Több százezer életet menthetne meg, ha befejeznénk az óraállítást

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Évente kétszer bosszankodunk miatta: egyszer tavasszal, amikor elveszítünk egy órát az alvásból, és egyszer ősszel, amikor visszakapjuk. Ám az óraállítás több mint átmeneti kellemetlenség: az életünk is múlhat rajta.

Egy friss kutatás szerint a „kis időcsúsztatásnak” hatalmas egészségügyi következményei lehetnek. A becslések szerint ugyanis az Egyesült Államokban évente több, mint 300 ezer agyvérzéses eset köthető közvetve az óraátállítás okozta biológiai zavarokhoz. 

Egyetlen óra különbség: ennyire lehet veszélyes 

Testünk belső időmérője, a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) pontosan szabályozza, mikor legyünk álmosak, mikor ébredjünk, és hogyan működjenek a hormonjaink, az anyagcserénk vagy akár a szívünk. Ez a belső óra erősen igazodik a fényhez: amikor reggel napfény ér, „beindul” a szervezet, este pedig a sötétség jelzi, hogy ideje pihenni. 

Az óraállítás a természetes cirkadián ritmusunkba is beleszól
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az óraátállítás viszont mesterségesen megbolygatja ezt a finoman hangolt rendszert. A szervezet hirtelen mást tapasztal a környezetéből (sötét reggeleket vagy világos estéket), mint amit a belső órája diktálna. Ez a „cirkadián eltolódás” hasonló ahhoz, mint amikor jetlaget (időzóna-eltolódás okozta fáradtságot) élünk át egy hosszú repülőút után – csak éppen évente kétszer, országos szinten.

A stroke, vagyis az agy vérellátásának hirtelen zavara, gyakran összefügg magas vérnyomással, szívritmuszavarral és érelmeszesedéssel. Az alvásmegvonás és a cirkadián ritmus tartós felborulása mindezeket a kockázati tényezőket rontja: emeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat és terheli a szív-érrendszert.  

Nem csoda, hogy a kutatás szerint az óraátállítás következményei közvetve több százezer stroke-hoz járulhatnak hozzá. 

Százezrek életét pecsételheti meg 

A mostani modellbecslés azt mutatja, hogy ha az Egyesült Államok teljesen elhagyná az óraátállítást, és állandóan a téli, úgynevezett standard időt alkalmazná, évente 306 988 stroke-eset lenne megelőzhető.  

Idézőjel ikon

Nem csak a stroke esetében mutattak ki javulást: az állandó standard idő bevezetése több millió elhízásos esetet is mérsékelne, és általában véve kímélné a szív-érrendszert.

Miért a standard idő a kedvezőbb? 

Sokan azt gondolják, hogy az állandó nyári idő (amikor esténként tovább van világos) lenne a kényelmesebb megoldás. A kutatás szerint azonban ez még mindig rosszabb a szervezet belső órájának, mint a normál, téli idő. A standard idő ugyanis sokkal közelebb áll ahhoz, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott: reggel fény, este sötét. Minél jobban eltérünk ettől a természetes ritmustól, annál nagyobb az egészségkárosodás esélye. 

Természetesen a modell nem tökéletes: sok feltételezést tartalmaz, és nem tud minden egyéni eltérést (például éjszakai műszakot, eltérő életmódot) figyelembe venni. Mégis erősen jelzi, hogy az óraátállítás nem pusztán kényelmetlenség.  

Komoly közegészségügyi probléma, amely évente emberek százezreinek életét befolyásolhatja. 

Az óraátállítás eltörléséről évek óta zajlik a vita Európában és az Egyesült Államokban is. Ez a kutatás új érveket hoz: nemcsak a jobb közérzetről vagy a munkahatékonyságról van szó, hanem egészségügyi kiadásokról, sőt, emberi életekről is. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el azt is, miért rossz, ha 7 óránál kevesebbet alszol.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.