„Mára már közismert az a mondás, miszerint
a jog nem tudása nem mentesít jogkövetkezmények alól”
– kezdi ifj. dr. Zolnay Zsolt bűntetőjogász. „Természetesen a jogalkotó nem várja el az állampolgártól, hogy minden jogszabályt ismerjen, azt azonban igen, hogy tisztában legyen vele, ha egy adott cselekedet egy kicsit is veszélyes a társadalomra.”
Vagyis, nem árt tudni, hogy sejtéseinkkel ellentétben mikor nem vétünk a Btk. ellen, amikor azt hisszük, és mikor hajtunk végre törvénybe ütköző cselekedetet, amikor fogalmunk sincs róla. Ifjabb dr. Zolnay Zsolt büntetőjogász segített összegyűjteni néhány említésre érdemes cselekményt.
Amiről nem is gondolnánk, hogy komoly büntetést von maga után
„Hogy egy "apróságnak" tűnő tettel kezdjük, azoknak például, akiknek telefonbetyárkodni támadna kedve – sajnos van ilyen –, és viccesnek szánt, ám valótlan bejelentést tesznek a segélyhívónál, érdemes tudniuk, hogy a hatóság félrevezetésének vétségét követik el, ami 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – hívja fel figyelmünket a jogász.
„Azt is kevesen tudják, hogy a jelszóval védett wi-fi-hálózatra történő jogosulatlan csatlakozás információs rendszer megsértésének minősül és szintén 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – adja tudtunkra a jogtudós, hozzátéve: „Ugyancsak az információs rendszer megsértésének minősített esete valósul meg, amikor a feltörekvő diák a tanári asztalon hagyott laptopon keresztül az iskolai tanulmányi rendszerben átírja a jegyét”
„Az a diák, aki az iskolai bizonyítványában írja át a jegyeit a szülői szigor kínos következményeinek elkerülése érdekében, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető közokirat-hamisítást követ el, ami persze csak 14 éves kortól büntetendő” – jegyzi meg ifj. dr. Zolnay Zsolt.
Letöltés, feltöltés: mikor érdemeljük ki a büntetést?
„Aki torrentezett már, könnyen hihette, hogy tette bűncselekmény: filmek, zenék és videójátékok millióihoz ingyen hozzáférni nem tűnik túl legálisnak” – ismeri el a büntetőjogász. „Azonban a hatályos Büntető törvénykönyv ezzel összefüggésben megengedőbb. Vonatkozó paragrafusaiból leginkább két dolog következik: az egyik, hogy a magáncélú letöltés megengedett, amennyiben az nem irányul haszonszerzésre. Másrészt, a letöltés ugyan nem, de a feltöltés már a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűncselekményét valósítja meg.”
Meghatalmazás aláírása más helyett: mikor jár érte büntetés?
„Aki írt már alá a párja vagy rokona helyett meghatalmazást, az ezzel önmagában még nem követett el bűncselekményt. Az aláírás pillanatában legalábbis nem valósít még meg bűncselekményt, mivel a törvény kizárólag a hamis magánokirat felhasználását (például társasházi közgyűlésen történő felmutatás) rendeli büntetni, méghozzá 1 évig terjedő szabadságvesztéssel. Tehát, csak onnantól bűncselekmény, ha ezt fel is használják” – pontosít a jogász.
Cserbenhagyás és segítségnyújtás elmulasztása
„Gyakori közlekedési bűncselekménynek számít a cserbenhagyás, amelyet nem árt elhatárolni a segítségnyújtás elmulasztásától” – segít tisztán látnunk ifj. dr. Zolnay Zsolt. „A cserbenhagyás már önmagában megvalósul, amikor az érintett jármű vezetője nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy fenyegeti-e életét testi épségét közvetlen veszély. Ez 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A segítségnyújtás elmulasztásának tényállását büntetőtörvénybe iktatásával a jogalkotó
az általános meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget mindenkire kiterjeszti, tehát ezen kötelezettségek nem csak a balesetben résztvevő járművek utasait terhelik.
Ezen kötelezettségek magukban foglalják, hogy a balesettel érintett személy tiltakozása, kifejezett kérése ellenére is szakszerű segítséget kell hívni, hiszen a jogalkotó nem tekinti a szakképesítés nélküli átlagembert kompetens személynek annak eldöntésére, hogy szükséges-e például mentőt hívni. Főszabály szerint ez tehát minden baleset esetén kötelező. A segítségnyújtási kötelezettség magában foglalja, hogy a veszély elhárítása során kisebb sérülést, anyagi károsodást és személyi érdeksérelmet (pl. színházi előadás lekésése) a segítséget nyújtó fél köteles tűrni, azonban például a vízben fuldoklót akkor sem köteles kimenteni, ha tud úszni, hiszen köztudott, hogy ez az életének kockáztatásával járna. Segítségnyújtás elmulasztása esetében a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
Ha a jogi pálya és a régi ügyvédek élete is érdekel, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés