Ugyanabban a hónapban születtél, mint az anyukád? Nem véletlen!

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a te családodban vagy ismeretségi körödben is van olyan anya-gyermek páros, akik ugyanabban a hónapban születtek, az nem is olyan ritka, mint hinnéd!

Sok családban vannak amolyan szülinapi szezonok; a szülők és a gyerekek is valamelyik évszakban vagy akár azonos hónapban ünnepelnek. Ha azt gondolnád, hogy ez csupán a véletlen műve, és valójában nem is annyira gyakori, tévedsz. Egy nemrégiben közzétett, rendkívül alapos tanulmány szerint több összetevőn múlik, de nagyon is tudatos döntés eredménye lehet. 

Testvérek, akik ugyanabban a hónapban születtek

Spanyol és amerikai kutatók 10 millió születést elemeztek közel 40 év adatait vizsgálva. Az adatokat Spanyolországban az 1980 és 1983, valamint 2016 és 2019 között születettek esetében tekintették át, míg Franciaországban 2000 és 2003, illetve 2010 és 2013 között világra jövő gyermekek születési adatait vizsgálták.

A születési dátumokat, illetve a szülők születésnapját elemezve arra döbbentek rá, hogy nem is annyira ritka, hogy egy gyerek ugyanabban a hónapban látja meg a napvilágot, mint az édesanyja, vagy éppen mindkét szülője.

Merthogy az sem ritka, hogy már a pár tagjai is ugyanabban a hónapban születtek. A hihetetlen mennyiségű adat összehasonlításakor a vártnál 4,6 százalékkal gyakoribb volt, hogy a gyermek ugyanabban a hónapban született, mint az édesanyja, és a korábban megbecsült értékhez képest 12,1 százalékkal többen voltak azok a családok, ahol a testvérek születtek azonos hónapban. 

Gyakori, hogy a testvérek is ugyanabban a hónapban születnek
Fotó: Mike Harrington / Getty Images Hungary

Számít az életmód is

A kutatócsapat tagjai arra jutottak, hogy ennek a jelenségnek társadalmi és biológiai okai is vannak. Azt figyelték meg többek között, hogy azok az anyák, akik felsőfokú iskolát – egyetemen vagy főiskolát – végeztek, általában hajlamosabbak arra, hogy megtervezzék, mikor érkezzen a baba. Ebben az esetben sokszor úgy határoznak, hogy a kicsi tavasszal érkezzen. Az a gyerek, aki pedig olyan családba születik, ahol már diplomás legalább az egyik szülő, valószínűleg saját maga is részt vesz a felsőoktatásban, tehát egy diplomás nő gyermeke esetleg szintén tudatosan tervezi meg majd a terhességet, például tavaszra időzítve a pici világrajöttét.

Az életmód is számít, mikor tudunk könnyebben megfoganni
Fotó: Christopher Hopefitch / Getty Images Hungary

A kutatók ugyanakkor egyfajta életmódbeli meghatározottságot is felfedeztek: a hasonló életmódot folytató szülők ugyanazt adják át a gyerekeiknek, ily módon például az étkezés és az alvási szokások hatással lehetnek a fogamzóképességünkre és arra, hogy mikor tudnak könnyebben megfoganni. 

Különböző országok, más szülési szokások

A kutatás vezetője, dr. Adela Recio Alcaide elmondta, hogy sok egyéb tényező is befolyásolja, hogy mikor szülünk gyereket. Azt figyelték meg az adatok elemzésekor, hogy a különböző hátterű anyák – iskolai végzettség, munkahelyi státusz vagy származás alapján – általában különböző szülési mintázatokat követnek.

Jó eséllyel a diplomás anya diplomás lánya is hasonló döntést fog hozni
Fotó: andresr / Getty Images Hungary

De a tanulmányban ugyanígy vizsgálták, hogy az anya hány évesen hozta világra a gyermeket, milyen társadalmi osztályba tartozott, vagy éppen hányadik volt a kicsi a születési sorrendben. A táblázatok azonban nemcsak az anya és a gyermek, de az apa és a kicsihez korban legközelebb álló testvér születési dátumát is tartalmazta.

Ezáltal az is kiderült, hogy a korábban becsültnél 4,4 százalékkal többen születnek olyan családba, ahol a szülők is azonos hónapban születtek.

A két országot összehasonlítva arra jutottak, hogy egy-egy országban a születés egyfajta mintát követ, és az év egy bizonyos szakaszában több gyermek születik, mint máskor. Ezt nevezik születési szezonalitásnak. 

Ha kíváncsi vagy, mi mindent örökölhetsz még a szüleidtől, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?