Ezen múlnak a fehér karácsonyok – megszólaltak a meteorológusok

Olvasási idő kb. 2 perc

Noha a téli csapadék mennyisége nőtt az elmúlt 50 évben Magyarországon, a hó mennyisége egyértelműen csökkent. Ha azt akarjuk, hogy a jövőben legyen még fehér karácsony, sürgős kibocsátáscsökkentésre van szükség.

Egyre csökken az utóbbi néhány évtizedben Magyarországon mind a fagyos napok száma, mind pedig a hóként lehulló csapadék mennyisége. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a Másfélfokon publikált tanulmányukban megvizsgálták, mi várható a következő években, illetve mennyire igaz a népszerű kijelentés: a rendszerváltás környékén sokkal gyakrabban borította hó az országot az ünnepek alatt?

Szabó Péter és Pongrácz Rita az elmúlt évtizedek adatait vizsgálva arra jutottak, hogy mind Európa nagy részén, mind Magyarországon csökkent a téli hómennyiség. A december és február között hulló csapadék mennyiség ugyan nőtt, ám ebből kevesebb hullott hó formájában.

Magyarországon 1991 és 2020 között évente átlagosan mintegy 10 centiméterrel kevesebb hó hullott, mint az 1961 és 1990 közötti időszakban.

Csak drasztikus kibocsátás-visszafogás esetén van esély arra, hogy legyenek még fehér karácsonyok

Az Alpokban és a Kárpátokban a csökkenés még nagyobb, 30-50 centiméter közötti volt. Kivételt csak Skandinávia jelent: Finnországban, Svédországban és Norvégia egyes részein növekedett a vizsgált időszakban a téli hó mennyisége.

Fehér karácsony helyett szürke ünnepek

Közelebbről megvizsgálva a magyarországi adatokat egyértelműen látszik a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. Ami a korábbi fehér ünnepeket illeti: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010 volt olyan év, amikor országosan havas volt a karácsony. Itt is egyértelmű a trend, hiszen 2010 óta a legtöbbször szürke, hómentes ünnepek következtek: ilyen volt 2013, 2014, 2015, 2017, 2019, 2020 és 2022 is.

Néhány érdekesség, ami az adatokból kitűnt:

  • az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony
  • a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem volt havas az ünnep
  • 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból
  • a legtöbb fehér karácsonynak 2000 körül (1995 és 2004 között) lehetett örülni; ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep havas volt

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi várható a jövőben. A legújabb modellszimulációk alapján a század közepéig Magyarországon a téli hóesés átlagos mennyisége 10-20 centiméterrel csökkenhet a jelenlegi klímaátlaghoz képest.

Idézőjel ikon

A század végére a visszaesés 20 centiméterre erősödhet – és ez az optimista forgatókönyv.

A pesszimista szerint 30-50 cm-es is lehet a hóesés csökkenésének mértéke a század végéig, ami lényegében a hazai téli havazás eltűnését jelentené. Ennek megakadályozásához a kibocsátás drasztikus visszafogására lenne szükség, ami csak döntéshozói, vállalati és társadalmi összefogással valósítható meg.

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?