Ebben a vármegyében keresnek a legkevesebbet a magyarok

Olvasási idő kb. 2 perc

A Gazdaságkutató Intézet friss elemzése szerint 2024-ben tovább nőttek a nettó keresetek Magyarországon, ám a települések közötti különbségek továbbra is látványosak maradtak.

Országos szinten az átlagos nettó munkajövedelem 474 ezer forintra emelkedett, ami 13,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest – írja a Pénzcentrum.

A magyarok keresete összességében nőtt

A legmagasabb bérek továbbra is Budapesten jellemzők, ahol az átlagos nettó kereset elérte a 606 ezer forintot, ugyanakkor a bérnövekedés üteme itt volt a legvisszafogottabb,12 százalékos.

Nőtt a magyarok nettó keresete 2024-ben, de települési nagy különbségekkel
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

A vármegyeszékhelyeken és vármegyei jogú városokban 504 ezer forintos átlagot találtak, míg a kisebb városokban 456 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 407 ezer forint volt az átlagos nettó jövedelem. Az utóbbi településtípusokban gyorsabban emelkedtek a bérek, átlagosan 14 százalékkal.

A számok ugyanakkor jól mutatják a területi különbségeket: a fővárosi átlagkereset közel 50 százalékkal magasabb a községekben mértnél, és mintegy 20 százalékkal haladja meg a vármegyei jogú városok szintjét.

Itt a legrosszabb, és itt a legjobb

Vármegyei bontásban Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem, míg Pest vármegye végzett az élen.

A legjobban fizető térségek Budapest, Győr, Paks és Székesfehérvár környékén koncentrálódnak, miközben a dél-nyugati és az észak-keleti régiók kisebb települései továbbra is lemaradásban vannak.

A GKI arra is felhívja a figyelmet, hogy a budapesti béradatok torzíthatnak, mivel sokan a fővárosban dolgoznak, de vidéki lakcímmel rendelkeznek, így jövedelmük a nem a budapesti statisztikákban jelenik meg.

Bár a kisebb, alacsonyabb jövedelmű térségekben látványosabb volt a százalékos bérnövekedés – elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt –, a legnagyobb összegű emelkedések továbbra is a gazdaságilag erősebb városokban és azok vonzáskörzetében jelentkeztek.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.