Szakembert kérdeztünk meg, milyen esetekben beszélhetünk leltárhiányról, és ilyenkor ki tehető felelőssé. Mekkora összeghatárig kell kifizetni a hiányból származó veszteséget, és mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy érvényesítse anyagi követelését?
A leltárhiány hideg szó, mint a raktárak sötét sarkai, ahol a polcokon sorakozó áruk némán várják, hogy valaki számba vegye őket. De a leltárhiány sosem csak számokról szól, mindig ott van mögötte egy vagy több ember. Az eltűnt tételek mögött rejtőznek a fáradt tekintetek, az éjszakai műszakok süket csendje, a monoton mozdulatok súlya. Minden hiányzó darab egy apró történet: egy elkalandozott gondolat, egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy elfelejtett rendelés, egy rossz helyre tett doboz. És ha emiatt elvesztünk egy jó kollégát, akkor érezzük csak meg igazán a hiányt, ami nagyobb lehet, mint bármi, amit egy leltár összeírhatna.
Mikor beszélünk leltárhiányról?
„A leltárhiány a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány” – fogalmaz a Munka Törvénykönyve. Nem arról van szó tehát, ha valaki titokban elemel valamit, hanem amikor nem lehet megállapítani a hiány keletkezésének okát és módját.
Nem beszélhetünk leltárhiányról, ha a hiány előre nem látható okból, vis maior, bűncselekmény vagy egyéb szándékos károkozás következtében keletkezett.
Az én pályafutásom 20 éve alatt leltárhiány miatt egyetlen eljárás sem indult. A legtöbb hiány ugyanis egyértelműen visszavezethető volt más okokra
– mondta el a Díványnak Katkics Attila HR-szakértő, aki szerint jellemzően olyan esetekről van szó, amelyeket folyamathibák okoztak, például:
- nem egyértelműen beazonosítható egy termék cikkszáma,
- hiányzik a vonalkód,
- rossz a bizonylatolás,
- nincsenek figyelmeztető kezelési szabályok,
- hiányos a kommunikáció,
- vagy nincs keresztellenőrzés.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy papíron átvette valaki a terméket, de valójában az nem, vagy sérülten érkezett meg, amit még azonnal, de legalább is a betárolás előtt észre kellett volna venni. Ilyen lehet az például, ha egy zsák kiszakadt, egy üveg eltört, egy festék beszáradt, amikre a külsérelmi nyomokból is következtetni lehet.
Ez a leltárfelelősség megállapításának előfeltétele
Mivel leltárhiány csak akkor állapítható meg, ha a hiány oka ismeretlen, nem lehet azt egyetlen konkrét dolgozó számlájára írni. Ugyanakkor jogos elvárás a munkáltató részéről, hogy ne legyen hiány a leltárban. A készlet megóvásában a dolgozókat is érdekeltté kívánják tenni, ezért az érintettekkel leltárfelelősségi megállapodást szoktak kötni. Ennek azonban szigorú törvényi követelményei vannak.
A leltárfelelősség feltétele, hogy
- legyen erről aláírt írásbeli megállapodás,
- megfelelően dokumentálják a leltári készlet átadását-átvételét,
- az érintett dolgozó legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát.
A legtipikusabb az éves leltárok tartása, vagyis ez azt jelenti, hogy a dolgozónak legalább egy éve a cégnél kell lennie, és a készlettel kapcsolatos munkakörben kell dolgoznia, különben a leltárfelelőssége nem állapítható meg, akárcsak, ha a fenti feltételek bármely más része nem teljesült.
A szoftverek természetesen képesek napi leltárt is készíteni, de életszerűtlen, hogy egy-egy új belépő esetén a számítógépes leltárokat mindig újra kinyomtassák, és az illető az összes cikk meglétét fizikálisan ellenőrizze
– mutatott rá a szakember.
Kinek kell fizetnie és mennyit a leltárhiányért?
A fő szabály, hogy a leltárhiányért a munkavállaló a vétkességére tekintet nélkül felel. Vagyis ha őt ruházták fel a leltárfelelősséggel, akkor tőle kérhetik a veszteség megtérítését, függetlenül attól, hogy ki követett el hibát. Amennyiben egyedül kezeli a leltári készletet, akkor a teljes hiány őt terheli. Ha a leltári készlethez más kolléga is hozzáfér, ehhez a felelősnek írásban hozzá kell járulnia, mivel adott esetben helyette is ő viszi el a balhét.
Ha a leltárfelelősség többek között oszlik meg, mert felváltva, vagy egyszerre többen kezelik a készletet, akkor az érintett dolgozók legfeljebb 6 havi átlagkeresetének együttes összege követelhető rajtuk. Ez az átlagkereset valamennyiük bérére egyaránt vonatkozik.
Ha van három dolgozó, és az egyik százezret keres, a másik kettőszázat, a harmadik meg háromszázat, akkor a kétszázas átlagjuk hatszorosát kell mindenkinek becsengetnie, vagyis, aki a legkevesebbet keresi, az nagyon rosszul jár
– magyarázta Katkics Attila.
Fontos az is, hogy mindig a beszerzési árat kell figyelembe venni, nem pedig a továbbértékesítéséből tervezett haszonnal növelt értékkel kalkulálni.
Ha pedig a hiány egy része természetes mennyiségi csökkenésből és a kezeléssel járó forgalmazási veszteségből származik, azt le kell vonni belőle. Szemléletesség kedvéért, ha például egy kádnyi vizet tárolnak be, majd amikor érte jön az ügyfél, és egy része már elpárolgott, a maradék pedig bealgásodott, azért a leltárfelelősök nem tartoznak kártérítéssel. Az ilyen, kálónak nevezett fogyást a készlet százalékában szokták megadni.
Ugyancsak nem számoltatható el a leltárfelelősséget vállaló dolgozó, ha a hiány oka megállapítható, és így kiderül, hogy az
- nem megfelelő kezelésből,
- adminisztrációs hibákból,
- vagy őrzési hiányosságból
keletkezett.
Mennyi idő van a leltárfelelősség érvényesítésére?
Ha a leltár hiányt állapít meg, a munkáltatónak 60 napja van, hogy érvényesítse a kárigényét. Ez jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy ha a cég túllépi ezt az időt, akkor a veszteségét nem tudja a leltárfelelősség alapján megfizettetni.
Ha törvénysértés gyanúja miatt a hatóságokat is bevonják, ám bebizonyosodik, hogy nem történt bűncselekmény, akkor a büntetőeljárás megszűnését követően már csak 30 nap áll rendelkezésre a leltárhiányért felelős munkavállalóval szembeni kártérítés követelésére.
Ugyanakkor egy olyan munkáltató, amely ki tudja használni az erejét, a jogszabályban megszabottaknál is keményebb házi szabályokat hozhat, amiket, ha a dolgozó aláír, akkor nincs apelláta a hiány esetén
– figyelmeztetett a szakember, hozzátéve: olyanról még nem hallott, hogy a dolgozói térből eltűnt irodaszerek vagy a konyhából meglovasított kávégép miatt indult volna leltárfelelősségi eljárás.
Ha az is érdekel, hogy a kirótt adóbírság hogyan felezhető meg, arról ide kattintva olvashatsz.
