Nők a csúcson: Maurer Dórát rekordáron ütötték le

Olvasási idő kb. 2 perc

Maurer Dóra 3-ból 5 című installációja életműrekordot jelentő, 31 millió forintos áron cserélt gazdát a Virág Judit Galéria háború utáni és kortárs művekből rendezett aukcióján, míg a legdrágább élő magyar művész rangsorát is vezető Bak Imre Sávok I. című alkotása 30 millió forintért kelt el.

A Virág Judit Galéria Háború utáni és kortárs művek aukciójának eredményei is alátámasztják azt a világszerte jellemző tendenciát, hogy a kortárs művészek ára minden idők legmagasabb szintjére emelkedett. Az Artprice 2021-es The Contemporary Art Market Report kiadványa is kiemeli: jelenleg ez a legdinamikusabb és legjövedelmezőbb része a műtárgypiacnak. Ahogy az elmúlt időszakban mindig, a mostani árverésen is születtek életműrekordok: Maurer Dóra 1937-es 3-ból 5 című installációja 12 millió forintos árról indulva 31 millió forintért, Lantos Ferenc Kontraszt 3 című képe pedig 12 millió forintért kelt el.

Fotó: Maurer Dóra: 3-ból 5 című installációja. Kép: Virág Judit Galéria

2021 első felének aukciós eredményei alapján Bak Imre vezeti a Top 10 legdrágább, élő magyar művész rangsorát. Az aukción 30 millió forintért vásárolták meg hard-edge korszakának egyik legkorábbi darabját, a Sávok I. című művét, Charme című alkotását pedig 22 millió forintért.

Lakner László nyolcvanas-kilencvenes évek folyamán készült, úgynevezett szám-képei az avantgárd költő, Paul Celan művészetére reflektálnak. A sorozat most aukcióra bocsátott Számok (1989-1991) című darabjáért 16 millió forintnál koppant a kalapács.

A legdrágább nem élő magyar művészek rangsorának élén – 2021 első felére vonatkozó aukciós eredmények alapján – Vasarely Victor és Hantai Simon állnak. A mostani aukción a kikiáltási ár duplájáért, 20 millió forintért kelt el Hantai Simon Cím nélküli festménye, amit feltehetően az 1950-es évek elején készített, míg Vasarely Victor Vega csillagképek című 8 db szitanyomatáért 1,3 millió forintot fizettek.

Fajó János két kiemelkedő műalkotása is kalapács alá kerül. 9,5 millió forintért vásárolták meg 1989-es, fekete, kék és sárga geometrikus formákból összeállított, konkáv nyolcszög alakú Formázott Vászon VI. című monumentális olajfestményét. Míg korai op-artot idéző, Vonalak negatívban (piros) című művéért 8 millió forintot fizettek.

Fotó: Virág Judit Galéria

A Háború utáni és kortárs művek árverésén 128 műalkotásra lehetett licitálni. A kimagasló érdeklődés mellett zajló eseményen a licitek személyesen a Budapest Kongresszusi Központban, valamint telefonon, vételi megbízás útján és a galéria saját online rendszerén keresztül érkeztek, nemcsak Magyarország teljes területéről, hanem többek között Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából és Franciaországból is követték.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.