Kikeltek tömegsírjukból a lemészárolt állatok: kedvencek temetője élőben

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha azt hitted, ismered a koronavírus-járvány kapcsán történt szokatlan események közül a legbizarrabbakat is, de még nem hallottál a dán zombinyércekről, akkor itt az ideje, hogy megtudd: az állatok szó szerint kikeltek sírjaikból!

Ma már tudjuk, hogy sokféle állat kaphatja el az új koronavírust az embertől, köztük házi kedvenceink, a kutyák és a macskák is, és sok az olyan állatkertben tartott faj is, amely pozitív tesztmintát adott le a járvány kezdete óta. Őzekben is megtalálták a vírust, de olyasmi egyetlen állattal sem történt, mint a dán nyércekkel 2020 végén.

Ez volt a baj az állatokkal

17 millió nyérc húzta a rövidebbet, amikor 2020 novemberében több mint 200, tenyésztésükre használt farmon fedeztek fel koronavírusos eseteket az állatok körében. Emlékezzünk vissza, hogy ez még az oltások elterjedése előtt történt – az apró testű, szőrméjükért tartott állatok nemcsak hogy elkapták a vírust, de bennük mutálódott is az, majd gondozóiknak tovább tudták adni az új variánst.

Ma már hozzászoktunk ahhoz, hogy egyik variáns kopogtat a másik után, de ekkoriban ez még nagy újdonságnak számított, amitől meg is ijedtek a dánok rendesen, féltették a várva várt vakcina hatását.

A kormány úgy döntött, nem teketóriázik, hanem minden nyércet, legyen az fertőzött vagy makkegészséges, ki kell végezni, hogy ne maradjon semmi esélye annak, hogy a variáns tovább tud terjedni.

Az állatoknak annyi: kivégezték őket, de később zombiként tértek vissza
Fotó: Ole Jensen / Getty Images Hungary

Tömegsírokba kerültek

Ez természetesen sokkolta a tenyésztőket, akiknek megélhetését jelentette az, hogy lesz-e élő állatuk és eladható szőrméjük. (Az persze más lapra tartozik, mennyire tartjuk etikusnak a huszonegyedik században azt, hogy szőrmekabátok készítésének céljából tartsanak élőlényeket fogságban – ez mit sem változtatott azoknak a gazdáknak a helyzetén, akiknek egyik percben még volt egy csomó, eladható bundával rendelkező nyérce, később pedig üres ketrecei.)

Az állatokat így gázzal végezték ki, majd tömegsírokat ástak nekik, ahova elhelyezték tetemeiket. A történetnek azonban itt közel sincs még vége!

Zombikként éledtek újra

Tizenhét millió állat eltemetése gigászi munka – még ha kis testűről is van szó. A sírokat kevéske földdel borították, és a szakemberek szerint az sem mindegy, hogy milyen összetételű talaj kerül az állatokra.

Ezzel itt valami gond lehetett, ugyanis az állatok teste az oszlás közben elkezdett felpüffedni a bennük felgyülemlő gázoktól, aztán pedig zombikként emelkedtek ki öröknek semmiképp sem nevezhető nyughelyükről,

amivel a frászt hozták azokra, akik látták a tömegsírokat.

Nem maradt hát más hátra, mint mélyebb sírokba hantolni a jobb sorsra érdemes állatok tetemeit, ami megint csak 17 milliós tömeget jelentett. A munka újfent gigászi volt.

És még mindig van valami…

A történetnek aztán egy utolsó csavar is jutott: kiderült, hogy a dán kormánynak nem volt megfelelő jogosultsága ahhoz, hogy meghozza a döntést, vagyis úgy végeztettek ki elmondhatatlanul sok nyércet, hogy erre nem is lehetett volna a gazdákat kényszeríteni.

Ugye, hogy egészen horrorisztikus a történet? Ha annak tartod, olvashatsz további furcsa esetekről is a koronavírus-járvány idejéből!

 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?