Évezredes fogamzásgátlás: így jutottunk el a krokodilürüléktől a hüvelygyűrűig

Olvasási idő kb. 5 perc

A fiatalok egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert, pedig ez már időszámításunk előtt is fontos kérdés volt. Adatok, érdekességek a fogamzásgátlás világnapja alkalmából.

Szeptember 26-án volt a fogamzásgátlás világnapja, és egy friss hazai kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert. És azt gondolta volna, hogy időszámításunk előtt citromlébe áztatott tamponnal, vagy olíva- és cédrusolajjal védekeztek a nem kívánt terhesség ellen? Ez még nem minden, még több adat és érdekesség a hajtás után! 

Galéria ikon

8

Galéria: Évezredes fogamzásgátlás: így jutottunk el a krokodilürüléktől a hüvelygyűrűig
Fotó: Szécsi István / Dívány

Így (nem) védekezünk mi

Vagyis az az 500 magyar fiatal, akit  idén májusban kérdeztek meg a témában. De akkor jöjjenek az információk:

- a megkérdezett fiatalok átlagosan 16,5 évesen veszítik el a szüzességüket (a magas iskolai végezettségűek kicsit később, kb. 18 évesen, az alapfokú végzettségűek pedig korábban) 

- apropó első alkalom, az első szexuális együttlétnél csak a válaszadók fele védekezett, és sokan azért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert nem gondolták, hogy szükség lenne rá, az alapfokú végzettségűek 65%-a nem védekezik az első aktusnál, addig a felsőfokú végzettségűek 82%-a igen

- a korosztály egynegyede egyébként még soha nem védekezett, noha minden harmadik megkérdezett hetente legalább egyszer él nemi életet, és minden tizedik nőt a partnere győz meg arról, hogy nincs szükség fogamzásgátló módszerekre

- a fenti tények után nem meglepő, hogy a válaszadók közül tízből egynek az elmúlt évben szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra, és a 19 éven aluliaknál csaknem minden második terhesség abortusszal végződik

- a legtöbb esetben (tízből hatszor) egyébként a nő gondoskodik a védekezésről

- népszerűségi listán az óvszer vezet, ami nem csoda, hiszen a férfiak emellett még a tablettát ismerik, de az olyan alternatív módszerekről mint a spirál, a tapasz vagy a hüvelygyűrű tapasz a nők sem igazán tudnak, előbbit csak megkérdezettek 3 százaléka alkalmazta az elmúlt évben

- hiába fontos majdnem minden fiatalnak a biztonság, az óvszer után a második legnépszerűbb védekezési módszer a megszakításos közösülés, és ennek talán az lehet az oka, hogy döntő szempont a hormonokmentes fogamzásgátlás, mert félnek az elhízástól és az egyéb kellemetlen mellékhatásoktól

- a hiányos ismeretek pedig nem az iskolai felvilágosító órák hiányának tudható be, hiszen a megkérdezettek kétharmada részt vett már ilyen foglalkozáson

Galéria ikon

8

Galéria: Évezredes fogamzásgátlás: így jutottunk el a krokodilürüléktől a hüvelygyűrűig
Fotó: Szécsi István / Dívány

Ki a hibás?

"Sajnos az információhiány és a nem megfelelő felvilágosítás nagy szerepet játszik a védekezés elhagyásában, sokszor szembesülök azzal, hogy a fiatalok egyáltalán nem tudják, hogy milyen eszközök közül választhatnak. Pedig ma már léteznek olyan alacsony hormontartalmú módszerek, amelyek hosszú távú védelmet nyújtanak, és nem törik meg az intim pillanatokat, mint adott esetben egy óvszer felhelyezése" - véleményezte az eredményeket dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke. 

Séllei György, az Ars Erotica alapítvány munkatársa szerint az is probléma, hogy a tízből mindössze egy szülő támogatja anyagilag a gyermekét ha fogamzásgátlásról van szó, és tízből hat családban egyáltalán nem beszélnek a témáról sem az első együttlét előtt, sem utána. A felmérést ismertető sajtótájékoztatón egyébként a szexedukátor azt is kihangsúlyozta, hogy a szexuális nevelés nem egyenlő a felvilágosítással, és hát nem lenne baj, ha a fiatalok azzal is tisztában lennének, hogy milyen a jó szex, mert az első alkalom a lányoknál általában nem túl jó élmény, a fiúknak pedig nem tart túl hosszú ideig. 

