A Föld legnagyobb élőlénye több tízezer focipályányi méretű

Olvasási idő kb. 3 perc

Az Ausztrália partjainál növekvő tengeri fű 200 négyzetkilométernyi területen él. Van másik rekord méretű növénye is a Földnek: egy erdőnyi méretű fa az.

A legnagyobb állatok nyomába sem érnek a legnagyobb növények a Földön. Egy kék bálna hatalmasnak tűnhet akár 30 méteres hosszával és 170 tonna körüli testtömegével, vannak azonban növények, amelyek ennél sokkal nagyobbak. A legnagyobb óriás mamutfenyő például 1000 tonnás és 93,6 méter magas, és még csak nem is ez a fa az abszolút rekordtartó. 

Rengeteg fa, egyetlen élőlény

Sokáig egy amerikai rezgőnyártelepet tartottak a legnagyobbnak. A Pando névre keresztelt organizmus egy sok egyedülálló fából álló erdőnek tűnik, ám valójában a gyökerei összekötik a fákat. Tulajdonképpen egy klóntelep, amely egyetlen magról fejlődött ki úgy, hogy a növény gyökeréből újabb és újabb csemeték törtek föl a felszínre. Így alakult ki a mintegy 47 ezer fából álló erdő, amely ugyanakkor genetikailag teljesen egységes.

Egyszerre sárgul el ősszel az összes fa
Fotó: Iamraffnovais / Getty Images Hungary

Összesen 43 hektárt foglal el, és a becslések szerint mintegy 6000 tonna lehet a súlya.

Az erdőben akár 130 éves fák is találhatók, ám az egész élőlény története egészen a legutóbbi jégkorszag végéig nyúlik vissza. A tudósok szerint ekkor kezdhetett el kialakulni Pando, amely nevéhez méltón – a pando latin szó azt jelenti, hogy „elterjedek” – azóta növekszik. Elképzelni is fantasztikus, hogy

Idézőjel ikon

ez a hatalmas erdő egyetlen fácskából fejlődött ki, amely mintegy 11 ezer évvel ezelőtt bújt ki a földből.

Pando nem véletlenül nagyon népszerű látványosság, főként ősszel. Egyetlen amerikai rezgőnyárfácska is gyönyörű, amikor nyár végén sárgára, majd narancsra váltanak a levelei, ám mivel egyetlen élőlényről van szó, a Pandot alkotó fák teljesen egyszerre ölelik fel őszi színeiket.

Legek az állatvilágban

Az állatok között a rekordtartó a kék bálna. Legnagyobb súlyú példánya 190 tonnás volt és 27,6 méter hosszú. Ennél egyszer találtak hosszabbat is, ez a bálna 33,6 méteres volt, ennek súlyát azonban nem mérték le, ám becslések szerint akár a 250 tonnát is elérhette. A leghosszabb állatot is a tengerben kell keresni, ez egy sárga hajasmedúza volt, amelyet 1865-ben mértek le Massachusetts mellett: harangjának átmérője 210 centiméter volt, csápjaival együtt a hossza pedig 36,6 méter. A szárazföldön a legnagyobb élőlény az afrikai elefánt, amelynek általában 6 tonna körül mozog a súlya. A rekordtartót az elefántok között 1974-ben jegyezték föl, ennek a példánynak a súlya 10,4 tonna volt, a farkától az ormánya végéig pedig 10,67 méter volt a hossza. Említést kell még tenni egy gombáról is, ugyanis sokáig egy sötétpikkelyes tuskógombát tartottak a Föld legnagyobb kiterjedésű élőlényének, amely az USA Oregon államában közel 10 négyzetkilométernyi területet foglal el.

A levegőből jól látszik, milyen hatalmas ez az élőlény
Fotó: pespiero / Getty Images Hungary

A legnagyobb élőlény a víz alatt él

Van egy olyan élőlény is a Földön, amelyhez képest a Pando hatalmas méretei is eltörpülnek: 28 ezer focipályának felel meg alapterülete. Ezt az organizmust nem máshol, mint Ausztrália nyugati partjainál, a tengerfenéken kell keresni.

Idézőjel ikon

Egy hatalmas tengerifű-telepet találunk itt, amely mintegy 200 négyzetkilométer kiterjedésű (ez körülbelül 28 ezer focipálya területének felel meg),

legnagyobb szélessége pedig 180 kilométer. Az amerikai rezgő nyárhoz hasonlóan ez is egyetlen magról fejlődött ki, a faj tipikus növekedését (egy évben 15-35 centiméter) alapul véve mintegy hozzávetőlegesen 4500 éves lehet. Így a legidősebb organizmus címét meghagyja a Pando-klónnak. A Posidonia australis nevű fajhoz tartozó egyed látszólag különálló hajtásait a föld alatt közös gyökértörzs köti össze. A kutatók akkor jöttek rá, hogy valójában egyetlen élőlényről van szó, amikor azt akarták megvizsgálni, hogy mennyire nagy a genetikai sokszínűsége ennek a tengeri fű mezőnek. A 200 négyzetkilométer különböző pontjairól gyűjtött mintákról, amelyeknek megvizsgálták a genetikai markereit, legnagyobb meglepődésükre azt találták, hogy teljesen azonos a génállományuk, vagyis egyetlen organizmusról van szó.

Ez a mező a legnagyobb kiterjedésű élőlény
Fotó: Viviana Delidaki / Getty Images Hungary

Sajnos a tengeri fű mező kiterjedése az utóbbi években csökkent. Különösen 2010-11-ben, egy példa nélküli tengeri hőhullám hatására, amikor az óceán hőmérséklete 2-5 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagosnál.

Ha szívesen olvasnál még érdekességeket állatokról, kattints ide!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.