A magány mára a modern világ egyik legsúlyosabb mentális és fizikai problémájává vált, a legfrissebb adatok szerint minden hatodik embert érint. Komoly kockázatot jelent az egészségre és a jóllétre egyaránt, évente több mint nyolcszázezer halálesethez köthető világszerte.
Erre a világszerte tapasztalható, csendes járványra a WHO hívja fel a figyelmet.
A magány nem pusztán egy múló érzés
A magány tartós állapot is lehet, amely hosszú távon megbetegíti a testet és a lelket. A WHO szerint a társas kapcsolatok hiánya évente több százezer korai halálesettel hozható összefüggésbe, ami azt jelzi, hogy a probléma a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló mértékben terheli az egészségügyi rendszereket.
A WHO kiemeli, hogy a magány és a társas elszigeteltség nem csak az idősekre jellemző.
Egyre több fiatal is szenved tőle, különösen azok, akik úgy érzik, hogy a digitális világ ellenére sem tudnak valódi kapcsolatokat kialakítani.
A jelenség nem csupán lelki következményekkel jár. A magány növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szorongás és a depresszió kockázatát, sőt a kognitív hanyatlás esélyét is fokozza. A WHO szerint a magányos emberek kétszer nagyobb eséllyel küzdenek depresszióval, és gyakrabban tapasztalnak önkárosító gondolatokat is.
A társadalmi szinten jelentkező hatások sem elhanyagolhatók
A magány csökkenti a munkahelyi teljesítményt, rontja az iskolai eredményeket, és gyengíti a közösségek összetartását. A WHO ezért globális cselekvésre szólít fel.
A szervezet szerint az emberi kapcsolatok védelme és erősítése közegészségügyi feladat, amelyre kormányoknak, közösségeknek és egyéneknek egyaránt figyelniük kell. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a magány a 21. század egyik legnagyobb kihívásává nőtte ki magát, amelyet csak tudatos társadalmi és egyéni erőfeszítésekkel lehet mérsékelni.
Azt gondolnád, hogy a magány az introvertált embereket sújtja. A képlet nem ennyire egyszerű. Ha érdekel ez a téma, olvasd el a következő cikkünket is.
