Így festett az első mobiltelefon 1973-ban: nem véletlenül hívták téglának

Olvasási idő kb. 1 perc

Az első mobiltelefont nem tudnád egész nap görgetni, nemcsak azért, mert ekkor még nem lehetett rajta internetezni, hanem mert tartani sem bírtad volna, hiszen egy kilót nyomott.

1973-ban építette meg Martin Cooper – aki akkoriban a Motorola vezető mérnöke volt – az első mobiltelefont, ami egy téglaméretű készülék volt. Az első hívást Manhattanben a járdán állva kezdeményezte, a címzettje az egyik versenytársa volt, akivel a technológia fejlesztéséért vetélkedett. 

Ez volt a világ első mobiltelefonja

Hónapokkal az első hívás előtt a Motorola azon versenyzett a Bell Labs-szel, az AT&T legendás kutatócsoportjával, hogy mobiltelefont építsen. 

Az első hívás, amelyet Cooper intézett, így hangzott:

Idézőjel ikon

„Egy mobiltelefonról hívlak, de egy valódi mobiltelefonról – egy személyes, kézi, hordozható mobiltelefonról.”

Az első mobil több mint 1 kilót nyomott, nem véletlenül kapta a tégla becenevet. Az akkumulátora nagyjából 30 percig bírta, ehhez 10 órán át kellett tölteni.

A mobiltelefonok a hétköznapi emberek számára csak egy évtizeddel később váltak elérhetővé. Igazán csak az 1990-es években kezdtek a készülékek szélesebb körben elterjedni, mivel ekkora csökkent jelentősen a mérete, és sokkal felhasználóbarátabb lett.

Az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány hibát, amellyel tönkreteszed a telefonod.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?