Nem playmate akarok lenni, csak jobb nő

Olvasási idő kb. 4 perc

„Bár sok pornót nézek, műértő szemmel nem hinném, hogy bármit is a média által sugárzott kinézet, attitűt és trend kéne, hogy meghatározzon. Vannak olyan nőismerőseim, akik nem tartoznak a bombanő kategóriába és együtt tudnak élni hurkákkal, lavór hátsóval”- írta egy alanalmighty nevű férfi hozzászóló a női intimplasztikai beavatkozásokról indított egyik fórumon, a hoxa.hu oldalon.

A nagy méretű kisajak a férfinak ajándék

Idén ősszel még a 2012-es évvel kapcsolatos jóslásoknál is divatosabb téma lett az esztétikai sebészet idehaza viszonylag új ága, az intimplasztika. Az ide tartozó nőgyógyászati beavatkozásokat korábbi cikkünkben részletesebben összefoglaltuk, a hüvelyplasztika, a kisajak plasztika, a szeméremdomb korrekció, a G-pont feltöltés, és a szűzhártya helyreállítás az érintett műtéti típusok. Miután ezeket a beavatkozásokat legfőként magánklinikák végzik, akik nem kötelesek a hozzájuk forduló páciensek számáról beszámolni, nem lehet pontos adatokkal alátámasztani, hogy ez csak egy felkapott téma, vagy valóban egyre többen keresik-e fel a gátlásaik miatt a plasztikai rendelőket. 

Jó néhány internetes fórum foglalkozik a témával, ahol beavatkozásokon átesett nők számolnak be a tapasztalataikról. A leggyakrabban arról, hogy nagy méretű kisajakkal élni körülbelül olyan volt a számukra, mint skarlátbetűvel, ezért fordultak orvoshoz. „Nem playmate akarok lenni, csak jobb nő”- írja az egyik hozzászóló. A női fórumozók ritkán fejtegették, milyen lelki okai vannak annak, hogy nőgyógyászati beavatkozásokat kértek. A férfi hozzászólók pedig rendszeresen leírták, hogy a nők ok nélkül büntetik magukat gátlásokkal, ezért is tartották fontosnak kiemelni, hogy például egy Safranek nevű hozzászóló szavaival élve „a szép, nagy kisajkak a férfiak számára a legnagyobb ajándék.” A szubjektív esztétikai hibákon kívül vannak más okok is,  néhány fórumozó a szülés utáni deformációkat tartotta olyan problémának, amelyek orvosi korrekciót igényeltek.

25-35 év körüli nők vállalkoznak rá

Az esetek nagy részében úgy tűnt, pszichológus is tudna segíteni ezeken a problémákon, nem lenne fontos a műtéti beavatkozás. „Örök kérdés, hogy plasztikai  sebészet, vagy pszichológus segítsége? Ezt nagyon sokáig boncolhatnánk, egyértelmű konklúzió nélkül”- válaszolt a felvetésre a Díványnak Dr. Fenyőházi János nőgyógyász szakorvos. Az Aesthetica orvosi központ munkatársával főként azt a témát jártuk körbe, mely beavatkozásokat milyen okok miatt választják a nők.
Abban biztosak voltunk, hogy egy intimplasztikai műtéteket végző szakember nem fogja inkább a szexuálpszichológushoz irányítani a hozzá forduló nőt. Dr. Fenyőházi tapasztalatai szerint 25-35 év közötti nők vállalkoznak leggyakrabban az ilyen  beavatkozásokra, és határozottak abban, hogy milyen szakembertől várják a segítséget. „És hogy milyen státuszú nőkről beszélhetünk? Átlagos, hétköznapi nők veszik igénybe ezeket.”

Elengedhetetlen érték a szüzesség

A nőgyógyász szerint  „Magyarországon még nem elterjedt az intimplasztikai beavatkozás, az azonban már most érzékelhető, hogy népszerűbb beavatkozás a kisajak, illetve a hüvelyplasztika. Nyilvánvalóan közrejátszik a beavatkozások egészségügyi indikációja, ami erősebb motivációt jelent a magyar nők számára.” Az orvos hozzátette, külföldön fele-fele arányban oszlik meg az egészségügyi, és esztétikai indikációjú műtétek száma. A hüvelyplasztikát legtöbbször azok a nők veszik igénybe, akik a szülés után feszesebbé szeretnék tenni a hüvelyüket.
Vannak olyan intimplasztikai beavatkozások, amelyeket nem annyira egészségügyi okokból választanak a páciensek, ilyen például a szűzhártya helyreállítás. A Közel-Keleten régóta igény van arra, hogy műtéti úton korrigálják a szűzhártyát, a nyilatkozó orvos szerint hasonló okok miatt hazai páciensek is érkeznek, de feltételezzük, jóval kisebb számban. „Magyarországon is vannak olyan vallási közösségek, ahol elengedhetetlen értékként kezelik a szűzhártya meglétét, így a házasodni készülő, fiatal nő számára fontos a vallása miatt.”

Ha a szexuális életét szeretné izgalmasabbá tenni

A G-pont feltöltése akár luxusbeavatkozás is lehetne, legtöbbször ugyanis nem egészségügyi okok indokolják. „Azok a nők, akik G-pont feltöltésre jelentkeznek, szexuálisan egészségesek, tehát semmiféle szexuális, vagy fizikális problémájuk nincs, csak jobban, fokozottabban szeretnék átélni, vagy ha úgy tetszik, jobbnak szeretnék érezni az együttléteket. Azt gondolom, ha valaki izgalmasabbá szeretné tenni az együttléteket, nem feltétlenül szexuálpszichológushoz fordul, inkább az interneten kutakodik, praktikákat keres”- mondta a nőgyógyász visszakanyarodva az eredeti felvetéshez, hogy kiválthatja-e a plasztikai beavatkozást a szexuálpszichológus munkája.
Miután az intim beavatkozásokra megnőtt az igény, az erről szóló cikkek egy része a műtétek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Korábban a British Medical Journal is foglalkozott ezzel a témával, és leginkább két veszélyt emelt ki, hogy a műtétek megváltoztathatják az erogén zónák területét, és hogy az operációk közben idegek sérülhetnek, így előfordulhat, hogy akik a szexuális életüket szeretnék izgalmasabbá tenni, épp az ellenkező eredményt érik el,  a nemi szervük veszít az érzékenységéből. Arra nézve azonban nem szoktak statisztikai adatokkal szolgálni, hogy efféle műhibák milyen gyakran fordulnak elő.

Feltételezzük, boldog is lett

Dr. Fenyőváritól végül azt kérdeztük, hogy a műtét után szokás-e követni a páciens életét és kiderül-e a későbbiekben az, hogy valóban kielégítőbb lett-e a nő szexuális élete. „Természetesen van alkalom, hogy erről tudomást szerezzünk, méghozzá az előírt kontroll vizsgálat keretén belül. Ekkor van mód a szexuális élet javulására rákérdezni. Mivel a szexuális életben minőségi változás következett be, feltételezzük, hogy a páciens boldogabb is lett tőle.”

A tökéletes vagina

Szűzhártya helyreállítás izgalmasabb szexért

Dénes Dóra
Dénes Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.