A magyar dolgozók fele munka közben ebédel

Olvasási idő kb. 3 perc

Itthon az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, és a többség otthonról hozza az ételt. Ez derült ki egy új felmérésből.

A hazai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet és csak 15 százalék eszik naponta ötször – derül ki a Profession.hu legújabb felméréséből. Ezzel szemben 73 százalék kávézik rendszeresen, nem ritkán napi 4 vagy több alkalommal is.

A Profession.hu több mint 2400 dolgozó megkérdezésével készítette el a Munkahelyi étkezési szokások című reprezentatív felmérését, amiből kiderült, hogy a magyaroknak a munkahelyükön sem fontos az egészséges étkezés.

Nincs ebédszünet

Tízóraizni vagy uzsonnázni csupán a munkavállalók egyharmada szokott a munkahelyén, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik. További aggasztó eredmény, hogy az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, hanem asztal előtt ülve, munka közben ebédel. Erre különösen a 30 feletti korosztály tagjai és a nők hajlamosak – ők a férfiakhoz képest 7 százalékkal nagyobb arányban ebédelnek és dolgoznak párhuzamosan.

Ide kapcsolódik az a kutatás, amit tavaly három észak-amerikai egyetem végzett közösen. A felmérés során arra jutottak, hogyha a dolgozók napközben legalább egy kis ideig lazíthatnak, a maguk urai lehetnek, nem lesznek olyan fáradtak. Ebbe pedig belefér az is, hogy valaki úgy dönt, ahelyett, hogy munkatársaival lemenne a menzára vagy egy közeli étterembe, inkább a gépe előtt fogyasztja el az ebédjét.

A hazai a legjobb?

Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar munkavállalók közül, akik egyáltalán ebédelnek, majd 80 százalék otthonról hozza az ebédjét. Mindössze a dolgozók 6 százaléka eszik ebédidőben vendéglátóhelyen, munkahelyi menzán, bár ez némi mozgást, kikapcsolódást és feltöltődést jelenthetne. A reprezentatív eredményeket a Gfk 2012-ben végzett kutatása is alátámasztja: csupán minden tizedik magyar figyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon. A felnőtt lakosság 29 százaléka rendszertelenül eszik és 42 százalékuk egyáltalán nem figyel arra, hogyan hat a testsúlyára és a közérzetére az elfogyasztott étel.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a munkatársak könnyen szabotálhatják a fogyókúrát, valamint, hogy vannak egészséges munkahelyi nassok is. Az otthonról hozott ételnek egyébként az az előnye is megvan, hogy kisebb eséllyel esünk kísértésbe, ha valahol megpillantunk egy gyorséttermet. Egy brit felmérés szerint az emberek napközben átlagosan 32 gyorsétkezde előtt mennek el, miközben az otthonuk és a munkahelyük között ingáznak, ráadásul az ilyen éttermek 48 százalékkal magasabb arányban fordulnak elő irodák és egyéb munkahelyek közelében, mint a lakövezetekben. Hogy ez miért baj? Azért, mert a felmérés szerint 1,2-del magasabb azoknak a testtömegindexe, akik folyton gyorséttermek környékén járnak, mint azoknak, akik nem. És, ugye, innen szinte egyenes út vezet az elhízáshoz.

A kávé viszont rendszeres

A Profession.hu kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett dolgozók 73 százaléka rendszeresen iszik kávét a munkahelyén, kétharmaduk azonban nem fogyaszt nem többet napi 1-3 csészénél. A férfiak 11 százaléka naponta 4 vagy több alkalommal kávézik, míg a nők csupán 7 százaléka esik ebbe a kategóriába. A másodállásban dolgozók, megközelítőleg 14 százalék, napi több mint 4 kávéval tartják ébren magukat.

Szakértők szerint egyébként nemcsak az fontos, hogy mennyi kávé fogy, hanem az is, hogy mikor isszuk. Ha nyugodtan akar aludni, akkor 3-4 óra után már ne fogyasszon az élénkítő italból, sőt, amikor csak teheti, inkább sétáljon helyette. Persze a kávénak is megvannak a maga jótékony hatásai: egy harvardi kutatás szerint azok a nők, akik naponta legalább kétcsészényi kávét isznak, kevésbé depressziósak, a hollandiai Utrecht egyetemén végzett vizsgálat szerint pedig napi három csésze elfogyasztása 25 százalékkal csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?