Fiatal lányoknál is trombózist okozhat a fogamzásgátló

Olvasási idő kb. 2 perc

A tudományos felmérések alapján ma Magyarországon közel 1 millió nő használ hosszabb-rövidebb ideig fogamzásgátló tablettákat. Sok nőnek azonban kevés információja van arról, hogy a mesterséges hormontartalmú fogamzásgátlók növelik a trombózis kialakulásának a veszélyét. A fogamzásgátlók a véralvadási rendszert a fokozott alvadékonyság irányába tolják el, ezért emelik a trombózis kialakulásának kockázatát.

A dohányzás és a terhesség is rizikó

A trombózis kifejezés vérrögképződést jelent (trombus szó jelentése vérrög), amely normál körülmények egy kialakult seb elzárását hívatott elzárni. Ma már jól ismertek azok a külső tényezők, amelyek olyan hatással vannak a szervezetre, hogy könnyebben kialakul az érpályában a vérrög. Ilyen külső hatás lehet a dohányzás, a terhesség, a lábtörés, valamint egyes betegségek. Nem maga a vérrög kialakulása a fő probléma, hanem az, hogy az elszabadult vérrög elzárhat ereket, ezáltal szövődményeket okoz (mélyvénás trombózis, szívinfarktus, stb.).

A genetikai tudományának fejlődésével már közel 10-15 éve jól ismerjük azokat a genetikai tényezőket (génhibákat), amelyek megkönnyítik a vérrög kialakulását. Azok a nők, akik trombózisra hajlamosító génhibákat hordoznak, nem szedhetnek fogamzásgátló tablettát. Akinek trombózis kialakulására hajlama van, annál a külső tényezők sokkal nagyobb eséllyel alakítanak ki trombózist.

A véralvadás folyamata

A véralvadás bonyolult és összetett folyamat. Ha a rendszer bármely résztvevője külső körülményekre vagy öröklötten sérül, kórosan működik, trombózis vagy vérzékenység alakul ki.  Ha megvágjuk az ujjunkat, akkor a vágás helyén az érfal sérül, a véralvadási folyamat feladata helyreállítani ezt a sérülést. A vérnek folyékonynak kell maradnia úgy, hogy a vérzés megállítására a sebet elzáró alvadék jöjjön létre, de az ne zárja el az egész eret, mellette a véráramlás folyamatos maradjon. A véralvadási rendszert a vér megalvasztásának, az alvadási folyamatok gátlásának és a keletkezett vérrögök feloldásának finoman szabályozott egyensúlya jellemzi.

Egyre több szülő végeztet a lányánál genetikai vizsgálatot

A trombózis genetikai teszt során 3 génnek összesen 6 génhibáját ellenőrzik a laboratóriumban. A vizsgált gének közül kettő a véralvadás folyamatát irányítja (faktor 2 gén  és faktor 5 gén). A trombózis genetikai hajlamának kialakításában szerepet játszó harmadik gén az MTHFR gén, amely a folsav anyagcsere egyik mozgatóeleme. Az f5 gén több helyen is hordozhat hibát (mutációt), melyeket egyaránt emelik a trombózis kialakulásának kockázatát. A f5 génben előforduló leggyakoribb hibát Leiden-mutációnak neveznek. Ha valaki mindkét szülőjétől Leiden-mutációt tartalmazó f5 gént örököl, annak 80-90-szeres trombózis kockázatnövekedéssel kell számolnia.

Tapasztalatom szerint egyre több szülő végezteti el fiatal lánygyermekeinél a trombózis genetikai tesztet. A  vizsgálat eredménye alapján könnyen lehet egyénre szabott életmód tanácsadást adni, mely a trombózis hajlamon túl a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére kitér.

Dr. Nagy Zsolt (PhD)

Genetikai szakértő

Dr.nagy.szolt@nagygendiagnosztika.hu

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dr. Zsolt Nagy
Dr. Zsolt Nagy
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.