Haláljóslás karácsonykor: így használták hozzá az almát a magyarok

Olvasási idő kb. 3 perc

Dédnagyszüleink nem csak a kis Jézus születését ünnepelték karácsonykor – a haláljóslás módjainak széles tárháza is előkerülhetett ezen a jeles napon.

Valamiért mindannyian vágyunk a borzongásra, nemhiába készül annyi horror és thriller minden évben. Emellett viszont rühelljük a bizonytalanság érzetét, ha komolyabb dolgokról van szó: szeretnénk tudni, hogy mire számítsunk az életünkben. Minden alkalmat megragadunk, hogy valamiféleképpen visszaszerezzük a kontroll érzetét jövőnk felett, legyen szó akár a tarot-kártyákkal történő konzultálásról, az asztrológiához fordulásról, vagy a havi és éves célok akár egy évtizedre előre történő kitalálásáról. Ezt a két alapvető emberi igényt érezhették felmenőink is, akik nem csak Luca-napi bájolással próbáltak férjet szerezni maguknak, de karácsonykor még arra is meg akarták kapni a választ, hogy a családjukból ki fog meghalni a következő évben. Ilyen hiedelmeket fűztek a karácsonyhoz dédszüleink: van köztük olyan is, amelyet könnyedén kipróbálhatsz te is!

Mi legyen az idei karácsonyi program? Haláljóslás!

Az új év közeledtével már őseinkre is rátört a merengés: vajon mit hoz majd a közelgő esztendő? A minél jobb termés és a tenyészállatok gyarapodása mellett a család egészségi állapota izgatta a leginkább őket. Így nem csoda, hogy a különböző termékenységvarázslások mellett a haláljóslás kapott még nagyobb szerepet a téli jeles napokon. Karácsonykor ezek a praktikák kerülhettek elő, hogy megfejtsék, ki fogja túlélni a következő évet – és ki az, aki nem…

Karácsonyi borzongásra vágysz? Próbáld ki dédnagyszüleink haláljósló „bűbájait” Getty Images Hungary
Fotó: Aitor Diago
  • Almagerezdosztás: a karácsonyi vacsora alkalmával a családfő feldarabolt egy almát, és szétosztotta a gerezdeket. Akinek a szeletében egészben maradtak a magok, megkönnyebbült sóhajjal hátradőlhetett, viszont akinek elvágott magú almagerezd került a tányérjára, az betegségre, vagy akár közelgő halálára is számíthatott a következő évben.
  • Dióosztás: az almagerezdosztáshoz hasonló hiedelem övezte a karácsonyi dióosztást. Ha valakinek férges dió jutott, akkor jobban tette, ha elkezdett koporsóra gyűjteni.
  • Tűzifahasáb-támasztás: karácsony estéjén a családtagok kiválaszthattak egy-egy tűzifahasábot, amelyet estére a tűzhelyhez támasztottak. Ha valakié ledőlt reggelre, az a következő év során áttért az ibolyát alulról szagolók csoportjába.
  • Dióhéjnyi víz a kemencén: a dió jóserejét bizonyára nagyra tarthatták felmenőink, mivel még egy haláljósló eljárás fűződik ehhez a csonthéjashoz. Estére mindenki a kemencére rakott egy vízzel telt dióhéjat: akié reggelre üresen tátongott, a legrosszabbtól félhetett újévtől kezdve.
  • Hamusírok: a kemencét másképp is be lehetett vetni a haláljóslás színes palettáján. Este mindenki készíthetett egy „hamusírt”, amely ha reggelre behorpadt, akkor a tulajdonosa igazi sírra számíthatott a következő évben.
Az alma és a dió nem csak a karácsonyi haláljóslás eszközei voltak
Fotó: Krzysztof Obreda / 500px / Getty Images Hungary

Nem csak bajjósló ereje volt az almának és a diónak

Ha most egy kicsit elment a kedved az alma- és a dió fogyasztásától, akkor nem kell aggódnod, nem hoznak rögtön balszerencsét ezek a finomságok. Az almát karácsonykor használhatták még szerelmi jóslásra, szépség- és egészségvarázslásra is. Aki a következő évben eltévedt, mindig visszatalálhatott ahhoz a házhoz, ahol karácsonyeste almát evett másokkal. A dió sem csak a halál hűvös leheletének előszelét jelezhette, bár ennek a csonthéjasnak ez volt az elsődleges bűvös hatalma. Néhány helyen gyógyításra is használták, vagy pedig a rontások elhárítására.

Ha kedved szottyan hozzá idén karácsonykor, vegyél elő egy almát vagy pár szem diót, és próbáljátok ki a dédszüleink hiedelemvilágába tartozó valamelyik „bájolást”. Kellemes hátborzongató ünnepeket!

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.