Gyerekkorban az ember átlagosan négyszázszor nevet egy nap, ám ezzel szemben felnőttkorra ez a szám átlagosan 15-re csökken, holott éppen felnőttkorban lenne nagy szükség az egészség effajta védelmére. Igen, a nevetés nemcsak arra jó, hogy az ebédszünet jobb hangulatban teljen, hanem valóban hat az egészségünkre. Ideje tehát megnézni hatvanadszorra is a Jóbarátokat, vagy többet lenni azokkal az ismerőseiddel, akiktől mindig jókedved lesz.
A nevetés bizonyítottan erősíti az immunrendszert. Egy londoni kutatás szerint – mely öt éven át figyelt meg ötezer embert – azok az emberek, akik vidámak, és elmondásuk szerint sokat nevetnek, tizedannyiszor lesznek betegek, mint azok, akik rosszabb hangulatban élik a mindennapjaikat. A testük védekezőrendszere erősebbé válik, ezáltal sokkal hatékonyabban áll ellen a betegségeknek.
A nevetésnek két fajtája van, és meglepő, de nem csak az emberek esetében tudjuk megkülönböztetni a nevetésnek ezt a két típusát. A csimpánzok is képesek direkt nevetni, hogy csatlakozhassanak egy már jól szórakozó csimpánzcsoporthoz, de a spontán kacagás sem áll tőlük távol, ha valami igazán vicces dolgot tapasztalnak.
A nevetés legfőbb egészségügyi előnyei
A nevetés segíthet leküzdeni a stresszt, kötődni és kapcsolódni másokhoz, valamint javítani az egészségünket. Néhány módja annak, hogy több nevetést beépítsünk a mindennapi életbe, például a vicces barátokkal való lógás, a vígjátékok vagy akár a vicces macskavideók megtekintése és a nevetőjóga.
De mi értelme nevetni?
Sabrina Romanoff, a Lenox Hill Kórház klinikai pszichológusa azt mondja, hogy a nevetés kiskortól kezdve számos fontos funkciót hordoz a mindennapi életben. Valójában a nevetés már 3-4 hónapos csecsemőknél is megfigyelhető.
„A nevetés elengedhetetlen eszköz a stressz leküzdéséhez, a kötődéshez és a másokhoz való csatlakozáshoz, valamint az egészség javításához”
– mondja Romanoff. „Gyakran természetesnek vesszük ezeket a hatásokat, és jobban oda kell figyelnünk a nevetés erőteljes hatására, hogy ezeket az előnyöket gyakrabban hasznosíthassuk és irányíthassuk a mindennapi életben.”
Miért nevetnek az emberek?
A nevetés olyan szociális viselkedés, amely többnyire akkor történik, amikor másokkal vagyunk együtt. Romanoff szerint ennek az az oka, hogy a nevetés jelként szolgál a társadalmi kapcsolatokhoz és a kapcsolatteremtéshez.
Egy 2013-as tanulmány szerint a humor és a nevetés fontosak ahhoz, hogy jó első benyomást keltsünk valakiben, akivel még soha nem találkoztunk. A nevetés az idegenekkel való kapcsolat megkönnyítéséhez is kapcsolódott – erősítheti a társadalmi kötődést, és ezáltal vonzóbbá tehet téged mások számára.
„A nevetésnek vannak csoportos hatásai is, mivel a nevetés inkább társadalmi helyzetekre, semmint konkrét tartalomra reagál” – hangsúlyozza Romanoff. Egy 2004-es cikk szerint az emberek 30-szor nagyobb valószínűséggel nevetnek csoportosan, mint önmagukban.
Számos tényező, köztük a nyelv és a spiritualitás fejlődése ösztönözhette az embereket a humor létrehozásához szükséges összetett kognitív folyamatok fejlesztésére. Egy 2015-ös tanulmány összefüggést talált az 5-HTTLPR gén egy változata és a pozitívabb megnyilvánulások, például a mosolygás és a nevetés között. Ez arra utal, hogy a pozitív érzelmek genetikai összetevővel bírnak, bár további kutatásokra van szükség a témában.
Néhány embercsoport hajlamos többet nevetni, mint mások. Joseph Mosquera, az RxSaver orvosszakértője szerint a felnőttek közel sem nevetnek olyan gyakran, mint a gyerekek.
Julian Lagoy, a Community Psychiatry pszichiátere azt mondja, hogy a stressz hozzájárulhat ehhez az egyenlőtlenséghez. Az a gyerek, akinek minimális kötelezettségei vannak, nagyobb valószínűséggel élvezi az életét és nevet, mint egy középkorú felnőtt. A 40 év körüliek nagyobb valószínűséggel keményen dolgoznak, hogy eltartsák családjukat, és stresszesebbek lehetnek, így kevesebbet nevetnek.
