nettósított és valorizált éves kereseteket össze kell adni, majd az így kapott összeget el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amelyekre az ellátást igénylőnek tényleges keresete volt 1988. január 1-je és a megállapítás napja közötti időszakban. Az így kiszámított nettó átlagkeresetet 365-tel megszorozva kapjuk az éves átlagkeresetet, amelyet, ha 12-vel elosztunk, kiderül a havi nettő „életpálya” átlagkereset. Szükség esetén ezt degresszálni kell – ha a meghaladó rész 372 ezer forint fölött van, a 372 001 és 421 000 forint közütti sáv 90%-ban, a 421 ezer forint fölötti rész pedig 80%-ban számítható be.
A havi nettó járuléktalanított, adótlanított és szükség szerint degresszált életpálya átlagkeresetet meg kell szorozni az elsőként említett nyugdíjszorzóval, amely eredménye a nyugdíj induló összege.
Nyugdíjbónuszt nem mindenki szerezhet
Ha az érintett jogosultságot szerzett rá, az induló nyugdíjösszeget meg kell növelni a nyugdíjbónusszal – így alakul ki a ténylegesen folyósítandó nyugdíj összege. Hasznos tudni azonban, hogy a nyugdíjbónusz kizárólag a 65 éves életkor betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja esetén erre viszont nincs lehetőség. A bónusz mértéke minden további 30 nap szolgálati idő után a nyugdíj fél százaléka.
