Ha folyton csak dolgozunk, és nem szánunk időt a szabadságra, arra, hogy elmenjünk nyaralni vagy egyszerűen csak pihenjünk egy kicsit, az túlhajszoltsághoz és kiégéshez vezethet, ami akár az életünkbe is kerülhet. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi tanulmánya szerint a túlterheltség és a kiégés több mint 745 ezer halálesethez járult hozzá egyetlen év alatt.
A nyaralásra olyan nagy szükségünk van az egészségünk megőrzése érdekében, mint a sportolóknak az edzések és a mérkőzések közti szünetekre. A vakáció egyebek között azért létfontosságú, mert megtöri a stressz körforgását.
A munkamániások nagyobb veszélyben vannak
A stressz az élet természetes velejárója, és bár számtalan módja van a stresszkezelésnek, ha nap mint nap úgy szembesülünk vele, hogy a végét sem látjuk, komoly károkat okozhat a szervezetünkben. A stressz tönkreteheti a fogak egészségét, emésztési problémákat okozhat, növelheti a rák kockázatát, és megemelheti a vérnyomást – és mindez csak néhány a számos negatív hatás közül.
Ahogyan azt egy 2023 februárjában megjelent tanulmányban a szakemberek közzétették, valójában a kutatások a krónikus stresszt összekapcsolják a legtöbb krónikus betegséggel, a mentális egészségi állapottal, sőt olyan kognitív problémákkal is, mint például a memória- és tanulási képességek romlásának megnövekedett kockázata.
A krónikus stressz továbbá hatással van azon képességeinkre is, melyek befolyásolják elköteleződésünket, produktivitásunkat, ellenállóvá tesznek a fertőzésekkel szemben, és segítik a pihentető alvást.
A túl sok stressz a szívünknek is sokat árt. A heti 55 óránál hosszabb munkahét a becslések szerint 35 százalékkal növeli a stroke kockázatát, és 17 százalékkal növeli a szívinfarktus miatti halálozás esélyét.
Egy 2021-es tanulmány szerint a kifejezetten nagy stresszben élő felnőttek 45 százalékánál nagyobb valószínűséggel alakul ki metabolikus szindróma. Ez a tünetegyüttes magába foglalja a szívbetegség, a cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázatát.
Az egészséges életmód önmagában nem elég
Az Európai Kardiológiai Társaság 40 éven át folytatott kutatása szerint azoknál az embereknél, akik évente három hétnél kevesebbet szánnak szabadságra, 37 százalékkal nagyobb a korai halálozás kockázata. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy ez a megnövekedett kockázat az egészséges életmód ellenére is fennáll.
Az 1974-ben indult tanulmány eredetileg arra irányult, hogy a kutatók képet kapjanak arról, hogy az olyan életmódbeli beavatkozások, mint a testmozgás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás abbahagyása hogyan befolyásolják a szívbetegség kockázatát. Öt év elteltével a kutatók azt tapasztalták, hogy a szívegészségügyi programban részt vevőknek 46 százalékkal kisebb volt az esélyük arra, hogy a szívbetegek legyenek.
Ám a követés 15. évében még meglepőbb tendenciával találkoztak a kutatók: a korai halálozási arány gyorsabban nőtt az intervenciós csoportban, mint a kontrollcsoportban.
Az ellentmondás magyarázata pedig nem más, mint hogy a programban részt vevők hiába éltek egészségesebben, ha kevesebb időt szántak a pihenésre.
Egy hosszú hétvége is sokat számít
A tanulmány szerint az évente szükséges háromhetes szabadság nincs kőbe vésve, hiszen ismert egy másik vizsgálat is, mely szerint azoknál az embereknél, akik évente legalább két hét szabadságot adtak maguknak, 24 százalékkal csökkent a metabolikus szindróma kockázata. Szintén tudományos kutatás igazolja, hogy még a hosszú hétvégék is jelentősen hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, és egy négynapos szabadság legalább egy hónapig javítja a stressztűrő képességet.
Bár a legfrissebb kutatás szerint a legideálisabb az lenne, ha évente legalább három hétre megszakítanánk a munkavégzést, a szakértők egyetértenek abban, hogy minden szabad idő jót tesz, mert megvéd a stressztől és a túlterheltség érzésétől.
