Mi haszna a vakbélnek, ha simán ki lehet venni?

Olvasási idő kb. 2 perc

Valójában nem a vakbelet távolítják el, hanem a vakbélhez csatlakozó féregnyúlványt (appendix vermiformis), ami sokak szerint felesleges, csökevény szerv, amely váratlan gyulladásával csak gondot okoz, és jobb is, ha eltávolítják. A tudósok szerint azonban igenis van funkciója, nem véletlenül nem tűnt el az evolúció során.

A köznyelvben tévesen vakbélgyulladásnak nevezett probléma esetén valójában nem a vakbél maga, hanem csupán egy része, a féregnyúlvány gyullad be elzáródás miatt. Átlagosan húszból egy embernél jelentkezik a probléma, melynek leggyakoribb megoldása a gyulladt appendix műtéti úton való eltávolítása. Ebből is arra következtethetnénk, hogy a szerv csupán egy evolúciós csökevény, ami semmilyen hasznos funkciót nem lát el, az utóbbi másfél évtized kutatásai azonban cáfolni igyekeznek ezt a feltevést – írja a Live Science.

Biztonságos menedéket nyújt a jó bélbaktériumoknak

A féregnyúlvány titkát először dr. William Parker, az észak-karolinai Duke Orvosi Egyetem adjunktusa és kollégái próbálták megfejteni 2007-es kutatásukban: vizsgálataik alapján arra következtettek, hogy az appendix elsődleges funkciója a jó baktériumok termelése és védelme az emésztőrendszer számára. Az emberi bélrendszer hatalmas mennyiségű mikroorganizmusnak ad otthont, köztük olyan hasznos baktériumoknak, melyek segítik az emésztést – ezek azonban néha kitisztulnak a belekből vagy elpusztulnak egy fertőzés, betegség következtében.

A féregnyúlványban élő baktériumok azonban biztonságban maradnak, átvészelik a támadást, és a betegség elmúltával készen állnak rá, hogy újra benépesítsék az emésztőtraktust – a szerv tehát egyfajta menedékként szolgál számukra. Parker eredményeit később más kutatások is megerősítették, egy 2011-es tanulmány szerzői például úgy találták, a féregnyúlvánnyal nem rendelkező személyeknél négyszer nagyobb a Clostridium difficile baktériumfertőzés okozta emésztőszervi problémák (hasmenés, hányinger, láz, hasi fájdalmak) kiújulásának kockázata, mint azoknál, akiknek megvan ez a szervük.

A féregnyúlványban nagy mennyiségben találhatók ún. limfoid szövetek is, ezek termelik és tárolják azokat az immunsejteket, melyek megtámadják a kórokozókat. Parker szerint féregnyúlvány nélkül őseinknek jóval kevesebb esélye lett volna a túlélésre, és egészen az antibiotikumok feltalálásáig sokkal nagyobb problémát jelentettek volna a bélfertőzések. Szintén a szerv hasznos mivoltát jelzi, hogy legalább 80 millió éve jelen van az emlősöknél – ennyi idő alatt régen kihalt volna, ha nem lenne funkciója –, és az is, hogy legalább 32, egymástól igencsak eltérő étrenddel rendelkező fajnál (köztük az orángutánoknál, a kacsacsőrű emlősöknél, a hódoknál, a koaláknál és a lamantinoknál) is rábukkantak a tudósok.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?