Ezért kell félévente kikukáznia párnáit

Olvasási idő kb. 3 perc

A poratkák, hámsejtek, zsír, por és kosz szépen felgyűlik az ágynemű belsejében, és ez ellen az se véd, ha nemcsak a huzatot, de ezeket is kimossa.

Sokan értenek egyet abban, hogy egy megfelelően megválasztott párna elengedhetetlen a jó, pihentető alváshoz. Ez így is van, azt viszont már kevesen tudják, hogy milyen sűrűn kell újabb szettet beszerezni, és milyen bajuk származhat abból, ha tovább ragaszkodnak egy párnához, mint kellene.

Robert Oexman, a Sleep to Live Institute szerint hathavonta jön el a csere ideje, míg a WebMD szerint két évnél semmiképpen nem szabad tovább halogatni. Oexman szerint az emberek észreveszik, ha mondjuk a matracok, amik élettartama akár 10 év is lehet, már túl viseltesek, de a párnáknál más a helyzet. Ugyan lehet, hogy a párna fél év után még tartja a formáját és kényelmes rajta az alvás, ám az a sok minden, ami a használat során rárakódik, káros lehet az egészségre. A kosz, az elhalt hámsejtek, a zsír, ami a hetek, hónapok alatt felgyülemlik a párnákon/párnákban, aknéhoz vezethet - írja a Huffington Post. 

És igen, a házi poratkák is nagyon kedvelik az ilyen helyeket. A Huffington Post szerint azokat az internetes pletykákat persze nem kell elhinni, amelyek szerint a poratkák tömege miatt az ágynemű súlya is kétszer vagy akár háromszor is nehezebb lesz. Az viszont tény, hogy az emberek 20 százaléka küzd allergiával, és kétharmaduknál allergiás reakciót válthat ki a poratkák jelenléte. Gyanúra adhat okot például az, ha valaki nem csak allergia szezonban, hanem egész évben szenved a tünetektől – figyelmeztet Mark R. Neustrom, Kansas City Allergy and Asthma Associates munkatársa. Ha egy porallergiásnál főként reggel és este jelentkeznek a panaszok, akkor biztos, hogy a párnában megtelepedett állatok okozzák a bajt. Dr. Oexman szerint valamelyest javíthatunk a helyzeten, ha rendszeresen kimossuk és kicentrifugáljuk nemcsak az ágyneműt, de a párnákat , valamint a takarókat is, legalábbis, ha moshatóak.

A poratka
Fotó: Gilles San Martin / Wikimedia Commons

Nem tudjuk, hogy itthon készült-e felmérés a témáról, de briteknél igen, és az eredmény elég egyértelmű: a megkérdezett 2200 férfi és nő 82 százaléka nem is hallott róla, hogy milyen sűrűn kell lecserélni a párnákat és paplanokat. Ötvenhét százalékuk azt válaszolta, akkor vesznek új ágyneműt, amikor a régi már túlságosan tönkremegy. A Sleep Council azt tanácsolja, hogy a párnákat két évente, a paplanokat pedig öt évente dobjuk ki. Az Ergoflex UK felmérése szerint viszont a britek átlagosan 3,2 évig tartanak meg egy párnát, egy paplant pedig 7,6 évig használnak.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nyaki fájdalmakhoz vezethet, ha túl sokáig használunk egy párnát, mivel ahogy a párna töltőanyaga egyre inkább "betörik", úgy a fej és a nyak egy idő után nem lesz kellően alátámasztva. Amikor új párnát választ, vegye figyelembe azt is, hogy milyen pózban alszik. Ha főként a hátán fekszik, akkor vékonyabbat érdemes venni, ami nem emeli meg túlzottan a fejet, és nem árt, ha az alsó harmada kicsit magasabb, kellő alátámasztást biztosítva a nyaknak. Akik az oldalukon alszanak, olyan keményebb párnát vegyenek, ami jól kitölti a rést a fej és a váll között. Akik pedig hason szeret aludni, elég, ha nagyon vékony párnát használ, sőt, lehet, hogy egyáltalán nincs is szükségünk rá. Hogy milyen töltőanyagot választ, az a személyes preferenciáin múlik, de Oexman szerint fontos, hogy ha matracot vesz, akkor új párnákat is vásároljon hozzá, ugyanis az új, feszesebb matrac miatt változhat a testhelyzete.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.