Sokan nem tudják, hogy több nyugdíjat kaphatnak, ha ezeknek a feltételeknek megfelelnek

Olvasási idő kb. 1 perc

Azok az idősek, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 120 ezer forintot, jogosultak lehetnek az ellátás méltányosságból történő emelésére.

A Pénzcentrum beszámolója szerint azok részesülhetnek a 3-8 ezer forint közötti emelésben, akik:

  • nyugellátásban részesülnek, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál idősebbek;
  • megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasok;
  • özvegyi nyugdíjasok, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak;
  • árvaellátásban részesülő személyek.

Az emelés azoknak járhat, akiknek nyugdíja és más rendszeres pénzjuttatása összesen nem haladja meg a 120 ezer forintot – derül ki a Magyar Államkincstár tájékoztatásából. Az összeghatár egészen 2023-ig 90 ezer forint volt. Az igényléshez a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez” elnevezésű űrlapot kell beadni.

Azok jogosultak az emelésre, akiknek nagyon alacsony a nyugdíjuk
Fotó: svetikd / Getty Images Hungary

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban 423 ezer ember kapott 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, egy évvel korábban, 2022-ben ez a szám még 806 ezer volt.

Az emelésben nem részesülhet az, akinél a nyugdíj megállapítása (vagy a méltányossági nyugdíjemelés) óta még nem telt el 3 év. Azok sem kaphatnak pluszpénzt, akik bentlakásos intézményben vagy javítóintézetben élnek, akik otthont nyújtó ellátásban részesülnek, illetve azok, akik előzetes letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztésüket töltik.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Világjárvánnyal fenyeget a hantavírus? Ebben hasonlít a COVID-ra

A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.

Életem

Így használják ki a jó euróárfolyamot a szemfüles magyarok

A kedvező euróárfolyam miatt egyre több magyar dönt úgy, hogy a határ menti szlovákiai üzletekben intézi el a nagybevásárlást. Ez a trend nem véletlen, hiszen a forint erősödésével és a kinti akciókkal komoly pénzeket takarítanak meg a magyar családok.

Önidő

Ki kinek a fia? Magyar királyi kvíz

A történelem folyamán ezer év alatt öt nagy dinasztia adta Magyarország királyait. Bár a legtöbbet biztosan fel tudod sorolni, de azzal is tisztában vagy, ki kinek a fia volt?

Mindennapi

Újabb város érintett az azbesztszennyezésben: parkolóban bukkantak a veszélyes anyag nyomára

Azbesztet mutattak ki Sopronban egy forgalmas parkolóban és egy lakópark építkezésén kihelyezett kőzúzalékban a Greenpeace munkatársai által végzett mintavétel során. A környezetvédő szervezet tájékoztatása szerint azért volt szükség a vizsgálatra, mert a nyugat-magyarországi azbesztbotrány részeként felmerült a gyanú, hogy magánberuházások keretében is szennyezett anyag kerülhetett a közterületek közelébe.