A Bátor Tábor menzája pozitív példa a közétkeztetésre

Zanza!

A gyermekélelmezés lassan szinte a horror szinonimája lett hazánkban, tisztelet a meglehetősen ritka kivételeknek. Az olcsó alapanyagoknak, a már berögzült és elavult ételkészítési technológiáknak köszönhetően a hagyományos menzaételek általános jellemzői, hogy zsírosak, sósak, vagy épp feleslegesen sok cukrot tartalmaznak. A főzelékben gyakran több a rántás, mint maga a zöldféle. Hogy a változatosságra, vagy a korosztály táplálkozásélettani igényeire figyeljenek, szinte túlzott elvárásnak számít. A gyermekkorban megszokott ízeket, ételeket fogjuk felnőttként is keresni, éppen ezért kiemelten fontos a gyermekek egészséges táplálkozásra nevelése. Szerencsére akad pozitív példa is: nem olyan régen a Bátor Tábor konyháján jártam.

A Bátor Tábor elsősorban krónikusan beteg (daganatos, cukorbeteg, stb.) gyerekek rekreációs élményterápiájával foglalkozik, 10 éve teljesen díjmentesen. Egy ilyen beteg a mindennapokban az alapbetegsége, vagy éppen a kezelések miatt gyakran elszigetelődik társaitól, az élettere óhatatlanul is beszűkül, és nem egyszer bennragad a kórházi - otthoni betegeskedés körforgásában.

A táborban lehetőségük nyílik arra (orvosi felügyelet mellett, önkéntesek segítségével), hogy a saját állapotukhoz mérten tágítsák a korlátaikat, és sikerélményeket szerezzenek, nemcsak maguknak, de a velük foglalkozó önkéntes dolgozóknak is. A programok között szerepel többek között evezés, lovaglás, íjászat, kézművesség, tánc, sport, színjátszás, magas-kötélpályás foglalkozás. Az itt szerzett élményeknek köszönhetően a beteg gyerekek önbizalma, életkedve jelentősen nő, önértékelése pozitívabbá válik, és ez nagyon jó hatással van a gyógyulásukra.

Rekreáció a tányéron is

A rekreációs  élményterápia, azaz a sok személyes sikereket visszajelző megerősítés, és nevetés bátorító, pozitív hatását erősítik a táborban felszolgált ételek és italok is. Már az alapoknál, azaz a nyersanyagoknál kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy biztonságos forrásból származzanak az élelmiszerek, adalékanyagot, tartósítószert lehetőleg egyáltalán ne, vagy csak minimális mennyiségben tartalmazzanak. Amit lehet, a környékbeli kistermelőktől szereznek be, így biztosítva, hogy a környezet kisebb mértékben legyen terhelt. A tábornak külön Bátor kenyere is van, amit csak ide sütnek, teljes kiőrlésű lisztből, szezámmaggal, minden mesterséges anyag nélkül. Nekem szinte süti jellege volt, nagyon finom, laktató, érződik, hogy van benne anyag.

Minden étkezés bőségesen tartalmaz zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A változatosságra is nagy hangsúlyt fektetnek, igyekeznek új ízekkel, ételekkel megismertetni a gyerekeket. Gyakran kerül az asztalra homoktövisital, ennek a C-vitamin tartalma többszöröse a citrusféléknél. A reggelinél, mindig van miből választani, így például az asztalra kerül - a Bátor kenyér mellett - sajt, gyakran valamilyen kence, pl. vöröslencsekrém, házi májpástétom, túrókrém, zöldséges tojásrántotta, többféle zöldség, italok esetén is a kakaó, tej, (vagy zabtej, szójatej, ha valaki tejmentes étrendet követ) és a borsmenta tea. Aki arra vágyik, végigeheti a teljes kínálatot.

Naponta 6 alkalommal étkeznek, a tízórai, uzsonna sem marad el, és még utóvacsora is van. Ezeknél a kis étkezéseknél nem kell lakomára gondolni, van, hogy egy pohár joghurt zabpehellyel, vagy alma és pár szem keksz a menü. A cél annyi, hogy a vércukor ne essen le két étkezés között, és a táborlakók ne farkaséhesen essenek be ebédre, vacsorára. Fontos ez azért is, mert az itt táborozó gyermekek nagy része a tábor ideje alatt jóval többet mozog (és ennek nagy részét jó levegőn), mint otthon. Az biztos, hogy én sem voltam éhes a 10 napos önkénteskedés alatt.

Egészséges, de hozzá kell szokni

A táborban igyekeznek betartani a táplálkozási ajánlásokat, de ennek azért akad kevésbé kellemes oldala is. A megszokott hagyományos étkezésekhez (különösen a magyar konyha ízvilágához) képest a táborban felszolgált kajáknak jelentősen alacsonyabb a cukor- és a sótartalma (az ajánlásoknak megfelelő). Utóbbit igyekeznek a zöldfűszerek használatával ellensúlyozni. Azonban így is kell pár nap, amire megszokják, és nem érzik sótlannak az ételt.

Találkoztam olyan önkéntessel, akinek nagyon problémás a bőre és hiába ken rá bármit, nem segít. A táborban a 10 nap alatt viszont kitisztul, megszépül. Sokan jelezték, hogy fogytak a túlsúlyukból, anélkül, hogy koplaltak volna vagy rendeződött a székrekedésük, amivel már évek óta küzdöttek. A gyerekek pedig kitűnő étvággyal térnek haza, a pszichéjük is emelkedettebb, állítja egy kezelőorvos.

Blogmustra