Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az elmúlt évek sikereit követően szeptember 11-ig ismét hallhatók versek a Balatonnál, összesen 27 vasútállomáson. Mivel nem ez az első eset, hogy a hétköznapjainkban irodalmi alkotások bukkannak fel, úgy döntöttünk, hogy pár hasonló kezdeményezésről megemlékezünk.
De miért fontos, hogy versek szóljanak hangosbemondókból, vagy nézzenek le ránk buszmegállók falairól? A művészetek, a kultúra karnyújtásnyinál közelebb van, hiszen bennünk él, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Megfeledkezünk arról, hogy milyen érzés átlépni egy másik világba egy történet vagy egy dal hatására. Akik dudorászva végzik a házimunkát, biztosan tudják, mit jelent az, hogy az idő is másképp telik.
Valahol ez az időtöltés is benne van a köztéri versolvasásban, vershallgatásban. Nem feltétlenül a vers szeretetére akarnak minket hipnotizálva rávenni. Ahhoz, hogy beszélt nyelvünk ritmusára ráébredjünk, és esetleg nemcsak az üzenetet, de a nyelvi játékot is magunkkal vigyük, lehet, hogy idén elég lesz csak Révfülöpig vonatozni.
Balatoni vasútállomásokon szaval Csuja Imre
A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület szervezésében megrendezett Vers a parton irodalmi eseménysorozathoz 2020-ban a vasúttársaság is csatlakozott; Vers a peronon címmel. A kulturális kezdeményezésnek köszönhetően magyar költők verseit élvezhetik kiváló művészek előadásában az utazók.
A megszólaló versek klasszikus alkotások, a ráismerés örömét adhatják a hallgatóknak Ady Endre, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós soraival, de fontos feladatának tekinti az egyesület a kortárs költők gondolatainak tolmácsolását is.
Köztéri könyvmegállók
Egyre több helyen találkozhatunk ún. könyvmegállókkal. Az első szekrényeket még 1990-ben állították fel a németországi Darmstadtban és Hannoverben. A program keretében önkormányzatok és civil szervezetek a városok fontosabb csomópontjaiban könyvesszekrényt, könyvesfülkét állítanak, amelyeket a „Hozzál egy könyvet, vigyél egy könyvet” szellemiségben a helyi lakók használnak.
#Bücherwald, ovvero la “foresta dei libri”: nove tronchi d'albero consacrati al #bookcrossing.#Berlin @BookCrossing pic.twitter.com/DjHaFUoQnE
— Il Lettore Forte (@Librimmagine) May 19, 2018
Berlinben 2006-ban valósult meg az első ilyen projekt, mely során egy fatörzsbe polcokat kialakítva helyeztek el 100 könyvet. Ennek a könyvmegállónak a különlegessége, hogy kidőlt fákból lett összeépítve, hogy egy teljes fát imitáljon. A Bücherwald célja nem pusztán az olvasás ösztönzésére irányult, hanem a könyvek előállítási folyamatára, a környezetvédelem lehetőségeire is felhívta a figyelmet. Az eredeti tervek szerint két évig maradt volna Berlin utcáin a könyvmegálló, de az emberek megkedvelték, így végül a szervezők megtartották.
A világ különböző tájain már ismert és olvasás-népszerűsítő kezdeményezésről van szó, Angliában az egyre kevésbé használt piros telefonfülkéket rendezték be könyvespolccal. Hazánkban, a fővárosi Wekerle lakóközösség alakította ki az első Tégy egy könyvet, végy egy könyvet kezdeményezést. Azóta mások is csatlakoztak a programhoz, például az abaligeti falu központjában lévő fedett buszmegállóba is kihelyeztek egy könyvespolcot, a szabadtéri könyvcseremozgalom hívei.
