25 évig kutatta a harvardi professzor a tartós kapcsolat titkát: most elárulta, mi kell hozzá

Olvasási idő kb. 2 perc

A Harvard Egyetem szociológus professzora, Arthur Brooks negyed századon át kutatta, mi teszi igazán tartóssá és boldoggá a párkapcsolatokat. A válasza egyszerű, mégis mély: nem a szenvedély, hanem a barátság számít.

Brooks a  The Drive  podcastban beszélt arról, hogy a házasság valódi célja nem a forró romantikázás fenntartása, hanem egy mély, tartós barátság kialakítása.

Idézőjel ikon

A cél, hogy az a személy legyen veled, akit utoljára látsz majd életed végén. Ez a kapcsolat lényege

– mondta. Hozzátette: a hosszú távon boldog párok közös nevezője az, hogy legjobb barátként élnek egymás mellett. Ez az érzelmi biztonság és intimitás kulcsa, és nem baj, ha a szenvedély idővel csillapodik, sőt, ez teljesen normális és fenntarthatóbb is így.

Barátság és szerelem

A professzor figyelmeztetett: a kapcsolat végét jelezheti, ha a párok csak a gyerekek miatt maradnak együtt, vagy ha már régóta nem osztanak meg egymással semmit. Az „üres fészek szindróma” például nem a gyerekek hiánya miatt fáj annyira, hanem azért, mert a házaspár nem tud már mit kezdeni egymással. Ha a közös alap eltűnik, és a beszélgetés helyét csend veszi át, az könnyen végzetessé válhat. Az egyik legerősebb válás-előrejelző az, ha valaki magányosnak érzi magát a kapcsolatban.

Kutatások alátámasztották, hogy a jó kapcsolat alapja a barátság, nem a romantikus vonzalom
Fotó: Camerique / Getty Images Hungary

A tartós kapcsolatok titka, hogy legyenek közös tevékenységek, közös érdeklődési körök, és a párok beszélgessenek mélyebb, filozófiai témákról is, ne csak arról,

Idézőjel ikon

ki vitte le a szemetet vagy ki felejtett el megint bevásárolni.

A professzor szerint közösen olvasott könyvek, sport, vallási szokások is lehetnek ezek a „közös hidak”, amelyek átsegítenek a nehézségeken.

Brooks külön kiemelte: a férfiak különösen veszélyeztetettek, ha elveszítik párjukat, mivel sokan közülük a házasságban elhanyagolják baráti kapcsolataikat. Ezért fontos nem csak párkapcsolatban, hanem azon kívül is fenntartani erős érzelmi kötelékeket, mert a boldog élet titka nem (csak) a szerelem, hanem a szeretetteljes, megbízható, közös élményeken alapuló kapcsolatok sokasága.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy egy kapcsolat mely pontjától megmenthetetlen, figyelmedbe ajánljuk is!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.