13 vágyfokozó növény - afrodiziákumot a zöldségestől

Intim területeket csalánnal csapkodni, édesburgonyával degeszre enni vagy rozmaringgal túladagolni magát senki nem fogja azért, hogy szexuális vágyát felkorbácsolja. Manapság az afrodiziákumok inkább izgalmas mítoszok, semmint komolyan vehető receptúrák. Összeszedtük azokat, amiket egy kicsit felkészültebb zöldségesnél be lehet szerezni.

A növények gazdag összetevőinek, azok szervezetre gyakorolt jótékony hatásainak ismeretében talán már nem is hiszünk bennük. Ám a misztikus vágykeltőkre időtlen-idők óta szüksége van az emberiségnek: míg a rég letűnt kultúrákban a termékenységi rítusok szükséges velejárói voltak a vágyfokozó növények, addig a modern ember életében a misztikus receptúrák titka inkább a közös kísérletezgetésben, új erotikus kalandok felfedezésében rejlik.

Avokádó – Bár az egzotikus, körte alakú, zöld, zsíros húsú növény tipikusan a trópusi területeken terem, itthon is jól ismert importtermék. Az avokádót elsősorban húsa miatt vásárolják, annak héja, magja, az avokádófa kérge, levelei a népi gyógyászatban előszeretettel használt alapanyagok. Nemi vágyébresztőként a növény húsát nyersen fogyasztják, magját lereszelik, és teát készítenek belőle.

Napraforgó – A napraforgót 3000 éves múltú növény, Mexikó északi részén, az indiánok által termesztett növény volt, Európába a 16. századba jutott el. Magjainak belét, a szotyolát számtalan formában – nyersen, sütve, pirítva – fogyasztják, sajtolással pedig olajat nyernek belőle. A mag B1- és B2-vitaminokat, vasat, foszfort, káliumot és növényi zsírokat, fehérjét tartalmaz. Virágának rügyei fogyasztásra szintén alkalmasak, párolva vagy nyersen használják. A virág szirmaiból nyert készítmények reumatikus megbetegedések és gyomorpanaszok kezelésére kiváló, afrodiziákumként pedig izgató hatású. Akik ez utóbbi hatása miatt isszák, virágszirmaiból főznek teát.

Csalán – A jól ismert gyom- és gyógynövény csak kevesekben ébreszt kellemes emlékeket, hiszen csallánszőrjei által okozott támadását saját bőrén tapasztalta mindenki, a csallánszőrőkben található mérget azonban már az ókor embere saját hasznára fordította, nemi serkentőszerként használta. A partner meztelen testét, az intim tájakat addig verték csalánnal, amíg a hímvessző merevedését, illetve a szeméremajkak duzzadását elérték. A ma embere afrodiziákumként inkább teát készít a magvaiból.

Édesburgonya (batáta) – Az elnevezés ellenére az édesburgonya csak küllemében hasonlít a krumplihoz, rendszertanilag nem burgonya, a szulákfélék között tartják számon. Főzve, sütve illetve pirítva fogyasztják, íze leginkább a sütőtökére hasonlít. Béta-karotint, E-, C-, B1-, B2-, B6-vitaminokat, fehérjét és értékes ásványi anyagokat (kalcium, vas, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, mangán, szelén, réz, cink) tartalmaz. Nem tartozik a gyógynövények közé, mértéktelen fogyasztása mégis ösztönzi a nők nemi vágyát, benne ugyanis hormonokhoz hasonló hatóanyagok találhatók.

Feketebors – A magyar konyhában a paprika után a feketeborsból fogy a legtöbb, ami a borsok legcsípősebbike. Szintén trópusi növény, ami egész évben virágzik, termései állandóan érnek. Maga a feketebors a cserje szemei, melyek attól lesznek feketék, hogy napon szárítják őket. A bors azért kerülhetett fel az afrodiziákumok listájára, mert piperin nevű összetevőjének köszönhetően a nyálkahártyát ingerli. Fűszerként kell fogyasztani.

Ánizs – A jellegzetes fűszernövényt gyógy-és fűszernövényt termesztik, számtalan étel, ital (likőrök, párlatok) alapanyaga, a gyógyászatban pedig étvágyjavító, hurutoldó és idegerősítő hatása miatt használják, de illóolajat is készítenek belőle. Az ánizs magvaiból szexuálisan ingerlő ételek, italok készíthetők.