Lagoy azt is mondja, hogy egyes kultúrák hajlamosabbak a nevetésre. Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy a keletiek kisebb valószínűséggel vélekednek kedvezően a humorról, mint a nyugatiak, és kevésbé valószínű, hogy a humort használják megküzdési mechanizmusként.
Milyen előnyei vannak a nevetésnek?
A nevetés rengeteg egészségügyi előnnyel jár. Ezen előnyök közül sok, köztük a stresszcsökkentés és az immunrendszer erősítése, a jó közérzetet okozó vegyi anyagok puszta mennyiségével jár együtt, amelyeket az agy nevetés közben bocsát ki. Ezek a következők:
Szerotonin: hangulatjavító hormon az agyban, amely a nyugalom és a boldogság érzését kelti. Az alacsony szerotoninszint a depresszióhoz és a szorongáshoz kapcsolódik.
Oxitocin: Ennek a neuropeptidnek a felszabadulása elősegíti a társadalmi kötődést a család és a jelentősebb személyek között. Az oxitocinról kimutatták, hogy fokozza az együttműködést és a csapatmunkát.
Dopamin: Ez a vegyület részt vesz az élvezetben és a jutalomban. A nevetés révén a dopamin felszabadulása is segít a szorongás csökkentésében.
Endorfinok: Mosquera azt mondja, hogy az endorfinok elősegítik a pozitív érzéseket és az ellazulást – ugyanazok a vegyszerek, amelyek a futók flow-ját okozzák. Az endorfin által közvetített opioid hatás révén a nevetés segíthet enyhíteni a fizikai fájdalmat.
Mosquera szerint a nevetés olyan folyamat, amely közvetve segíti a stresszes immunrendszert. Egy 2020-as kis tanulmány szerint a nevetés növelheti a természetes gyilkos sejtek számát a szervezetben, ezek olyan fehérvérsejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a vírusok és baktériumok elleni védekezésben.
A nevetés egy miniedzéssel is felér. Egy kis 2006-os tanulmány 45 résztvevő pulzusát rögzítette, akik 10 perces vígjátékokat néztek. A kutatók megmérték testösszetételüket, és úgy találták, hogy a valódi nevetés akár 20%-kal növeli a pulzusszámot, és akár 40 kalóriát is elégethet egy 10-15 perces nevetés alatt.
Mit tehetsz, hogy többet nevess?
A nevetés gyakorlása eleinte erőltetettnek tűnhet, de még így is működik a stressz csökkentésében. Íme néhány kipróbálható módszer, amelyek segítségével többet nevethetsz:
Nevetésjóga: Az egyik módja annak, hogy több nevetést beépítsünk a mindennapi életbe, a nevetőjóga. A jóga ezen formája hosszan tartó önkéntes nevetésből, tapsolásból és mély hasi légzési technikákból áll. Egy kis 2014-es kutatás szerint a nevetőjóga hatékonyan csökkentette a szorongást és a stresszt, valamint javította a hangulatot a résztvevőknél.
Lógj vicces barátokkal: mivel a nevetés fontos a társas kapcsolatok kiépítésében, Lagoy azt tanácsolja, legyünk inkább a vicces és játékos barátokkal, miközben kerüljük a gyakran negatív vagy mérgező egyéneket.
Nézz meg egy vígjátékot: azok számára, akik jobban szeretik az egyedüllétet, a kedvenc sitcom bekapcsolása, egy vicces képregény olvasása szintén javíthatja a hangulatot, valamint feldobhatja az energiaszintet és hangulatot a szakember szerint is.
Ne félj magadon nevetni: az is segíthet, ha magadon kacagsz egyet. Romanoff azt mondja, hogy az emberek hajlamosak elfojtani a nevetésüket nyilvánosan, mert attól félnek, hogy ostobának tűnnek.
„Ne félj nevetni és akár egy kicsit gúnyolódni magadon”
– javasolja a szakember, hozzátéve: „Ne légy mindig negatív, és ne foglalkozz a negatívumokkal, próbálj inkább gyerek lenni, nevetve a hétköznapi dolgokon, és élvezni az élet apró, vidám pillanatait.”
A nevetés a legjobb gyógyszer? Bár Lagoy nem tekinti a nevetést mindenre gyógyírnak, úgy véli, hogy a nevetés egészségre gyakorolt hatása miatt mindenképpen megéri egy kicsit tudatosabbnak lenni a témában.
