• dívány.hu

Nem árt, ha pontosan tudjuk, a hazugságformák mely típusai pontosan mit is fednek. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy bizonyos helyzetekben fel kell-e vennünk a kesztyűt, vagy épp ellenkezőleg, mint jelentőség nélküli piciny valóságferdítést - tudomást sem venni róla. Tehát, nézzük a listát:

• A füllentés a hazugság legenyhébb formája, mert könnyen „átlátható", nem fontos dolgokat érintő dolgokra szorítkozik, például: „fillérekért, turkálóban vettem ezt a cuccot" - mutatod a barátnődnek, miközben az árcédula és a márkanév jelzi az árat és az eredetet, de ugyanezzel a szöveggel próbálod „megetetni" a párod is, vagy a feledékenységére apellálsz: „emlékezhetnél, hogy milyen régi darab".

• Az elhallgatás, valamilyen tény, esemény (elbocsátás, egy betegség, valamilyen kellemetlenség, adósság stb.) - eltitkolása a másik elől.
• Részletek elhallgatása: a kínos, a másik számara zavaró momentumok eltussolása, ilyen jellemző történet, hogy behorpadt a kocsi ajtaja a parkolásánál, ám nem mondjuk el, hogy mi voltunk a „hunyók", hanem ismeretlen autósra fogjuk a történeteket.
• A ráhagyás, vagyis hagyjuk, hogy a beszélgetőpartner úgy értelmezze a történteket, ahogy neki tetszik. Ismerős történet: kolléganőnk egy cédulára ráírta a nekünk szóló üzenetet, de az ügyfelet nem hívtuk vissza. Amikor ezt számon kéri, abban a hitben hagyjuk, hogy a kolléganőnk nem adta át a visszahívásra vonatkozó kérést.
• Az eltúlzás, amikor az igazság lényegi elemeit nem változtatjuk meg, de a mesélés során bizonyos dolgokat kiemelünk, felnagyítunk. Ilyen a férfiaknál - főleg férfitársaságban - a szexuális teljesítmény eltúlzása, vagy - főleg nőknél - a munkaterheik túlhangsúlyozása baráti, családi körben, miközben a fél napot beszélgetéssel, kávézással töltjük naponta, majd bennmaradunk túlórázni.
• A bagatellizálás, a leghétköznapibb rutinhazugság: „de szép a ruhád", „jó a frizurád", „milyen jól nézel ma ki". Nevezhetnénk, olyan verbális mentőövnek, mint a mindent helyettesítő „izé" szó.
• A tények átcsoportosítása, egyes részletek kiemelése - a valóságot nem változtatjuk meg, csak kicsit torzítjuk, illetve a hallgató elvárásaihoz, szükéségleteihez igazítjuk. Erre a legjobb példaként a reklámok szolgálnak: a mosópor, ami minden foltot „kiszed", a fájdalomcsillapító, ami minden fájdalmat azonnal megszüntet, és a sort folytathatnánk tovább.
• A blöffölés, ami vagy bejön, vagy nem (pl. az „itt a piros, hol a piros" játék), ezért zömében csak profi szélhámosok játsszák.
• A strukturált, jól felépített hazugságok, amelyeket előre végig kell gondolni, minden lehetőségre fel kell készülni a saját verzió előadásakor és végig ragaszkodni kell a hazugságtervhez (lsd. Jágó, Shakespeare Othelló-jából, vagy a Macbeth című tragédiából a királyi pár hazugságai). Sajnos a végzetes kimenetelű példák nemcsak a világirodalomból hozhatók.

Amikor a testbeszéd is jelzi...

Bizonyos testi jelekből már anélkül is tudsz következtetni arra, hogy partnered hazudik, ha meg sem hallod mondanivalója üzenetét. Többek között ezekből:

- aki hazudik, többnyire kerüli a partnere tekintetét,

-  beszéd közben megváltozik a hangja,

-   hamisan cseng a nevetése,

-   elpirul vagy elsápad, így reagál az érzelmi stresszre, amit a lelepleződéstől való félelem váltott ki belőle,

-  felgyorsul a légzése,

-  gyakran nyel,

-   izzadni kezd,

-   matat, izeg-mozog, egyik lábáról a másikra áll,

-  a szituációtól független gesztusokat használ (ültéből felugrik, elkezd sétálni, kiabálni stb.),

-   az elhangzottakra azonnal reagál, kéznél vannak az érvei, a magyarázata, általában szívesen hivatkozik valakire, aki mellette tanúskodhatna egy általa mondott hazugság kapcsán.

Mit mutat a hazugságvizsgáló (poligráf) ?

A poligráf, egy műszer, amelyet köznyelv nevezett el hazugságvizsgáló gépnek. A szerkezettel, miközben a vizsgált személynek kérdéseket tesznek fel, több élettani jellemzőt (vérnyomás, pulzus, légzési gyakoriság, a bőr elektromos vezetőképessége/izzadás/) lehet egyidejűleg vizsgálni. Ezek a mérési értékek rámutathatnak a válaszadások során fellépő szorongás mérétkére. A kiugró értékeiből arra következtetnek a szakemberek, hogy az adott válasz erős érzelmi reakciót váltott ki, ami a hazugság  kísérőjelensége is lehet. Az eredmény nem 100%-osan megbízható, mivel az alany szoronghat más okból is és tudatos hazugság esetén ellenőrzése alatt tarthatja a szorongás bizonyos jeleit. A poligráfos teszt megbízhatóságát egyes szakemberek kétségbe vonják.

(forrás: wikipédia)