Petrezselyem – Orvosi célokra a petrezselymet már az ókorban ismerték és használták, az újjászületés jelképének tartották, illetve termékenységet növelő erőt tulajdonítottak neki. A gyökérből készült tea nagy adagban izgató hatású, amit a gyökérben található apiolnak tulajdonítanak. Az apiolt régen magzatelhajtásra használták, de a szülés megindításához is ezt használták, a szer enyhén pszichotrop hatású.

Ginzeng – A ginszenggyökér Ázsiában az egyik legismertebb orvosság és afrodiziákum, az évelő növény gyökerét évszázadok óta fogyasztják, a nyugati orvoslásban azonban csak a 16. században jelent meg. Számtalan vitamin (A, E, B1, B2, B6, B12, C), és nyomelem található benne, melyeknek köszönhetően nemcsak immunerősítő, de élénkítő és erősítő hatású is. A növény gyökeréből készült kivonat jótékony hatással van a nemi életre, úgy tartják, felébreszti a szexuális vágyat, erősíti a férfi nemi erőt, de hatása csak rendszeres fogyasztással érezhető.

Bazsalikom – A jellegzetes aromájú fűszer- és gyógyhatású növény ma már idehaza is jól ismert és kedvelt alapanyaga a főzésnek. A hinduk szent növények tartják, úgy hiszik, hogy napi egy levél elfogyasztásával megőrzik egészségüket és termékenységüket. A bazsalikom vitaminokat, cserzőanyagokat és illóolajat tartalmaz. Afrodiziákumként izgató hatást tulajdonítanak neki, és teaként, illetve fűszerként fogyasztják.

Szerecsendió (muskátdió) – A Malajziában őshonos  fűszernövény a 16. század óta ismert Európában, nemcsak a magja, de a magról lehántott magköpeny (ezt hívják szerecsendió virágnak) is kedvelt fűszer. A szerecsendió örökzöld fája akár húsz méter magasságig is megnő, a mag ennek húsos termésében található.  Népszerűségét különleges íze, illata és bódító, izgató hatásnak köszönheti, a növény magjában szexuális izgalmakat ébresztő illóolaj található, melynek fő hatóanyaga a miriszticin. (A miriszticin egy szerves vegyület, ami a szerecsendión kívül a petrezselyemben és a kaporban is megtalálható, nagy dózisban hallucinogén hatása van.) Afrodiziákumként szárított héját illetve olaját fogyasztják.

Édesgyökér – Gyermekkorunk jól ismert édessége, a bocskorszíj és likőrök alapanyaga az édesgyökér, melynek íze és illata az ánizséra emlékeztet. A gyógyszeriparban szintén ízfokozóként használják, de a növény hatóanyaga kiváló köptető, gyulladáscsökkentő és görcsoldó. Nyomelemeket, hormonokat, illóolajat, glikozidokat, flavonidokat, flavonokat és cserzőanyagokat tartalmaz. Afrodiziákumként élénkítő hatása miatt alkalmazzák, tea vagy por alakjában fogyasztják.

Gránátalma (grenadine) - Már az ókorban ismerték a kistermetű lombos fát, melynek kicsi, vékony levelei, vörös virágai és almaszerű termései vannak. Maga a termés kemény, benne azonban számtalan apró, lédús burok található, melyben kis magok csücsülnek. A gyümölcs Aphrodité jelképe volt, vagyis a szerelme almája volt a gránátalma - és már csak ezért is, erős afrodisztikus hatást tulajdonítottak neki. A gyümölcs C-vitamint, káliumot, kalciumot és flavonoidokat tartalmaz és erős antioxidáns hatású.

Rozmaring - Az örökzöld fűszer- és gyógynövény jellegzetes aromájának köszönhetően számtalan konyha alapfűszere, ugyanakkor régi gyógynövény is egyben. Javítja a vérkeringést, segíti az emésztést, idegerősítő, nagy dózisban azonban magzatelhajtó hatása van. Afrodiziákumként a fürdővízben használják, a fűszernövény fokozza a test vérellátást, ezzel pedig az érzékenységet.

Forrás: A szerelem füveskertje - Christian Ratsch

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek