Már a harmincasok is kiábrándultak az életükből

A korábban középkorúaknak tulajdonított lelki válság már a harmincasokat is érintheti. A britek például a harmincas éveik közepét tartják életük legboldogtalanabb szakaszának. A 35 és 44 év közöttiek negyede érzi magát magányosnak, és panaszkodik magánéleti vagy munkahelyi problémáiról. Sokan a barátaikat még a családjuknál is közelebbnek érzik magukhoz.

Egy friss felmérés szerint a munkahelyi nyomás és a párkapcsolati problémák miatt a britek a harmincas éveik közepét tartják életük legboldogtalanabb periódusának, írja hírlevelében az ELTE Társadalomtudományi Kara.



A Relate Párkapcsolati Tanácsadó Intézet megbízásából készült egy 2000 fős mintán alapuló kutatás. E szerint a középkorú britek többségénél 35 és 44 év között köszönt be a lelki válság. Az ebbe a korcsoportba tartozó férfiak és nők 21 százaléka érzi gyakran magányosnak magát, és körülbelül ugyanekkora arányban számolnak be rossz magánéleti vagy munkahelyi kapcsolatról, amely megkeseríti életüket.

A barátok közelebb állnak, mint a család

Egyre több ember éli meg kudarcként a harmincas éveit, közülük is minden ötödik elégedetlen a családi kapcsolataival, és közelebb érzi magához barátait, mint saját családját. A megkérdezett középkorúak egynegyede bár úgy érzi, jelenleg nincs lehetősége, de szeretne sokkal több időt tölteni a családjával.

Az alapítvány vezetője, Claire Tyler szerint a középkori krízisről legtöbben azt gondolják, hogy az embereket a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben éri utol. Tyler úgy látja, hogy kutatásuk rávilágított arra, hogy ez a krízis előbb is beköszönhet az emberek életébe. Ebben az időszakban vannak ugyanis az emberek a legnagyobb nyomás alatt, hiszen ekkor kezdik el értékelni, hogy mit értek el eddig karrierjükben vagy családi életükben.

Az állandó stressz a kapcsolatot is próbára teszi

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy tulajdonképpen a fogyasztói társadalom vívmánya, hogy elhiteti velünk, a boldogság záloga a pénz. Ezért a pénz hajtása, a szerzés igénye, a birtoklás vágya átmenetileg képes még a személyiséget is eldeformálni, s lassan a társas kapcsolatokat is felemészteni.

Sok párkapcsolatban, ahol egyre több probléma és baj jelentkezik, ahol akár az állandó napi stresszhelyzetek feldolgozatlanságáról van szó, akár egzisztenciális bizonytalanságokról, előfordul, hogy a korábban nem észlelt negatív érzelmek egyszercsak hirtelen belobbannak. Hasonló a helyzet, ha a pár férfi tagja kevesebbet keres a nőnél, vagy elveszti a kereseti forrását , ekkor a nő szembesül azzal, hogy párja már jóval passzívabb és pesszimistább a jövőt illetően, mint ő, s ez aztán újabb problémákhoz vezethet. Ilyenkor az egyik fél azt érzi, hogy a problémák miatt képtelen a kapcsolatot a megszokott módon gondozni és fenntartani, azonban ekkor kell a másiknak is nagyon odafigyelni, mert könnyen a kapcsolatuk bánhatja. Az egyik írásunkban azzal foglalkoztunk, hogyan lehet együtt élni valakivel, aki lelkileg mélyponton van, és mivel tudunk egy pesszimista embernek segíteni.

A sok munka árt az egészségnek

Cary Cooper, a Lancaster egyetem professzora szerint ez a helyzet csak még tovább romolhat, hiszen a gazdasági válság következményeként egyre több fiatal középkorú állása kerül veszélybe. Felmérések szerint a britek dolgoznak a legtöbbet Európában, ami hosszú távon árthat az egészségüknek. A professzor szerint a munkavégzés miatt kialakult mentális betegségek gyógyítása évente 28 milliárd fontba kerül az államnak.

Ugyanakkor Dr. Jane McCartney, pszichológus szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 35-44 közötti korosztálynak több mentális problémája van, mint a náluk idősebb generációnak. Az is elképzelhető, hogy a kutatás eredményei annak köszönhetők, hogy ez a korosztály őszintébben beszél depressziójáról, magányosságáról, mint az idősebbek.

A depresszió hajlam, de tehetünk ellene

Hazánk lakosságának körülbelül 15%-a élete folyamán legalább egy alkalommal olyan depresszióban szenved, amelyik orvosi kezelést tesz vagy tenne indokolttá. A depresszió kialakulásában nagyon sok tényező játszik szerepet. Ezek között ismertek külső (környezeti) és belső (genetikai) tényezők egyaránt. Ma már azonban elérhetőek a depresszió géndiagnosztikai tesztjei. Ha valakinél kiderül, hogy hajlamos a depresszió kialakulására, akkor például tudatos stresszhelyzet kezeléssel megelőzhetőek a későbbi problémák.Sokan azonban nem vallják be önmaguknak sem, hogy depresszióval küzdenek, így kezeletlen betegségük időről-időre egyre inkább befolyásolja az kéletüket.
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek