Ha ezt csinálod a húszas éveidben, csökken az esély, hogy megéld a 60-at

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Rengeteg időt töltünk a képernyők előtt. Egy új kutatás pedig kimutatta, hogy a húszas éveinkben a tévék, telefonok és számítógépek előtt töltött idő is negatívan befolyásolja az egészségünket.

Magyarországon rengeteg halálesetet okoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente több mint 60 ezren veszítik el miatta az életüket. Ezeknek a jelentős része megakadályozható lenne már a koleszterinszint rendszeres szűrésével és szinten tartásával.

Már fiatalkori viselkedésünkkel nő a szívroham kockázata

Ma már a gyerekek is egyre több időt töltenek a telefonok, számítógépek képernyője előtt, de a felnőtt lakosságnak is magas a képernyőideje. Egy új tanulmány szerint, ha a fiatalkorodban gyakran használod a telefonod, a számítógéped és a tévéd, csökken az esélye annak, hogy megérd a 60 éves kort. A kutatás több mint 4000 fiatal felnőtt egészségét követte több mint 30 éven keresztül, az adatok szerint azoknál, akik a 20-as éveik elején sok időt töltöttek tévénézéssel, nagyobb volt a szívroham esélye.

A túl sok képernyőidő növeli a szívroham kockázatát
Fotó: Pheelings Media / Getty Images Hungary

Azok, akik több időt töltenek képernyő előtt, olyan fontos tevékenységeket hanyagolnak, mint az alvás és a testmozgás. Tehát a tanulmány arra jutott, hogy már fiatalkorban hatással van a túlzott képernyőhasználat a jövőbeli szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélyére, így a képernyőidő csökkentése már fiatalkorban fontos.

Minden óra, amelyet a résztvevők 23 éves korukban tévénézéssel töltöttek, 26 százalékkal magasabb esélyt jelentett a szívbetegség kialakulására a vizsgálat során, valamint 16 százalékkal növelte a szívroham és/vagy a stroke esélyét.

A képernyőidő nem csak fiatalkorban volt veszélyes, a tanulmány szerint a középkorúak minden további napi egy óra tévézése 55 százalékkal növelte a szívkoszorúér-betegség, 58 százalékkal a stroke és 32 százalékkal az általános szívbetegség esélyét.

Mennyi a már kockázatos képernyőidő?

2016-ban vizsgálták, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága átlagosan 11 órát tölt képernyők előtt. A koronavírus miatt elrendelt karantén alatt ez a szám rettentően megugrott, napi 19 órára emelkedett a képernyők előtt töltött idő. A felnőttek körülbelül 30 százaléka állítja, hogy „szinte állandóan” online van.

Nincs mágikus óraszám a felnőttek számára ajánlott képernyőidőre vonatkozóan; azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok képernyőidő káros lehet az egészségre. Egy kutatásban például arra jutottak, hogy akik naponta hat órát vagy annál többet töltöttek képernyő nézésével, azoknál nagyobb volt a depresszió kockázata, egy másik tanulmány szerint pedig a közösségi médiahasználat napi 30 percre korlátozása „jelentős javulást eredményezett a jóllétben”.

Sokan még mindig tévénézéssel töltik az idejüket
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

Még mindig jelentős kockázati tényező a tévénézés

A tévénézés a leggyakoribb szabadidős ülő magatartás még manapság is, hiába terjedtek el egyéb eszközök is. A felnőttek körülbelül 94 százalékának van HD televíziója. A streaming vagy előfizetéses video on-demand szolgáltatások, mint például a Netflix vagy a Disney+, ugyanolyan sok háztartásban voltak jelen, mint a klasszikus tévéadások.

A munkahét 40 órát vesz igénybe, az éjszakai alvás legalább hét óra, ami 49 óra, és ha azt vesszük, hogy minden személyes gondoskodás – például evés, tisztálkodás, öltözködés, ételkészítés – napi még három óra, akkor heti 58 óránk marad minden másra.

Egy olyan személy, aki napi 60 percet fut, de emellett napi 4 órát ül a televízió előtt, fizikailag aktívnak tekinthető az ülő tevékenység mellett is. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitástól függetlenül a megnövekedett tévénézési idő több betegség kockázatát is növeli, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Az ülés egészségre gyakorolt hatásával már több tanulmány is foglalkozott. Az egyik szerint a tévézéssel töltött idő csökkenti az egészséges öregedés esélyét. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.