Több százezer életet menthetne meg, ha befejeznénk az óraállítást

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Évente kétszer bosszankodunk miatta: egyszer tavasszal, amikor elveszítünk egy órát az alvásból, és egyszer ősszel, amikor visszakapjuk. Ám az óraállítás több mint átmeneti kellemetlenség: az életünk is múlhat rajta.

Egy friss kutatás szerint a „kis időcsúsztatásnak” hatalmas egészségügyi következményei lehetnek. A becslések szerint ugyanis az Egyesült Államokban évente több, mint 300 ezer agyvérzéses eset köthető közvetve az óraátállítás okozta biológiai zavarokhoz. 

Egyetlen óra különbség: ennyire lehet veszélyes 

Testünk belső időmérője, a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) pontosan szabályozza, mikor legyünk álmosak, mikor ébredjünk, és hogyan működjenek a hormonjaink, az anyagcserénk vagy akár a szívünk. Ez a belső óra erősen igazodik a fényhez: amikor reggel napfény ér, „beindul” a szervezet, este pedig a sötétség jelzi, hogy ideje pihenni. 

Az óraállítás a természetes cirkadián ritmusunkba is beleszól
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az óraátállítás viszont mesterségesen megbolygatja ezt a finoman hangolt rendszert. A szervezet hirtelen mást tapasztal a környezetéből (sötét reggeleket vagy világos estéket), mint amit a belső órája diktálna. Ez a „cirkadián eltolódás” hasonló ahhoz, mint amikor jetlaget (időzóna-eltolódás okozta fáradtságot) élünk át egy hosszú repülőút után – csak éppen évente kétszer, országos szinten.

A stroke, vagyis az agy vérellátásának hirtelen zavara, gyakran összefügg magas vérnyomással, szívritmuszavarral és érelmeszesedéssel. Az alvásmegvonás és a cirkadián ritmus tartós felborulása mindezeket a kockázati tényezőket rontja: emeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat és terheli a szív-érrendszert.  

Nem csoda, hogy a kutatás szerint az óraátállítás következményei közvetve több százezer stroke-hoz járulhatnak hozzá. 

Százezrek életét pecsételheti meg 

A mostani modellbecslés azt mutatja, hogy ha az Egyesült Államok teljesen elhagyná az óraátállítást, és állandóan a téli, úgynevezett standard időt alkalmazná, évente 306 988 stroke-eset lenne megelőzhető.  

Idézőjel ikon

Nem csak a stroke esetében mutattak ki javulást: az állandó standard idő bevezetése több millió elhízásos esetet is mérsékelne, és általában véve kímélné a szív-érrendszert.

Miért a standard idő a kedvezőbb? 

Sokan azt gondolják, hogy az állandó nyári idő (amikor esténként tovább van világos) lenne a kényelmesebb megoldás. A kutatás szerint azonban ez még mindig rosszabb a szervezet belső órájának, mint a normál, téli idő. A standard idő ugyanis sokkal közelebb áll ahhoz, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott: reggel fény, este sötét. Minél jobban eltérünk ettől a természetes ritmustól, annál nagyobb az egészségkárosodás esélye. 

Természetesen a modell nem tökéletes: sok feltételezést tartalmaz, és nem tud minden egyéni eltérést (például éjszakai műszakot, eltérő életmódot) figyelembe venni. Mégis erősen jelzi, hogy az óraátállítás nem pusztán kényelmetlenség.  

Komoly közegészségügyi probléma, amely évente emberek százezreinek életét befolyásolhatja. 

Az óraátállítás eltörléséről évek óta zajlik a vita Európában és az Egyesült Államokban is. Ez a kutatás új érveket hoz: nemcsak a jobb közérzetről vagy a munkahatékonyságról van szó, hanem egészségügyi kiadásokról, sőt, emberi életekről is. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el azt is, miért rossz, ha 7 óránál kevesebbet alszol.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.