5 csalhatatlan jele annak, hogy túlságosan sokat agyalsz

Olvasási idő kb. 3 perc

Állandóan rágódsz valamin, visszapörgeted a múlt eseményeit, és nehezen tudod lecsendesíteni az elmédet? Valószínűleg te is azok közé tartozol, akik hajlamosak túlgondolni a dolgokat.

Számtalan módon rekedhetünk meg a saját gondolatainkban. Előfordulhat, hogy nehezen fejezzük be, amit mondani akarunk, vagy gondolatról gondolatra ugrálhatunk anélkül, hogy bármire is tudnánk összpontosítani. Akár úgy is érezhetjük, hogy gondolataink maguk alá temetnek, nem tudunk kikapcsolni, nincs kiút abból, ami az elménkben zajlik, és az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy tovább rágódunk. Ha valaki hajlamos a túlgondolásra, érdemes figyelni erre az 5 jelre, hiszen az agyalás egy folyamatos stresszállapot, amely készenlétben tartja a testet és az elmét, ami végül tanulási nehézségekhez, kimerültséghez, szorongáshoz, sőt depresszióhoz vezethet.

A túlgondolás akkor jelent problémát, ha a szükségtelenül sok töprengés visszatart a produktív élettől. Ha túlgondoljuk a helyzeteket, túlelemezzük a beszélgetéseket, és túlbonyolítjuk az életüket, nem a jelenben élünk. Megakadályozzuk magunkat az élet élvezetében, hiszen mindig a lehetséges következmények és veszélyek miatt aggódunk, emiatt azt sem tesszük meg, amit igazából szeretnénk. Ez ronthatja teljesítményünket, és végső soron a mentális egészségünket is.

1. Bolhából elefántot

Ha folyton azon jár az eszed, mások mit mondtak, és vég nélkül elemzed a szavaikat, valószínű, hogy túlgondolod a történteket. Lehet, hogy azt mondod magadnak, hogy csak körbejárod minden oldalról a problémát, de a tény, hogy újra és újra egy adott szituációhoz lyukadnak ki a gondolataid, a probléma felnagyításához vezethet, egészen addig, amíg az leküzdhetetlennek nem tűnik. A gondolatok kontrollálhatatlanságának tudata szorongáshoz vezethet, érdemes hát különféle relaxációs technikákkal (autogén tréning, mindfulness) megtanítani lecsendesíteni az elmét.

2. Korábbi beszélgetések újrajátszása

Újra meg újra lejátszod magadban ugyanazokat a párbeszédeket, esetleg még napokkal vagy hetekkel azután is, hogy meghoztál egy döntést? Esetleg már aludni sem tudsz emiatt? Nem meglepő: a túlgondolkozók nehezen tudnak elaludni, hiszen nem tudják kikapcsolni az elméjüket. A folyamatos rágódás és aggódás kevesebb alvást és több álmatlanul eltöltött forgolódást eredményez. Érdemes tudatosítani, hogy ezek nem produktív gondolatok, és az ismétlés helyett inkább a problémamegoldásra fókuszálni.

Az állandó aggodalmaskodás helyett válasszunk inkább valamilyen építő tevékenységet
Fotó: Kathrin Ziegler / Getty Images Hungary

3. Kínos pillanatok

Minél gyakrabban idézzük fel kínos pillanatainkat, annál valószínűbb, hogy szorongunk. Ez ahhoz vezet, hogy teljesen lemerítjük magunkat, és nem leszünk képesek racionális döntéseket hozni. A sok gondolkodás ugyanis nem segít a jó döntések meghozatalában, inkább gátolja azokat. Ha nem tudunk továbblépni, könnyen egy ördögi körben találjuk magunkat. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy ez egy rossz szokás, és inkább elfoglaljuk magunkat valami építő tevékenységgel, jó esély van rá, hogy figyelmünk el fog terelődni.

4. Mi lesz, ha…?

Akiket folyamatosan ez a kérdés foglalkoztat, irreálisan sokat aggodalmaskodnak. Forgatókönyveket gyártanak, igyekeznek felkészülni minden lehetséges eshetőségre, mert félnek valaminek a negatív következményeitől. Rosszabb esetben elkezdenek rettegni a legrosszabb végkifejlet lehetőségétől, amire a legtöbb esetben minimális az esély. Tehát ahelyett, hogy a probléma megoldására vagy pozitív eshetőségekre koncentrálnánk, a probléma kerül a fókuszba. Érdemes a realitások talaján maradni, és elfogadni, hogy nem fogunk tudni mindent megjósolni, ellenben tehetünk azért, hogy legyen önbizalmunk, és elhiggyük: meg fogjuk tudni oldani a helyzetet.

5. Nem vagy jelen a pillanatban

Nem mindig egyszerű a jelenben maradni. Ha folyton azon töprengünk, mi történt a múltban, vagy mi fog történni a jövőben, nem jutunk előbbre. Koncentráljunk tehát inkább az itt és mostra. Akár a mindfulnesst is segítségül hívhatjuk: első lépésként figyeljünk a testérzetekre, próbáljuk meg ellazítani izmainkat, majd nézzük meg, hogyan érzi magát most a testünk! Utána koncentráljunk a légzésünkre, ez lehorgonyozza a figyelmünket a jelen pillanatban. Egyszerre jelen lenni a pillanatban és agyalni gyakorlatilag lehetetlen, tehát a mindfulness egy remek módja annak, hogy kilépjünk az agyalás ördögi köréből.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?