A szakértők szerint a szülők sokat segíthetnének ebben, de hát a saját gyerekével az ember nehezen beszél az intim témákról, még akkor is, ha történetesen nőgyógyászként dolgozik, és hát anyu és apu hajlamos azt hinni, hogy az ő gyermeke: 1. nem szexel, 2. nem történhet vele baj. A lányokat egyébként általában a barátnő vagy egy idősebb testvér kíséri el az első nőgyógyászati vizsgálatra, az anyák többsége csak az első alkalom után mennek el lányukkal a rendelőbe, az apák viszont szinte soha nem viszik el fiaikat urológushoz, pedig az is fontos lenne. 

Persze a család csak az egyik pillére a szexuális nevelésnek/felvilágosításnak, az iskola a másik helyszín, de amíg vannak intézmények, ahol a saját konzervatív szemléletük vagy a szülők haragjától való félelem miatt az oktatócsomagokból kiveszik az óvszereket azzal az indokkal, hogy ne népszerűsítsük a szexet a gyerekek körében, addig nem lesz sokkal jobb a helyzet. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy a televízió és a magazinok szerepét ma már átvette az internet (igen, például a netes pornó) és az okostelefonos alkalmazások, ezen a téren is van előrelépés itthon, ott van például a Loveinfo alkalmazás vagy a fogamzasgatlas.hu.

Az már más kérdés, hogyan sikerül áthidalni azt a problémát, hogy a biológiai érettség mindig megelőzi a szexuális érettséget, vagyis amikor már nemcsak a saját érdekünket nézzük, pl. a fiúk belássák, hogy az óvszerrel nem magukat védik, hanem a partnerüket, és hogy a terhességmegszakítás milyen fizikai és lelki teher a lányok/nők számára. 

Galéria ikon

8

Galéria: Évezredes fogamzásgátlás: így jutottunk el a krokodilürüléktől a hüvelygyűrűig
Fotó: Szécsi István / Dívány

Így védekeztek őseink

A sajtótájékoztató napján nyílt meg egyébként az Évezredes fogamzásgátlás című kiállítás, ami hasznos lehet azoknak, aki tudni akarják, hogy milyen hosszú út is vezetett az állati belekből készült óvszerektől az alacsony hormontartalmú hüvelygyűrűig. Nem akarjuk lelőni az összes érdekességet, de azért felsorolunk pár fontos és hajmeresztő tényt:

- egyes források szerint először Mínosz király viselt óvszert, és a legenda szerint azért volt szükség kecske húgyhólyagjából készült eszközre, mert spermáját ellepték a kigyók és a skorpiók

- és nemcsak a kondom régi találmány, hanem a tampon is, az ókori egyiptomiak citromlébe vagy más savasabb kémhatású folyadékba mártott tamponokkal próbálták megelőzni a nem kívánt terhességet

- az egyiptomiak egyéb módszereket is alkalmaztak: például mézzel kenték be a hüvely falát és a méhszájat, és a hatékonyság érdekében néha krokodilürüléket is kevertek a mézbe, de szamártejbe mártott pesszáriumot is használtak

- időszámításunk kezdete környékén úgy hitték, hogyha valaki egy menyétherét köt a nő combjához, és az állat egy csontját magára helyezi, akkor nem eshet teherbe, és ez mind semmi, Kanadában az 1760-as évekig bevett szokás volt, hogy a nők olyan erős alkoholt fogyasztottak, amelyben hódhere ázott

- az első gumióvszert a Goodyear gyár készítette 1844-ben, az első hormontartalmú tablettát pedig 1951-ben készítette Carl Djerassi mexikói vegyész, és az első ilyen készítmény 1960-ban került a piacra.

Évezredes fogamzásgátlás

A kiállítás helyszíne: Extra Budapest (1072 Budpest, Klauzál utca 15.)

A kiállítás időpontja: 2016. szeptember 26. - október 2.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.