Ha ezt csinálod a húszas éveidben, csökken az esély, hogy megéld a 60-at

Olvasási idő kb. 3 perc

Rengeteg időt töltünk a képernyők előtt. Egy új kutatás pedig kimutatta, hogy a húszas éveinkben a tévék, telefonok és számítógépek előtt töltött idő is negatívan befolyásolja az egészségünket.

Magyarországon rengeteg halálesetet okoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente több mint 60 ezren veszítik el miatta az életüket. Ezeknek a jelentős része megakadályozható lenne már a koleszterinszint rendszeres szűrésével és szinten tartásával.

Már fiatalkori viselkedésünkkel nő a szívroham kockázata

Ma már a gyerekek is egyre több időt töltenek a telefonok, számítógépek képernyője előtt, de a felnőtt lakosságnak is magas a képernyőideje. Egy új tanulmány szerint, ha a fiatalkorodban gyakran használod a telefonod, a számítógéped és a tévéd, csökken az esélye annak, hogy megérd a 60 éves kort. A kutatás több mint 4000 fiatal felnőtt egészségét követte több mint 30 éven keresztül, az adatok szerint azoknál, akik a 20-as éveik elején sok időt töltöttek tévénézéssel, nagyobb volt a szívroham esélye.

A túl sok képernyőidő növeli a szívroham kockázatát
Fotó: Pheelings Media / Getty Images Hungary

Azok, akik több időt töltenek képernyő előtt, olyan fontos tevékenységeket hanyagolnak, mint az alvás és a testmozgás. Tehát a tanulmány arra jutott, hogy már fiatalkorban hatással van a túlzott képernyőhasználat a jövőbeli szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélyére, így a képernyőidő csökkentése már fiatalkorban fontos.

Minden óra, amelyet a résztvevők 23 éves korukban tévénézéssel töltöttek, 26 százalékkal magasabb esélyt jelentett a szívbetegség kialakulására a vizsgálat során, valamint 16 százalékkal növelte a szívroham és/vagy a stroke esélyét.

A képernyőidő nem csak fiatalkorban volt veszélyes, a tanulmány szerint a középkorúak minden további napi egy óra tévézése 55 százalékkal növelte a szívkoszorúér-betegség, 58 százalékkal a stroke és 32 százalékkal az általános szívbetegség esélyét.

Mennyi a már kockázatos képernyőidő?

2016-ban vizsgálták, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága átlagosan 11 órát tölt képernyők előtt. A koronavírus miatt elrendelt karantén alatt ez a szám rettentően megugrott, napi 19 órára emelkedett a képernyők előtt töltött idő. A felnőttek körülbelül 30 százaléka állítja, hogy „szinte állandóan” online van.

Nincs mágikus óraszám a felnőttek számára ajánlott képernyőidőre vonatkozóan; azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok képernyőidő káros lehet az egészségre. Egy kutatásban például arra jutottak, hogy akik naponta hat órát vagy annál többet töltöttek képernyő nézésével, azoknál nagyobb volt a depresszió kockázata, egy másik tanulmány szerint pedig a közösségi médiahasználat napi 30 percre korlátozása „jelentős javulást eredményezett a jóllétben”.

Sokan még mindig tévénézéssel töltik az idejüket
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

Még mindig jelentős kockázati tényező a tévénézés

A tévénézés a leggyakoribb szabadidős ülő magatartás még manapság is, hiába terjedtek el egyéb eszközök is. A felnőttek körülbelül 94 százalékának van HD televíziója. A streaming vagy előfizetéses video on-demand szolgáltatások, mint például a Netflix vagy a Disney+, ugyanolyan sok háztartásban voltak jelen, mint a klasszikus tévéadások.

A munkahét 40 órát vesz igénybe, az éjszakai alvás legalább hét óra, ami 49 óra, és ha azt vesszük, hogy minden személyes gondoskodás – például evés, tisztálkodás, öltözködés, ételkészítés – napi még három óra, akkor heti 58 óránk marad minden másra.

Egy olyan személy, aki napi 60 percet fut, de emellett napi 4 órát ül a televízió előtt, fizikailag aktívnak tekinthető az ülő tevékenység mellett is. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitástól függetlenül a megnövekedett tévénézési idő több betegség kockázatát is növeli, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Az ülés egészségre gyakorolt hatásával már több tanulmány is foglalkozott. Az egyik szerint a tévézéssel töltött idő csökkenti az egészséges öregedés esélyét. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.