Álmaink megfoghatatlanok, sok esetben ijesztőek lehetnek. De vajon mit jelenthet, ha a múltról álmodunk, egészen bizarr formában? És miért köszönnek vissza rémálmainkban a vizsgák?
Nemrég azt álmodtam, hogy megbuktam a matekérettségimen – sokadszorra az elmúlt időszakban. Elmeséltem pár ismerősömnek is, milyen furcsa érzés volt azzal a tudattal ébredni, hogy közel húsz évvel ezelőtti önmagam teljesen tehetetlen képmásának hittem magam jó pár percen keresztül. Mint kiderült, nem vagyok ezzel egyedül, szinte mindenkinek vannak hasonló álmai életében legalább egyszer.
Kakasszó után megnyílik a lelkünk
Kíváncsi voltam, vajon foglalkoztak-e a jelenséggel korábban, és ha igen, mire jutottak: mi lehet az oka annak, hogy a régi megmérettetéseken való elhasalás rémálomként jelentkezik, akár évtizedekkel később. Felüthettem volna persze az Álmoskönyvet is.
A fekete, kemény borítós olvasmány valószínűleg minden iskolai, és némely otthoni könyvtár része is volt a 90-es években reneszánszát élő ezotériának. Első körben az álmokkal kapcsolatos kutatások között böngésztem, gyanítva, hogy Krúdy talán leghíresebb műve nem igazán álomként tartotta számon a matekérettségin való megbukást a maga korában. Persze azért belenéztem, sem az iskola, sem az érettségi szó nem szerepel benne.
„…a hajnali álom, amely megmarad emlékezetünkben, amelynek magyarázata érdemes. Éjfél után kakasszóra ugyanis: már megtisztul a vér és a szív a »bűnös páráktól«, amelyek az eledel és a mindennapi élet folytán elrekesztik az agyvelőt. Megnyílnak a helyek testünkben, ahol a mi lelkünk és okosságunk nyugszik. A szívünk felejti a bánatot, a mindennapot, és bántódás nélkül álmodik” – írja Krúdy saját művében egy korábbi álmoskönyvre hivatkozva.
Az író által hivatkozott 1756-os Álmos Könyvetske tehát a hajnali, azaz az éjfél utáni álmok magyarázatát javallja. Különösebb jelentősége van az évszaknak is, amelyben álmodtunk. Nyáron a nap közelsége, ősszel az esős éjszaka, télen a havas föld felett bolyongó hold, tavasszal a szél zúgása befolyásolja álmainkat.
Na de mit jelent egy téli, bizarr és a valóságtól teljesen elrugaszkodott témájú álom, ami láthatóan visszatérő motívum sokak életében?
Miért vannak visszatérő rémálmaink?
A visszatérő álmok kérdéskörével számtalan kutatás foglalkozott már, és mint kiderült, ezek között meglepően sok a rémálom. Sokan úgy vélik, ha jóllakottan térünk aludni, nagyobb az esélye annak, hogy valami nyomasztó dolgot álmodunk, azonban erről szó sincs.
A visszatérő álmok nagy valószínűséggel mély élettapasztalatokról vagy egyszerűen csak bizonyos problémákról szólnak, amelyek garantáltan megismétlődnek, hiszen jó eséllyel a személy életéhez és mentális állapotához köthetők. A rémálmok, különösen az ismétlődők hátterében traumák, stressz, szorongás és depresszió állhat.
– nyilatkozta a CNN-nek Deirdre Barrett álomkutató, a Harvard Medical School pszichológiaprofesszora.
Gyakoriak a vizsgával kapcsolatos rémálmok
Érdekes módon a visszatérőnek hitt álmaink egyáltalán nem olyan sokszor ismétlődnek, ellenben olyannyira mélyre hatóak, hogy már két alkalom után azt hihetjük, többször álmodtuk őket. Sokkal inkább jellemzőek gyermekkorban, azonban van, hogy egyes témák felnőttként, évekkel később térnek vissza hasonló formában.
Az iskolával, tanulással kapcsolatos álmok és rémálmok a kutatók szerint meglehetősen gyakoriak. Ez a típusú, komoly stresszhelyzetet okozó álomcsoport még akkor is előjöhet egyeseknél, ha már évek óta nem járnak iskolába.
Kiváltó oka meglehetősen egyszerű: a kudarctól való félelem.
Az álmokban az iskolák általában a tanulás és a személyes fejlődés metaforájaként jelennek meg, és egyszerűen az önfejlesztés vagy új készségek elsajátításának vágyát szimbolizálhatják. Lehetnek nosztalgikusak is – természetesen teljesen egyénfüggő, hogy ki miként reagál ezekre, korábbi élettapasztalatai alapján.
A rémálmok motiválnak?
A Sorbonne kutatói egy nagyszabású vizsgálat keretében jártak utána a vizsgákkal kapcsolatos álmoknak. Több mint 700 leendő orvostanhallgatót kérdezték meg arról, mit álmodtak a felvételit megelőző éjszaka. A válaszadók több mint 60 százaléka álmodott a vizsgáról, és ezeknek több mint 78 százaléka negatív kimenetelű volt. A leggyakrabban elkéstek a vizsgáról, nem találták meg a megfelelő termet, vagy megbuktak álmukban.
Érdekes módon azok a diákok, akik valami rosszat álmodtak a vizsgájukat megelőzően, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik nem.
Úgy vélik, az éles helyzeteket megelőző rossz álmok motiválóan hatnak az emberekre. Vagyis ha álmainkban már előre stresszhelyzetnek vagyunk kitéve, jobban teljesíthetünk a valóságban.
Ez vajon azt jelentené, hogy érdemes egy nagy megmérettetés előtt szándékosan a lehető legrosszabb kimenetelt magunk elé képzelnünk? Bizonyára nem, de ha mégis rosszakat álmodunk – akár egy korábbi, hasonló helyzettel összefüggésben –, immár tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy valószínűleg nagyobb esélyünk van arra, hogy sikerrel vesszük az akadályokat, mint azok, akiket nem foglalkoztat annyira téma, hogy álmodjanak róla.
Ha érdekel, mitől félnek leginkább álmaikban az emberek, kattints ide.
