no

Luxuslekvár, pirosakból

A savanykás piros gyümölcsök tetszőleges kombinációjából remek lekvárt főzhetünk, itt most meggy-ribizli-áfonya következik, de csináltam már meggy-málna-ribizlit, cseresznye-meggy-áfonyát, meggy-áfonya-málnát is, mind jó lett. Használjátok ki a hűvösebb időt, ilyenkor jó befőzni.

combined

A kiinduló mennyiség bő két kiló meggy, bő egy kiló áfonya és bő kiló ribizli volt. Az alapanyagokért összesen 3150-et fizettem a piacon, felhasználtam hozzá még 20-30 deka cukrot. Összesen 6 kis üveg (3-4 decis) lekvár lett, üvegeim, tetőim voltak itthon, vagyis egy üveg lekvár 525 forint (plusz az energia és az időm). Nem olcsó, de megvenni nagyon nehezen/drágán tudnánk, én meg ezt szeretem. A ribizli csumázása, a meggy magozása undok, mégis minden évben főzök pár üveget ebből a műfajból, mert nagyon jó. Aki az édes lekvárokra bukik, cukrozzon bőkezűbben, ez savanykás lesz.

Hozzávalók

2 kg meggy
1 kiló áfonya
1 kiló ribizli
cukor

Az ilyesmi lekvárok ízesítésével (adódna a fahéj, csillagánizs, kardamom, stb) könnyű belecsúszni a karácsony-forraltbor irányba, ehhez nem volt kezdvem, ezért most maradtam a natúrnál.

A piros lekvárokba az íze mellett magas pektintartalma miatt szoktak ribizlit tenni, ez zselésíti a lekvárt. Idén cifráztam, és a lecsumázott ribizlit kezdtem el főzni egyedül, amikor jól szétfőtt, egy szitán nagyon alaposan átpasszíroztam. Ezzel azt akartam elérni, hogy a kész lekvárban ne legyenek magok (sikerült), de azért bennemaradjon a pektin a ribizliből (sikerülhetett volna jobban is).

A passzírozást illetően még a végeredmény ismeretében is bizonytalan vagyok, tényleg sokkal símább így a lekvár, de még nem döntöttem el, megéri-e a macerát. Ha valakinek kifejezetten baja van a lekvárban lévő ribizlimagokkal, az ne hagyja ki ezt a lépést, a többiek mérlegeljenek.

alapanyagok
alapanyagok

Egy nagyon masszív acél lábosban a megfőzött és átpasszírozott ribizlizseléhez adtam a meggy és az áfonya felét-kétharmadát, és beletunkoltam a botmixerrel. Nem simára, de eléggé folyósra turmixoltam, és kislángon otthagytam, nem lefedve, hogy sűrűsödni tudjon. A hűtőbe üresen beraktam egy icipici kistányért.

Amikor már láthatóan kevesebb, és viszonylag sűrű lett, beledobtam a maradék meggyet és áfonyát, tettem hozzá cukrot, nem mértem, kóstoltam, és azokkal is főztem vagy 15 percig. Ekkor a hideg kistányérra tettem egy mokkáskanálnyit, vissza a hűtőbe, kb egy perc után ellenőriztem zselés-e (az volt). Ha ilyenkor még nagyon folyik, addig kell főzni, míg a kistányéros próba meggyőző állagot nem eredményez.

Erre a lekvárra is érvényes, hogy kóstoljuk meg újra, amikor a második adag gyümölcs is főtt már valamennyit, és ha kell, cukrozzuk. A végső eredmény savanykásabb lesz, mint, amit érzünk, mert a második adag meggy és áfonya még vesz majd fel valamennyit a lé cukortartalmából.

Sterilizálás

Az utolsó etap alatt sterilizáltam. Mivel többen kérdeztétek, jövő héten lesz egy nagyon részletes cikk a hogyanról. Most csak kulcsszavakban: a forrásban lévő vízzel kétharmadig töltött üvegeket 15 percre a mikróba raktam. Egy lábosban vizet forraltam, abba tettem a fedőket, a merőkanalat és a fedőkiszedő csipeszt. A tiszta pultra egy tiszta konyharuhát készítettem, arra sorakoztattam szájjal felfele a mikróból kiszedett, kiürített üvegeket, és fejjel felfele a kupakokat. A forrásban lévő lekvárt ilyenkor egy tálcára rakom, amire az üveg is ráfér, és azon töltögetek.

A végeredmény, finomkodósan
A végeredmény, finomkodósan

Ha valakinek van lekvárhoz való széles tölcsérje, az sokkal kényelmesebb, csak ne felejtsétek el azt is fertőtleníteni. Lezárva visszamentek fejjel lefelé a lábosba egy kicsit, aztán be az ágyneműtartóba, dunsztolódni.

Oszd meg másokkal is!
no
Mustra