Ezen múlnak a fehér karácsonyok – megszólaltak a meteorológusok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha a téli csapadék mennyisége nőtt az elmúlt 50 évben Magyarországon, a hó mennyisége egyértelműen csökkent. Ha azt akarjuk, hogy a jövőben legyen még fehér karácsony, sürgős kibocsátáscsökkentésre van szükség.

Egyre csökken az utóbbi néhány évtizedben Magyarországon mind a fagyos napok száma, mind pedig a hóként lehulló csapadék mennyisége. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a Másfélfokon publikált tanulmányukban megvizsgálták, mi várható a következő években, illetve mennyire igaz a népszerű kijelentés: a rendszerváltás környékén sokkal gyakrabban borította hó az országot az ünnepek alatt?

Szabó Péter és Pongrácz Rita az elmúlt évtizedek adatait vizsgálva arra jutottak, hogy mind Európa nagy részén, mind Magyarországon csökkent a téli hómennyiség. A december és február között hulló csapadék mennyiség ugyan nőtt, ám ebből kevesebb hullott hó formájában.

Magyarországon 1991 és 2020 között évente átlagosan mintegy 10 centiméterrel kevesebb hó hullott, mint az 1961 és 1990 közötti időszakban.

Csak drasztikus kibocsátás-visszafogás esetén van esély arra, hogy legyenek még fehér karácsonyok

Az Alpokban és a Kárpátokban a csökkenés még nagyobb, 30-50 centiméter közötti volt. Kivételt csak Skandinávia jelent: Finnországban, Svédországban és Norvégia egyes részein növekedett a vizsgált időszakban a téli hó mennyisége.

Fehér karácsony helyett szürke ünnepek

Közelebbről megvizsgálva a magyarországi adatokat egyértelműen látszik a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. Ami a korábbi fehér ünnepeket illeti: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010 volt olyan év, amikor országosan havas volt a karácsony. Itt is egyértelmű a trend, hiszen 2010 óta a legtöbbször szürke, hómentes ünnepek következtek: ilyen volt 2013, 2014, 2015, 2017, 2019, 2020 és 2022 is.

Néhány érdekesség, ami az adatokból kitűnt:

  • az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony
  • a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem volt havas az ünnep
  • 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból
  • a legtöbb fehér karácsonynak 2000 körül (1995 és 2004 között) lehetett örülni; ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep havas volt

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi várható a jövőben. A legújabb modellszimulációk alapján a század közepéig Magyarországon a téli hóesés átlagos mennyisége 10-20 centiméterrel csökkenhet a jelenlegi klímaátlaghoz képest.

Idézőjel ikon

A század végére a visszaesés 20 centiméterre erősödhet – és ez az optimista forgatókönyv.

A pesszimista szerint 30-50 cm-es is lehet a hóesés csökkenésének mértéke a század végéig, ami lényegében a hazai téli havazás eltűnését jelentené. Ennek megakadályozásához a kibocsátás drasztikus visszafogására lenne szükség, ami csak döntéshozói, vállalati és társadalmi összefogással valósítható meg.

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.