Álljon meg egy novellára
Idén ötödik alkalommal hirdették meg az ismert novellapályázatot, mely publikációs felületet kíván adni az ország írótehetségeinek, akiknek egy kiválasztott novelláját most először színpadra is állítják. A kezdeményezés jóvoltából a fővárosi tömegközlekedési hálózat megállóiban megismerkedhetünk a legjobb pályaművekkel, miközben várakozunk. Tavaly először jelentek meg az Augmented Reality (AR) kiterjesztésű plakátok, amelyek interaktív irodalmi játékra ösztönözték a járókelőket egy QR-kód segítségével.
Plakátkrimi
Különleges köztéri aktivitásra invitálta a III. kerületbe az irodalom és a nyomozás kedvelőit az Esernyős kulturális tér. A környékre látogatók egy egyórás sétával felderíthették az Árpád híd budai hídfője környéki utcákra, terekre kihelyezett irodalmi krimi történetét. Az Esernyős ezzel az aktivitással buzdította a járvány bezárt időszakában a közönséget arra, hogy az online kapcsolat mellett, aki csak teheti, más csatornákon is keresse a művészettel való találkozást.
Könyvlépcső és könyvespad
Tavaly könyvlépcső átadásával ünnepelte a nőnapot az I. kerület. A Glücklich Vilma lépcső fokaira 47 magyar író, költő és híres női művész köteteinek címét festette fel Babos Zsili Bertalan és művészcsoportja.
A lépcső névadója, Glücklich Vilma az első diplomás nő volt Magyarországon, aki életében rengeteget tett a nők érdekeinek érvényesítéséért, a gyermekvédelem hatékonyságáért.
Kiskőrös a Petőfi 200 emlékévre izgalmas programokkal és egyedülálló kültéri installációkkal készül. Versautomatából szólalnak meg akár idegen nyelven is a Petőfi-versek, és kényelmesen pihenhetünk a város több pontján elhelyezett könyv alakú, idézetekkel ellátott verspadokon.
Budapesti Metro Galéria
Az elmúlt két évtizedben honosodott meg a metrószerelvények belsejében, a szabványosított reklámfelületeken elhelyezett, kulturális tartalmakat hordozó kiállítás. A 4-5 sorozatban, összesen 200-300 felületen elhelyezett kulturális és vizuális üzenetek naponta több százezer emberhez juthatnak el.
Az évek során volt már József Attila, Kodály, Zoltán, Bartók Béla, Radnóti Miklós életútját, a Nyugat történetét bemutató kiállítás, vagy éppen kortárs képzőművészet és költészet párosítása; a nagy sikerű, sport témájú kiállítások közt a Népstadion történetét vagy a Fradi–MTK-örökrangadók 100 évét bemutató sorozat.
A Metró Galéria tizenöt éve alatt Budapest kulturális védjegyének része lett. Más európai városokban nincs ehhez hasonló, tömegeket elérő kulturális szolgáltatás.
Tárlatait, tablóit a napi 1,2 millió utas közül legalább 700-800 ezer ember látja.
Nem állíthatjuk, hogy mindegyikük elmélyülten tanulmányozza a tablókat, de legalább 200-300 ezer ember biztosan. Töredékük pedig talán keresi is a tematika többi tablóját, amelyek a szerelvényeken elszórva találhatók. Az bizonyos, hogy az egyszerűbb tablók tartalma könnyen befogadható minden szemlélő számára. A bonyolultabb kiállítási anyagok előtt is több időt (1,5-2 percet) tölt a szemlélő.
Kulturális flashmobok
Végezetül maradt két nem irodalmi, de kulturális attrakció.
A holland Rijkmuseum 2013-ban kapta vissza Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményét, aminek alkalmából készült flashmob is óriási sikert aratott.
Ugyancsak flashmob, de itt a Nessun Dorma Puccini-áriát adják elő civil ruhás kórustagok a münsteri Prinzipalmarkton 2021. szeptember 2-án Nicolas Fink vezető karmester vezényletével. „Azok után a nehéz idők után, amelyeken a kóristáknak világszerte keresztül kellett menniük, hihetetlen ajándék volt, hogy újra élőben énekelhettünk az embereknek” – írják a videó leírásában.
Ha kedvet kaptál volna az olvasásra, ajánljuk figyelmedbe nyári olvasmányajánlónkat.
