Több százezer életet menthetne meg, ha befejeznénk az óraállítást

Olvasási idő kb. 2 perc

Évente kétszer bosszankodunk miatta: egyszer tavasszal, amikor elveszítünk egy órát az alvásból, és egyszer ősszel, amikor visszakapjuk. Ám az óraállítás több mint átmeneti kellemetlenség: az életünk is múlhat rajta.

Egy friss kutatás szerint a „kis időcsúsztatásnak” hatalmas egészségügyi következményei lehetnek. A becslések szerint ugyanis az Egyesült Államokban évente több, mint 300 ezer agyvérzéses eset köthető közvetve az óraátállítás okozta biológiai zavarokhoz. 

Egyetlen óra különbség: ennyire lehet veszélyes 

Testünk belső időmérője, a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) pontosan szabályozza, mikor legyünk álmosak, mikor ébredjünk, és hogyan működjenek a hormonjaink, az anyagcserénk vagy akár a szívünk. Ez a belső óra erősen igazodik a fényhez: amikor reggel napfény ér, „beindul” a szervezet, este pedig a sötétség jelzi, hogy ideje pihenni. 

Az óraállítás a természetes cirkadián ritmusunkba is beleszól
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az óraátállítás viszont mesterségesen megbolygatja ezt a finoman hangolt rendszert. A szervezet hirtelen mást tapasztal a környezetéből (sötét reggeleket vagy világos estéket), mint amit a belső órája diktálna. Ez a „cirkadián eltolódás” hasonló ahhoz, mint amikor jetlaget (időzóna-eltolódás okozta fáradtságot) élünk át egy hosszú repülőút után – csak éppen évente kétszer, országos szinten.

A stroke, vagyis az agy vérellátásának hirtelen zavara, gyakran összefügg magas vérnyomással, szívritmuszavarral és érelmeszesedéssel. Az alvásmegvonás és a cirkadián ritmus tartós felborulása mindezeket a kockázati tényezőket rontja: emeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat és terheli a szív-érrendszert.  

Nem csoda, hogy a kutatás szerint az óraátállítás következményei közvetve több százezer stroke-hoz járulhatnak hozzá. 

Százezrek életét pecsételheti meg 

A mostani modellbecslés azt mutatja, hogy ha az Egyesült Államok teljesen elhagyná az óraátállítást, és állandóan a téli, úgynevezett standard időt alkalmazná, évente 306 988 stroke-eset lenne megelőzhető.  

Idézőjel ikon

Nem csak a stroke esetében mutattak ki javulást: az állandó standard idő bevezetése több millió elhízásos esetet is mérsékelne, és általában véve kímélné a szív-érrendszert.

Miért a standard idő a kedvezőbb? 

Sokan azt gondolják, hogy az állandó nyári idő (amikor esténként tovább van világos) lenne a kényelmesebb megoldás. A kutatás szerint azonban ez még mindig rosszabb a szervezet belső órájának, mint a normál, téli idő. A standard idő ugyanis sokkal közelebb áll ahhoz, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott: reggel fény, este sötét. Minél jobban eltérünk ettől a természetes ritmustól, annál nagyobb az egészségkárosodás esélye. 

Természetesen a modell nem tökéletes: sok feltételezést tartalmaz, és nem tud minden egyéni eltérést (például éjszakai műszakot, eltérő életmódot) figyelembe venni. Mégis erősen jelzi, hogy az óraátállítás nem pusztán kényelmetlenség.  

Komoly közegészségügyi probléma, amely évente emberek százezreinek életét befolyásolhatja. 

Az óraátállítás eltörléséről évek óta zajlik a vita Európában és az Egyesült Államokban is. Ez a kutatás új érveket hoz: nemcsak a jobb közérzetről vagy a munkahatékonyságról van szó, hanem egészségügyi kiadásokról, sőt, emberi életekről is. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el azt is, miért rossz, ha 7 óránál kevesebbet alszol.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.