Ekkor folyósítják a legutolsó nyugdíjat: sokan tudják rosszul

Olvasási idő kb. 2 perc

Attól is függ, hogy egy elhunyt utolsó nyugdíjával kapcsolatosan mi a teendő, hogy a haláleset Magyarország területén, vagy külföldön következett-e be.

Akár várható, akár váratlan egy idős szerettünk halála, teljes mértékben nem lehet arra felkészülni – és ez igaz az anyagiakra is. Az utolsó költségek rendezésében sok családban segít, ha tudjuk, meddig jár nyugdíj – ennek feltételeit gyűjtötte össze a Pénzcentrum.

Amennyiben Magyarországon hal meg a nyugdíjas, a központi elektronikus anyakönyvi rendszerben is rögzítik ezt a tényt. A Magyar Államkincstár is megkapja az adatokat, tehát nem kell a hozzátartozóknak semmilyen platformon lemondaniuk a nyugdíjat. Külföldi elhalálozásnál ugyanakkor 15 napon belül van bejelentési kötelezettség, melynek házastárs, gyermek, unoka, örökös, testvér vagy még életben levő szülő is eleget tehet.

Idézőjel ikon

Papíron, postai úton vagy bizonyos esetekben online is intézhető ez.

Az utolsó havi nyugdíj szabályait érdemes megismerni
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Ezt kell tenni az utolsó nyugdíj felvételéhez

A MÁK azt nem veszi figyelembe, a hónap hányadik napján történt a haláleset, erre a hónapra mindenképp jár a teljes havi, utolsó nyugdíj. Ha úgy hunyna el valaki, hogy az adott havi nyugdíjat még nem kapta meg, a családtagok nyomtatványon igényelhetik azt: a „Kérelem a jogosult halála esetén fel nem vett ellátás kifizetéséhez” űrlap segít ebben.

13. havi nyugdíjat akkor folyósítanak elhunyt után, ha a haláleset februárban következik be, és az előző évben legalább egy napot volt nyugdíjas az érintett. Januári elhalálozásánál nem utalható ki ez a járandóság a tárgyévre.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.